Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-08-24 / 34. szám
Fehérgyarmat, II. évfolyam. 34. szám. 1913. augusztus 24. r Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre. ... 2 kor. Felelős szerkesztő: Félévre ...............4 kor. Egyes szám 20 fillér. Dr. SZŐKE SÁNDOR. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRQYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. A szent job. Augusztus derekán konvenció mifelénk, hogy nemcsak első nagy királyunk alkotmányáról, hatalmas institúcióiról, frank birodalmi mintára való megyei konstuticiójáról, a nagy király személyes hajlamairól, jelleméről, avagy arról a határtalan akaraterőről, amelylyel a pogányság lappangó tüzét itt elnyomta, cikkeznek a lapok, hanem aktuális fejtegetésekbe bocsájtkoznak, összehasonlításokat tesznek a messze múlt nagy alakja és nagy alkotásai között és a mérleg másik serpenyőjé- bea mai kor vívmányait helyezi el. Persze a régi jó idők messze maguk mögött hagyják sok minden tekintetben a mai korcs nemzedéket fölfogásával, gyors és izgalommal teljes életével, tunyaságra és élvhaj hászatra berendezett életmódjával. Régi sirások, régi jajgatások, mikor lesz már végetek? A múlt, mondja Nitsche, egy golyó, amelyet az emberiség magával cipel neinze- dékről-nemzedékre, érzi a beteges terhet, holott kioperálhatná testéből és csak forradás nyomát kellene viselnie. A történet az élet mestere ugyan, de lehet az élet rossz mestere akkor, ha nem arra gondolunk, hogy tanulságainkat csak jóra alkalmazzuk. Hogy mi ez a jó, az a lényeg a történelem tanitásában és aki nemcsak pártpolitikai szemüvegen át keresi a históriai igazságokat, az meg fog győződni arról, hogy a ma világa ama nagy és súlyos értékeknek sincs hijjával, amelyet sokan csak a múltnak akarnak betudni. Az emberi faj, a kultivált világrészekén talán vesztett valamit zord vadságából, elszántságából és ama kíméletlenségéből, amely alapját képezte annak a hitnek, hogy az erő a jog forrása. Nem a harcias erények vezetnek manapság. Az erő és a bátorság mellé immár odasorakozott az ész és akarat is, amely már-már leigázza az előbbi tulajdoságokat, hogy teljesen magához ragadja az egyed uralmat. Nézzünk Anglia felé és sorba azokat az országokat, amelyek sok minden tekintetben hozzájuk igazodnak. Nem látjuk-e azt, hogy ezek megannyian a közszabadságok kiterjesztésére és arra törekszenek, hogy a kultúrát minden társadalmi rétegbe behozzák. Ez a törekvés megnyilvánul az igazságszolgáltatásban, a közbiztonságban, s közigazgatásban, a közoktatásban, a közgazdaság faktoraiban, de még a katonaságban is. Más szellem hódit itt is teret magának. A -hadsereg a kultivált államokban tudja, hogy feladata nem szorul tisztára a hódításra, hanem inkább arra, hogy az államban legyen a rend és vagyonbiztonság őre és hogy testedzés, pontosság és kötelességtudás dolgában mintául szolgáljon. Szent István müvei ne arra emlékeztessenek, hogy mi is azokat utánozzuk. Ne az üldözést tanuljuk meg tőle, mert a pogányság kiirtása már befejezett munka. Tanuljuk meg a bűnt üldözni, nem a más meggyőződését. Tanuljunk tőle harciasságot, de ne verekedjük egymásai és ne fecséreljük el apró portyázásokban a nemzet erejét. Tanuljuk meg Szent István szándékát, amely az volt, hogy a nemzetet a földhöz egy szilárd alkotmány és oly népjogok köthetik, amelyekben a boldogságra való törekvés a főcél. Hiszen az ország első nagy szervezője is ezt akarta és úgy ő valamint az alkotmány, a melyet magyarjai közzé plántált, ennek köszönheti halhatatlanságát. A- mikor nagy elvének áldozunk és szentséges jobját körülhordozzuk a nép között, amely ez alkalomból ezrével tódul Buda-várába, gondoljuk meg, hogy az ő harca nem voltak a harcért, hanem ellenkezőleg a béke érdekében. Egy erős, fejlődésképes Magyarországot óhajtott ő megteremteni, egy Magyarországot, amely nagyobb határávala Eelet felé van be- szögelve. Itt nagy szükség van az erős államiságra, az erős nyugoti államiságra. Szent István nagy bölcsességére vall, hogy ezt hagyományozta, hogy minden téren alkotott újításában tisztára az a szempont vezette: Magyarországból csak kurturállam lehet. A kelet mai állapota igazoljs, hogy milyen igaza volt első királyunknak, Szent Istvánnak. Még ma is a telefon és repülőgép idejében nem kü- lömbek az állapotok ott és nem jobbak az emberek, nem pallérozottabb a lelkűk, mint a milyen volt a honfoglalás idejében a magyaroké. Csak vegyünk elő bármilyen ujságlapot és olvassuk el pirulva a balkáni vérengzésekről szóló krónikákat. Olvassuk el és akkor bízvást szent áhítattal fogunk nézni a szent job felé. A munkaszünet csődje. Milyen sok hűhó, mennyi előkészület, Studium, ankétezés, kereskedelmi és ipari körök fölháborodása és e fölháboro- dás milyen nehéz politikai és társadalmi eszközöknek való legyűrése volt szükséges ahhoz, hogy körülbelül másfél évtizeddel azelőtt a vasárnapi munkaszünet törvényerőre emelkebjen. Mindenki, aki az ország kultúráját a szivén viszeli, .boldogan köszöntötte az első vasárnapot, amikor az üzletek ajtait be kellet zárni és a műhelyekben nem volt szabad dolgozni. Egy uj alakulást vártunk ettől a törvénytől. Mindenki Kapható villanyszerelési üzletekben, vHianyíelepeken és a MBS -SMERT4tóVEK-rtl, Bdapest, VL, Teréz-kint 36. fijír-ut«« 13. leglobb A lampa. m a legtartósabb dráiszáias tiuzafi Irótszáilai 75% árammegtakaritás.
