Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-03-22 / 11. szám (12. szám)
2 oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP jutunk, sem a kedves beteget orvoshoz nem vihetjük, sem az orvos nem jöhet ide, nem, még a menny minden kincséért sem. S látni kell, mint hervadoznak s mint pusztulnak el betegjeink, a nélkül, hogy segíthetett volna rajta valaki. Vármegyénk nagy jó urai! Való igazságok ezek. Lássátok be, hogy jóllehet útadót fizetünk, de utunk nincs, ártéri adót fizetünk, azonban árvizünk van. Ne a vicinálisokra szavazzatok százezreket, milliókat, mert ehez is ut kell. Mi pedig ut nélkül, még e drága vicinálishoz sem juthatunk. Ne is igy tegyetek, mint eddig, hogy a vármegyei hatalmon levők birtokaihoz vezessen minden ut, hanem a közérdeket nézzétek, s bármennyibe kerül is, csináltassátok az utakat mindenfelé, mert szégyenletes a mai úti mizéria. TURPARTI. hírek. Kitüntetés. Az országos tenyész állatvásár gróf Károlyi Gyulát, a földmivelésügyi miniszter 1000 koronás nagy dijával, gróf Károlyi Józsefet és a szatmári püspökséget kisebb díjjal és oklevéllel tüntette ki, kiállított állataikért. Kettős kinevezés. Dr. Tóth János végzett joghallgotó nagykárolyi lakost, a debreceni kir. ítélőtábla elnöke a napokban a nagybányai járásbírósághoz segélydijas joggyakornokká, az igazságügyminiszter pedig ugyanazon járásbírósághoz ügyészségi megbízottá nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügy miniszer Draskóczy Gábor huszti kir. járásbirót törvényszéki bírói minőségében, saját kérelmére a máramarosszigeti kir. törvényszékhez helyezte át. Eljegyzések. Sdiwarcz Mór czégény- dányádi lakos eljegyezte Grünstein Szerénka kisasszonyt FehérgyarmatrólSchwarcz Simon Munkácsról, eljegyezte Goldstein Gizellát Fehérgyarmaton. Elszámolás, nyugtázás és köszönet. A folyó év január hó 28-ikán a fehérgyarmati ref. egyház javára rendezett táncmulatság összes bevétele volt 252 korona, a kiadás 136 korona, maradt tiszta bevétel: 116 korona, melyhez felülfizettek: dr. Jármy Béla 8 K 50 f., Nemes Károlyné 3 K 50 f., Dajka Ferencné 3 K 50 f., Péchy Manó 1 K 50 f., Vaszkó Gyula 1 K 50 f., dr. Szaplon- cai Sándor 1 K 50 f., dr. Torday Sándor 2 K 50 f., Bornemisza Béla 3 K 50 f., Fodor Jenő 1 K, Kovács Zsigmond, Bartha József, Kiss István, Kaufmann Béla, Weisz Benő, Roóz Endre, Braun Adolf, Gacsályi Károly, Korponai László, Bírta János 50—50 fillért, belépti-diját beküldte: Horváth Jenő 2 K, dr. dr. Boross Lajos 3 K, Mátyás Adolf 2 koronát. A március 15-én tartott táncmulatság összes bevétele volt: 246 korona 10 fillér, melyből a kiadás: 128 korona 88 fillér, maradt tiszta bevétel: 117 korona 22 fillér, melyhez felülfizetéseikkel járultak: Bartha József 50 f., Bányay Zsigmond 1 K, Bartha Gyula 1 K, Borsody József 50 f., dr. Bornemisza Béla 3 K 50 f., Kerekes László 1 K 50 f, Szarka Károly 3 K 50 f , dr. Szaploncay Sándor 1 K 50 f., dr. Biki Andor 1 K 50 f., Kiss István 50 f., Kiss Jenő 50 f., dr. Torday Sándor 2 K 50 f. Kaufmann Béla 1 K 50 L, dr., Jármy Béla 8 K 50 f.. Sikkó István 1 K, Kereszléiy János, Kovács István, Weisz Bertő, Roóz Endre, Róth N. Eperjesi Mór, dr. Hunwald Izidor, Bírta János 50 -50 fillér, Schwarc Kálmán 10 f., Mátyás Adolf 2 korona. Mely mulatságaink pártolásáért és fenti kegyes adományukért fogadják az egyházi elöljáróság hálás köszönetét. FÁBIÁN KÁROLY KALYDI GYULA ref. Ielkís«. gondnok. hát valahova. De hova is menjek? a vendéglő drága és pénzem nincs, csak 49 krajcár, azaz fillérekbe mondom, (ne hogy pénzügyminiszter úr ö exellenciája kétszáz korona erejéig büntessen) 98 fillér. Ebből tessék jóllakni! Jól tudtam azonban, hogy „hol legnagyobb a veszély! ott legközelebb a segély“, úgy is lett, alig mentem száz lépést egy szerpentin utón, mikor szemembe ötlik az ismerős cégér. És mily nagy lett álmélkodásom, mikor ezen feliratot olvasom! „Magyar csárda.“ A csárda ajtajában egy menyecske állt. Köszöntem illendőképen és csakugyan csak magyar volt. Ez jó jel gondolám s bátorkodtam megkérdezni, hogy van-e valami harapni való. — Hogy ne volna, lelkem, — válaszolt — jöjjön csak beljebb, liptai túró, aludt tej, friss kenyér, vaj, amit parancsol. Minthogy szomjas voltam, egy csupor aludt tejjel oltottam el azt s utána egy jó adag liptai túrót kebeleztem be. Pompás ebéd 1 (Igaz, hogy uzsonnának is megjárta volna már.) És milyen olcsó! 