Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-09-07 / 36. szám
> Fehérgyarmat, II. évfolyam. 36. szám. 1913. szept FEHERGYÄRHÄT 7 Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...... 4 kor. Egyes szám 20 fillér. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Felelős s^fkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztségf és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRQYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. A községi gazdálkodás hibái. A községnek, mint községi alakulatnak modernebb irányban való haladása, kultúrája és a közjóiét fele fejlődése, ma nagyrészt a község gazdasági erejétől függ. A legnagyobb jóakarat, lelkesedés, buzgó- ság a község fejlesztését illetőleg csak utópisztikus óhajtás marad a vagyoni erőnek hiányában. Sajnos, a községek nagy részének elmaradottsága arról tanúskodik, hogy á község vagyoni erejének gyarapítása évtizedeken át nem sikerült, mert nem sikerülhetett. Ennek fontos és számos oka van. Mindenekelőtt az 1886. évi községi törvény bizonymit ujabb időben legnagyobb kerékkötőjéül a községi vagyonosodásnak. Ha itt-ott a községek jegyzői által felébresztett gazdálkodási energia nemesebb intenciókra, szélesebb alapú gazdasági tevékenységre ösztönzött, éppen a községi törvény három évtizedes szakaszai szolgáltatták a nehézkes béklyókat. Ennek az eredménye aztán az, hogy ma a községek nemcsak hogy a magánember üzleti tevékenységével nem vetekedhetnek, de még a sok tagot számláló társaságok mozgékonyságával sem birnak. Pedig a községi leltárnak éven- kinti értékelése fontos hitel-tényező. A mai gyors iramú gazdasági folyamatban nem közömbös a községre nézve, hogy vájjon hitelképessége csökkent-e vagy növekedett? Sőt a hitelképességnek a leltárból folyó gondatlan elhanyagolása nem ritkán pénzben kifejezhető anyagi károsodást jelent a községre. A mostani nehéz pónzviszonyo- kat közvetlenül megelőző kedvezőbb időben történt ugyanis, hogy egy különben elég jómódn község halaszthatatlan építkezésének és más beruházásoknak költségeire kölcsönhöz folyamodott. Az egyik pénzintézet hajlandó is volt a kölcsönt záloglevelekben nyújtani megtelő biztosíték (leltár, pótadólekötés stbj mellett. Mielőtt azonban a bank kölcsönajánlatának batárideje lé járt volna, a bank a leltári vagyont érték szerint nem fogadhatta el megfelelő biztosítóknak. Nem volt más, mit tenni, mint a község vagyonát valódi átlagában és értékében hi- teltórdemlően leltározni. Igen ám! De most már kiesett a bank a köl- osönajánlatnak obligójából s a pártviszonyok hirtelen rosszabbodása folytán a bank kénytelen volt a 93- as árfolyam záloglevelekben ajánlott kölcsönt 89-es árfolyamban fel ajánlani. A község pedig kénytelen volt a kölcsönt igy is elfogadni. Itt a leltározás érték és átlag szerinti foganatosításának elmulasztása súlyos néhány ezer korona károsodást jelent a községre. A községi földek 1—3—6, ritka esetben 10 évi időtartamra adatnak bérbe. Különösen az 1—8, de igen sokszor a 6 éves bérletnél olyan gazdálkodás érvényesül, mely a föld termő erejét kiszipolyozza. Az 1 vagy 8 éves bérlő nem fog any- nyi táplálékot és munkát a föld termő erejének fokozására fordítani, hogy a legnagyobb bozadékképes- ség a rövid tartamú bérlet idejének lejárta után fog következni, Hasonló felfogással műveli a bérbevett földet a 6 éves is az utolsó esztendőben. Ennek eredménye aztán az, hogy a föld termő ereje kiszipolyoztatván — csökken és ennek következtében csökkenni fog a következő bérbeadásnál a bérleti összeg. Vagy ha nem csökken, marad a régi bérleti összeg még olyan időkben is, mikor a gazdasági termelés produktumai magas árfolyammal birnak. Mi hát ennek az orvossága? Az, hogy az úgynevezett rabló- garázdálkodásra alapított 1—3 éves bérleteket meg kell szüntetni teljesen és hosszabb tartamú bérletekre áttérni. De ezeknél annak szerződésszerű biztosításával és megfelelő ellenőrzésével, hogy a bérlő a bérletnek utolsó éveiben is azt a táplálékot és munkát köteles a földnek adni, melyet a kezdő években. így aztán a községi ingatlanok haszonbérei növekednének olyan a- rányban, amily arányban a piaci forgalom a gazdasági termékeket értékeli. Ma pedig ott tartunk, hogy a községi ingatlanok, mint legsoványabb földek (gondozatlanok, tápíá- latlanok) a legkisebb bérösszeget jövedelmezik. Nem is szólva a községi gondoskodás mellékvágányairól, kisebb jelentőségű mételyeiről, elérkezettnek látszik az idő és a tér a községi gazdálkodás reorganizációjára, a községek nagyobb gazdasági szabadságára. K. I. dr. A falusi posta érdekében. A falusi postai forgalom lebonyolítása és ezeknek a postai forgalomba való bekapcsolása érdekében a kereskedelemügyi minisztériumban érdekes reformok keresztülvitelével foglalkoznak. Arról van szó ugyanis, hogy a faluzó levélhordók létszámának emelésével, a községi postajájárlatok és postaügynökségek szaporításával a postai forgalom mindenütt általánossá tétessék és a legtávolabb eső falvak is a közforgalomba bekapcsoltassanak. A faluzó levélhordók a postával nem biró falvakban s tanyákon összegyűjtenék
