Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-09-07 / 36. szám

FEHÉRGYARMAT 1913. szeptember 7. a leveleket, a melyeket ők továbbitaná­nak a legközelebbi állomásra, ahonnan pedig a postai küldemények szét is hor- datnának. A községi postajárlatok lebo­nyolítása akként történne, hogy a postai járlat kezelése minden faluban meg vol­na s ezt vagy a jegyző vagy más tiszt­viselő vállalná el, aki elfogad és továbbit úgy leveleken mint csomagokat is bizo­nyos meghatározott értékig, az állomásról pedig a küldeményeket beszálltja. Ez a rendszeresebb postaszolgálat már több községet is bevonhat működése körébe. A postaügynökség már nagyobb értékű pénz és áruküldemények kezelésével is foglalkoznék, amelyeket a legközeledbi kincstári postáig továbbit. A postaügy- nögség már rendszeres állami postaszol­gálat, amelynek kezelésével bármely mü­veit és megbízható embert megbíznak. A postaügynökség hatásköre több községre is kiterjedhetne. A reform keresztülvi­telére 1 Va millió korona lesz előirá­nyozva, mit már a jövő évi költségve­tésbe beillesztenek. E reform előnyeit járásunk is fogja érezni, hol több helyen valóban nagy anomáliok vannak a posta hiánya folytán. «2-ik oldal. ______________ ________ Kol era Beregmegyében. Á Balkánról szórványosan ha­zánkba behurcolt fekete rémről már azt hittük, hogy elmúlt, amikor a szomszédos Beregmegyéből azt a szomorú hirt vesszük, hogy az ázsiai kolera ott erősen dühöng és Yoló- czon már három, Kisszolyván pe­dig két haláleset történt a nagyszá­mú, mintegy harmincra rugó meg­betegedésen kívül. Beregmegyébe a járványt Galíciá­ból hurcolták be. A Latorca folyó teljesen meg van a kolera bacillu- sokkal fertőzve. A Munkács—Strij-i vasútvonal valóságos járvány fé­szek. A berogmegyei alispáni hiva­tal a járvány tovább terjedésének megakadályozására minden szüksé­ges óvintézkedést megtett. A Lator­ca folyó vizének használata betil­tatott és erre a iolyó mentén felállí­tott katonaság őrködik. Galíciából egyelőre senkit sem engednek be. A járványról az összes környékbeli vármegyékhez és városokhoz átirat lett intézve, amelyben kimerítő ér­tesítés van a Kisszolyván és a Vo- lócon előfordult kolera megbetege­désekről és halálesetekről. Alispáni hivatalunk a beregme- gyei alispán átiratát egy rendelet kapcsán nyomban közölte a helybeli főszolgabírói hivatallal is, mely ren­delet a kolera behurcolásának meg­akadályozására és a kolerafertőzött vidékről jövő utasoknak feltartóz­tatására és visszaterelésére intézke­dik. A kolera ellen a legjobb óvintéz­kedés a tisztaság szabályainak pon­tos betartása, a gyümölcsöktől, régi ételektől s rossz ivóvíztől való tar­tózkodás. Tűzoltóságunk zárógyakorlata. Nagyszámú közönség jelenlétében tar­totta meg vasárnap augusztus 31-én délután a piactéren önkéntes tűzoltósá­gunk évzárógyakorlatait. A zárógyakorlatokból meggyőződhet­tünk arról, hogy netalán előforduló ko­moly veszély esetén a tűzoltóságra ha­tékonyan lehet számítani. A legváltozatosabb s úgy a tűzoltási, mint a mentési téren előforduló min­denféle gyakorlatok lettek közönségünk­nek bemutatva, mely nem győzött eléggé betelni a tapasztalt gyorsaságtól, szak­értelemtől s ügyes vezetéstől. Nemcsak a tisztikar, de a legénység is megmu­tatta, hogy hivatása magaslatán áll s látszott működésükön az összhang, a fegyelem s hogy egész évben komolyan dolgoztak. Közönségünk nagyon meg volt s meg is lehetett a gyakorlattal elégedve s városunk polgársága egyértelműig meg van arról győződve, hogy az a kis áldozat, a mivel évente a tüzoltótes- tülct budgetjéhez hozzájárul, komoly cé­lokra és hasznos dolgokra lesz fel­használva. Úgy a felszerelés, ruházat, mint a kiképzés szigorúan az országos szerve­zet szabályainak betartásával történik. A jól sikerült zárógyakorlat végezté­vel a főparancsnok a Polgári olvasó­körben a legénység tiszteletére banket­tet rendezett, hol számos felköszöntő hangzott el. A kedélyes mulatság csak a reggeli órákban ért véget. Színház. Örömmel adjuk Önnek tudtára k. olvasó, hogy 1 hét leforgása alatt ismét bedöcög vá­rosunk falai közé Thespis sokat hányatott és hol sima, hol pedig göröngyös utakon haladd kordélya. Aláhúzzuk, hogy döcög, mert e város intelligens publikuma érthetetlen okokból soha­sem nyújt egy-egy színtársulatnak az eljövetele előtt olyan mérvű támogatást és bizalmat, a melyre egy stilszerü és a város intellectuális e- lemeinek minden tekintetben megfelelő, nívós színi saisont fel lehetne épiteni. Hiszen elis­merjük mi azt, sőt érezzük is, hogy a