Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-08-17 / 32. szám
Fehérgyarmat, II. évfolyam. 32. szám. 1913. augusztus 17. FEHÉRGY ÄRHÄT Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...... 4 kor. Egyes szám 20 fillér. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Közművelődésünk fejlődése. A népek élete akkor egészséges, és az állami élet akkor biztos, ha nagy nemzeti ideálok lelkesítik az embereket, amelyek az emberek sajátságos elégiiletlenségét a fennálló renddel a jövőre irányozzák, és ezáltal a fokozatos haladást bizto sitják, A mindinkább szélesebb alapokra kerülő állami és társadalmi élet eszményei között a legnépszerűbb és legtermészetesebb ideál az amely az embertömegek szellemi, erkölcsi és esztétikai nevelését egyetemessé és általánossá akarja tenni. Különös nagy átalakító hatással van az egész társadalomra a tudomány, mert a vagyon mellett a műveltség az, amely az embereket az úgynevezett felső és alsó társadalmi osztályokra szétválasztja és kétségtelen, bár kevéssé szokik szembe, hogy a műveltség milliomosai ép olyan veszélyesek lehetnek a társadalmi rend egészséges fejlődésére, mint a tulnagy vagyon birtokosai. A művelődési mozgalmok között, amelyek az utolsó évtizedben Euró- paszerte elterjedtek, a jelentősebb az a törekvés, hogy a tudomány eredményeinek népszerűsítésén túl maga a tudás terjesztése, az elös- mert ingóságok tanulmánya szolgálatába álljon a nemzeti élet szorosabb egységének és elősegítse nyugodt, háboritlan kialakítását. A népiélek minden időben mintegy ösztönszerüleg kereste a széthúzó egyéni törekvések közepette az összekötő kapcsokat. Régibb időben a vallásos eszmék voltak nagy keltő hatással a nemzeti érzületre; majd az irodalom, költészet és művészet kerültek bensőbb kapcsolatba a neplélek termékeivel; a monda a népköltés és a haziipar elemeivel és nyertek nagy jelentőséget a nemzeti lét harcában. Tagadhatatlan azonban, bogy a vallás, bár őszinte alázat és ájtaios buzgóság nagyobb közösségben is nyilvánulhat, mégis inkábbb az egyes lélek boldogulását és üdvözlését veszi célba, és azért a vallást a társadalmi és állami rend alapjául és nem céljául kell kitűzni, mert egyetemes jellege, mint összekötő kapocs, az idők folyamán elhalványult ; költészet és művészet pedig, amennyiben remekeik főleg alkotóik egyéniségének kifejezői, számot tartanak a rokon egyéni érzület visszhangjára, de csak válságosabb vagy ünnepiesebb helyzetekben válhatnak az egész népet lelkesítő szózattá és csekély befolyással vannak a szociális erőviszonyokra. E- gyedül a tudomány egyetemesebb érvényű, értelmes bizonyításon alapuló eredményeitől várhatni, hogy oly egyesitő meggyőződésnek legyenek alapjai, aminő nélkül a rendekre, osztályokra tagolt társadalom egységes nemzeti életet nem folytathat. Ez az alapja tehát annak a törekvéskek, mely elég jellemzően Angliából indult ki, a modern államélelnek ős hazájából, hogy bevigye az elméleti tanulmány szeretet és a tudás felvilágosítását a nép minden rétegébe, és a tudomány meg a műveltség iránti szeretet és becsülését a nép minden rétegében állandóan ébren tartsa. Nálunk a szabad Lyceum szervezése indította meg a mozgalmat és elsősorban a középosztály köreire kívánt hatni. Majd inkább idegen példákon igazodva, folytatódott a mozgalom a szabad Lyceum munkásságában és legújabb ily hajtása a Népakadémia néven, kiválóan az alsóbb rétegeket törekszik bevonni az olynemü tanulmányba, mely nemcsak a közelfekvő hasznosságot, hanem a szellemi közösség ápolását, a művelődés áldásaiban való tudatos részvételt tekinti céljának. Kétségtelen, hogy a szabad intézmények mind e három ági és fokú munkásságra szüksége van — a szorosabb szervezetieken kívül — a közművelődésnek. Az alsóbb néposztályok rászorulnak — az iskolai tanításon túl — szükkörü tapasztalataik bővítésére. Föl kell előttük tárni legalább is hazánk természetes viszonyainak kevésbbé ismert tényeit, nemzeti történelmünknek, irodalmunknak, művészetünknek tanulságos és lelkesítő adatait; majd az idegen országok és nemzetek példainak bemutatásával alkalmat kell nyújtani összehasonlításra és közállapotaink szükséges bírálatára, hogy gondolkodva és okulva vehessen részt népünk minden fia a kívánatos és folytonos haladás munkájában. Középosztályunk műveltsége, ha itt ott talán külső máz tekintetében javult is, nagyon is szükségét láthatja a szélesebbkoru tájékozódásnak a tudományos kutatás megállapodott fogalmi eredményei, valamint igazságainak és tételeinek rendszeres kapcsolatai körül. Mai nap, az élet bonyodalmaiban, ilyen eligazodás hiányában, összefoglaló elmélkedő képesség nélkül tudatos közreműködést nem várhatunk a nemzetek nagy versenyében közép- osztályunktól, amelyre pedig nemzetünk jövője alapítva van. S végre még azok is, akik tudományosabb előkészülettel léptek pályájukra, nem lehetnek el a tudományoknak a folyton gyarapodó felfedezésekkel járó nagy átalakulásában, az uj problémáknak és módszereknek pontos ismerete nélkül. Szükséges, hogy a mindennapos gyakorlatban el ne tespedjenek, hogy azok részéről, a- kiknek feladata a tudás hagyományainak megőrzése mellett a tudomány továbbvitele, a főiskolák-ta- nárai részéről időnkint bepillantást nyerjenek a tudós vizsgálat műhelyébe és hogy ez utón fönntartassék a tudós pályák közössége. íme, körvonalakban a bárom, már megalakult intézmény, a Népakadémia, a Szabad Lyceum és Szabad Egyetem külön sajátos feladatának egymást segitő és kiegészítő működésének jellemzése. Ezen intézmények között és mellet működik az Uránia Magyar Tudományos Egyesület és az Uránia