9, azaz kilenc kraj . . . akarom mondani: 18, azaz tizennyolc fillért fizettem. Azt nem is mondom, hogy mekkorákat köszöntem ezután. Igen, de nekem még másfelé is van dolgom. Még ma a faluban kell lennem a tisztelendő úrnál. Siettem hát az állomásra, (már t. i. a fogas állomásra), hogy jegyet váltsak. Ott ólálkodom, keresem a tarifát s igy tovább, mikor belép egy szurtos lakatos. Minthogy járatos vala itt, amint láttam, siettem megkérdezni, hogy mi az ára a jegynek lefelé? 90 krajcár, — válaszolt. Hát kérem méltóztassék ■j-kiszámitani, hogy miképen jutottam a csorbái tótóí Csorbáig ? ELMENTED A BEREGSZÁSZI... Elmentem a beregszászi vásárra, Útba esett a régi rózsám háza. Benéztem a virágos kis kertjébe, Ott láttam a galambomat, Egy rozmaring tövébe. Be kiáltok: „adjon Isten jó napot!“ Ö meg felel: „adjon Isten jobb napot! Hová-hová régi kedves pajtikám, Azon a szép, kesely-lábu, Aranyszőrü paripán ?„ „Messze megyek régi rózsám, utam van, Tudod, vásár lesz holnap Beregszászban. Meguntam már lovagolni untalan, Eladom a keselylábu, Aranyszőrü kis lovam.“ „Ha eladod aranyszőrü lovadat, Majd keresd fel, — ha jösz — régi [babádat. Hiszen olyan régen nem öleltelek. Majd elküldöm akkorára Hazulról a — férjemet! ZENGŐ. 1912. március 22. A kölesei dalkör március 15-ét fényesen ünnepelte meg. A dalárda 6 hazafias darabot adott elő teljes precizitással, volt még két alkalmi beszéd és 4 szavalat. Az egész község ünneppé avatta a szabadság ünnepünk 64-ik évfordulóját. Megelőzőleg a református, majd az evangélikus temlomban volt ahivők teljes résztvéte mellett istentisztelet. Csak Mauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek, még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. Gaál József arcképe. Örömmel vettük a Szatmár vármegyei lap múlt számában megjelent commünikét : Nem lesz érdektelen, ha Nagykároly város és Szatmármegye közönsége előtt a húsvéti képleleplezést megelőzőleg néhány szóval megemlékezünk a Gaál József-kép alkotó művészéről és magáról az elkészült festményről. Bornemisza Géza, — az arckép szerzője, megyénk szülöttje. Nábrádon született. A szatmári református gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Azután lelkes kedvvel, egy életre szóló ambícióval kezdett neki a festőművészeinek. Sokat utazott, sokat látott, sokat tanult. Éveket töltött Párizsban, majd Olaszországban. Hozzáértő emberek, sőt legjobb festőművészeink is mindinkább kezdték észrevenni és méltányolni tehetségét. Bornemisza azonban nem volt a felületesség, a könyü siker embere. Tovább tanult. Végtelen szerénységgel és nagy önkritikával dolgozott tovább s csak időnkint egy-egy kiforrottabb kész munkájával lépett a közönség elé. Neve már nem ismeretlen a magyar piktura indexében. Sőt olyan név, amely egy jelentős egyéniséget, egy harcos irány tehetséges és önálló zászlóvivőjét jelenti. Gaál József arcképének megfestésére Ő kapta a megtisztelő megbízást. Az elkészült képet alkalmunk volt megnézni a művész budapesti műtermében. Jól esett látni ezt a képet. Mert a megyeházák és városházák falai szerte ebben az országban tele vannak aggatva kinyalt, kifalt festményekkel, amelyek — legyünk őszinték — kevés kivétellel egyebeknek nem nevezhetők, mint kifényezett fotográfiáknak. A Bornemisza Gaál-képe nem ilyen. Szerencsés beállításban finom eltalálása a rég elhunyt Író egyéniségének. Egyszerű, puritán külsejű, jóságos, de komoly arcú magyar bácsi néz le a vászonról. Benne van a vidéken termett magyar természetes szimp- lexsége, amellett levilágít homlokáról, hogy ez az ember eredetiben olvasgatta esténkint pipaszó mellett Homérost és Ovidiust, kicsillan a szemeiből a szelíd humor fénye, amely különösen a Nótáriusban annyi időn keresztül tartotta derültségben^ magyar közönséget. Rendkívüli egyszerű eszközökkel nagyon becsületesen és nagy művészettel alkotta meg a szerző a képét. Nem lehet kétség iránta, hogy meg fogják érteni és meg fogják szeretni. Szülők öröme, ha a csecsemő kitünően fejlődik. Gyakran zavarok állanak be a gyermek fejlődése körül, a melyek rendszerint az emésztéssel vannak összekötve. Ilyenkor a szülők orvosi tanácsra csak a „Phosphatine Falliéres“sel táplálják a gyereket és a jó hatás el nem maradhat. A Phosphatine Falliéres a gyermek-tápszerek fejedelme, amely tartalmazza az összes nélkülözhetetlen anyagokat. Szülők százezrei áldják e gyermek-tápszet.