kedve­zőtlen gazdasági helyzet és a pénz forgalmá­nak csökkenése súlyos helyzet elé állította e hazának legtöbb polgárát, ámde nem téveszt­hetjük még sem szem elől azt a körülményt, hogy a művészet fejlődésében s egy város kul- turszükségleteinek kielégítésében szünetek nin­csenek s habár a művészet éppen úgy, mint a gabona ára hullámzásoknak van kitéve, nekünk kell szigorúan őrködni afölött, hogy ezen a té­ren dekadencia ne következzék be. Mert ha mi filléreinkkel segítségére sietünk azoknak, akik mókáikkal vidámságot, a legújabb irodalmi termékekkel szellemi felfrissülést, jelenlétükkel pezsgő életet hoznak közibénk, megfelelünk annak a hivatásnak, amelyet e tekintetben a fennálló társadalmi rend kijelölt számunkra. Mindenki előtt tudott dolog, hogy jobb szín­társulatnak az eljövetelére és állandósítására csak úgy számíthatunk, ha a szinpártolásban mi is állandóak maradunk. Tegyük fel, hogy azok maradunk. Most jön azonban az a kér­dés, hogy az ide készülődő színtársulatban megvannak-e azok a qualitások, amelyek al­Tapsiék xsúrja. (Történik aug. 14-én estefelé, naplementekor a jdnki halár egyik szántásának barázdájában.) Szereplők: Tapsi, az öreg viharedzett apanyúl, Fiiles, a gondos családanya, Nyuszika, leányuk, továbbá nehány nyúlkis- asszony és úrfi, Nyuszika barátnői és barátai. Friss, illatos káposzta és répalevelek az asz­talon, amelyet vidáman csevegve ül körül a társaság. E jelenetnél a hanyatló nap bibor- sugarai fáradtan, erőtlenül verődnek alá és szű­rődnek keresztül a jánki erdő sürü rengetegei között, a fiatalok jókedve már a tetőpontra hágott, az asztal alatt az egymást megértő pá­rok lábai gyanús közelségben vannak, Nyu­szika fáradhatatlanul kinálgatja a káposztale­véllel bélelt szendvicset, — szóval mindenki nagyszerűen találja magát, amikor a hátuk mö­gött levő kényelmes karosszékben megszólal az öreg Tapsi: — Hajhaj gyerekek az én időmben . . • Nyuszikák (kórusban): Már megint közbe­szól öreg úr ? ügy is tudjuk, hogy mesélni akar, halijuk hát hamar, hadd essünk túl rajta! — Nem bánom gyerekek, ha már ennyire ttftajáfefe,. elmondom a mesét, de esak úgy, ha megígéritek, hogy jók lesztek és a mesé­ből levonjátok a tanulságot. Aki a morált el fogja találni, kap tőlem egy kiló patront, a- mivel fütyülni lehet a vadászokra. — Halljuk, halljuk, jók is leszünk, morált is fogunk tudni, csak kezd el már a mesét. Az öreg megtörni a pipáját, ráncba szedi a homlokát, szétálló füleit egyenesre igazítja, ki­issza maradék káposztalevét és vigan pöfékel­ve igy kezd el mesélni : — Hát úgy volt az kedves fiaim, hogy ta­valy ilyenkor, a szezón ulolsó napján, mert tudjátok gyermekeim, a mi szezónunk pont addig tart, amikor a vadászoké kezdődik, hát mondom, tavaly ilyenkor népes gyűlést tar­tottunk az erdőben, hogy megbeszéljük a tenni­valókat, a védelem módjait, mert hát hogy öl­hetett kezekkel nem akartuk várni, mit hoz a komor jövő. Az én propositióm az volt, hogy álljon össze nehány tekintélyesebb képviselője a nyúltársadalomnak, vegyük fel ünneplő ru­háinkat és menjünk el a mi legelszántabb, leg­könyörtelenebb ellenségünkhöz, a nyulak Ret­tenetes Ivánjához, a mindig harcrakész, félel­metes, kerekded Szögletes úrhoz . . Az öreg itt megállt, végigsimitotta homlokát és fájdalmas hangon folytatta; — Hivatalos helyiségében, a Vizek mellett fogadott bennünket, orra alatt félelmetes baju­szával, vállán elmaradhatatlan fegyverével a messzi távolt látszék vizsgálni. Közeledésünk­re kissé meghökkent, de látva barátságos vi­selkedésünket összevont szemöldökei közül egy ráncot elengedett. Mikor e jelekből észre­vettem, hogy deputatiónkat fogadni hajlandó, kiváltam társaim közül, nehány lépést előre tettem és e szavakat intéztem hozzá: — Kegyelmes úr! Én és társaim félretéve minden haragot, melyet Ön táplál mi ellenünk, eljöttünk a tekintetes úrhoz, hogy megkérjük, miszerint az ellenünk ön által oly régen ki­mondott boykottot bizonytalan időre felfüg­geszteni és túlszapora nemzetségünk ellen a fegyveres eljárást haladéktalanul folyamatba tenni méltóztassék. Ezzel szemben kötelezzük magunkat, hogy csak elsőrangú anyaggal fo­gunk szolgálni és Ígérjük, hogy t. c. általunk figyelmesen lesz kiszolgálva. Feltételeink: 1. Harucz al Rasid szemüveggel és egy jó puskával látandó el, bajusza, minthogy a cél­zásban akadályozza, Reimholcz által levágandó. 2. Gyula bácsi a puskaport merfiummal ke­verje, ez neki úgy se kerül pénzbe s nekünk kellemes érzéseink lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom