Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-08-16 / 33. szám
33. szám. — IV. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat 1912. aug. hó 16. r Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre ...........8 K. I Negyed évre .... 2 K. Fé l évre.................4„ | Egyes szám ára 20 fill. Ipar osok jogvédelme. Jogvédelme terén a magyar iparosság valami kevés eredményt tud felmutatni. A nemzetállam szigorú intenciója, hogy jogi élet terén minden polgár egyforma elbánásban részesüljön. A kisiparosság sok helyütt nem részesül kellő méltánylásban a bíróságok részéről. Az esküdtszéki intézményben pedig nagyon csekély számban vesz részt. A kereskedelmi és ipari élet forgalmát szabályozó kereskedelmi törvényünk igen mostoha az iparosokra nézve. A kisipar a jogélet terén meg van fosztva önnáiló- ságától. Ha akisiparos részesülni akar a keresk. törvény kedvezményeiben, kénytelen a bejegyzés alkalmával kisiparos voltát megtagadni, kereskedővé lenni. És ez kétségtelenül sérelem a kisiparosságra nézve, Mert vagy van kisiparosság, vagy nincs. Az ipari foglalkozásnak a kereskedelmi ügyletek közzé való felvételével Fömunhatárs: bortnyik György ■■ ág. ev. esperes lelkész. Felelős szerkesztő és laptulsjdcnos: Dr. Magyarádi BOR0SS LAJOS a keresk. törvény célja,’ azt liisz- szük az volt, hogy ezáltal az i- parnak is megadja ám a jogkedvezményeket, mint a kereskedelemnek. Ám, hogy e cél eléressék, nem kellett volna az ipart jogi tekintetben önállóságától megfosztani, és nem kellett volna ez önálló és fontos termelési ágnak éppen legjellemzőbb elemét, a kisipart oly ferde helyzetbe hozni, hogy csak a törvény kijátszásával nyerhesse el annak kedvezményeit. Az iparnak jogi tekintetben is vissza kell nyerni önállóságát és saját jogánál fogva kell élveznie ugyanazokat a kiváltságokat, melyeket eddig mintegy kegyelemből terjesztettek ki egy részére Szorosan vett ipar jogszolgáltatás úgyszólván nincs is Magyarországon. Az egyenes jogvédelem mai formája egyrészt lealázó, másrészt sokszor költséges is, úgy hogy ezen intézmény koránt sem felel meg várakozásunknak. Az ipari jogszolgáltatást akként kel konstruálni, hogy min— Nyilttér soronként 30 fillér. — A lapot érdeklő minden közlemény valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magya-v rádi BOROSS LAJOS ügyvéd Fehérgyarmat, címére küldendők. den ipartestületnól jogtudó férfiú alkalmaztassék, kit az állam, város és ipartestület együttesen megfelelő arányokban dijjazanak. Ekként minden iparos ingyenes jogtanácsot nyerhet ügyeiben. És ide minden szégyenkezés nélkül bátran fog elmenni, mert tudja, hogy ez intézmény számára alkottatott. Ahol pedig ipartestület nincs, ott a városi tanácsnál, vagy községi előljárósáknál álljon ilyen férfin, hogy az iparosoknak jogi ügyeikben tanácsot adjon. Ha pedig ez alapon az ingyenes jogvédelem rendszere nem sikerül, úgy szabad társulás és szövetkezés utján kell azt megvalósítani. Ha alkalmas a társulás az élet majdnem minden viszonyában, ha páratlan sikerre vezet a gazdasági élet minden terén, miért volna ez rossz és hátrányos munkájának, vagyonának és jövedelmének megóvásában. BÁNFFY PÉNES LEÁNYA. A „Fehérgyarmati Hírlap“ tárcája. Aranyhímzésű, vállra vetett selyem lebbentyükben, császárok országát érő ajándékaikkal járultak a görög követek a ragyogó trónushoz, a gyermekkirálynak III. Istvánnak felséges színe elébe. A sok drága ajándék szinte elkápráztatott mindenkit, kik a királyt környezték. Ilyen csillogást, ragyogást álmukban sem láttak. A görög urak hozzá lehettek az ilyesmihez szokva, olyan nyugodtan rakták a sok kincset a király lábai elé, mintha valameny- nyi hitvány kavics lett volna. Fel sem villant volna a szemük. De mégis . . . mikor annak a hosszú fehér szakálunak az intésére, ki az imént érthetetlen nyelven üdvözlő a királyt és tanácsát, előlépett hátulról a leg- fiatalabbik, kit társa Andronikus néven szólítottak, nem is csillogtak, hanem valósággal villámlottak a nagy fekete szemei, miközben a sok drágaságot a trónus zsámolyára helyezte. Ezt sem a kövek, a gyöngyök ragyogása okozta, hanem a mindennél tündöklőbb két türkiz, mely Bánffy Dénes uramnak. Tomizóba késő unokájának, a derék vitéznek, a király legbölcsebb tanács adójának háta mögül szórta feléje a tüzes szikrákat. Egyetlen leányának, a világszép Katának szemeiben égett lobogó lánggal az a két türkiz és a sugarai majd felperzselték annak a délceg görög vitéznek a szivét. Nem volt ilyen kincs a széles világon. Féltette is az apja, azért hozta ide is magával. Bár ne hozta volna! Nem jutott volna köves Szerémország idegen kezére. A tisztességtétel után nagy vendégséget csaptak a követek kedvéért. Ki akartak tenni a magyarok is magukért. Hadd lássa a vendég. De meg is érdemli ez a nap, mely végét veti a hosszú háborúságnak. Viszik Béla királyfit Konstantinápolyba nagy tisztességre: görög császár lánya és koronája várja. Vitézek maguk hordták ezüst tálakon az ételt, tündér hajadonok arany kupákban a tüzes bort, nem volt hiányosság dalban, muzsikában. A lakoma után ősi szokáz szokás szerint táncra perdülének a vidám daliák és a gyönyörűséges szüzek. Bánffy Dénes Katája is ott ropja a táncot. Mily hamarosan el tanulja tőle Andronik, a görög. A görög vitéz azt a vért forraló, részegítő magyar táncot. Nőm értik egymás szavát, mégis megértenek mindent. Van ami szabiién tud beszélni a legzengőbb nyelvnél. Bár sohase lenne vége követségüknek I — gondolja az egyik, s megérti a másik. — De hát hiába a sóhajtás, hiába a szemek vágyó sóvárgása, az a hosszú fehér szakálu egyszer csak ezt mondja: — Tiszteljük a királyt és nemes tanácsát, köszönjük a szives látást, most már indulhatnánk, vár már odahaza nagyurunk, a császár, s várja vőlegényét az aranyhaju császárleány. Bánatos lett erre Androniknak arca, hirtelen felhő szállt mind a két szemére. .... Még a messzeségből is egyre visssa-visszafordult, oly nehéz volt itt hagynia Bánffy Dénes leányát, világszép Katáját. Bánffy Dénes is észrevette a dolgot, a nem haragudott érte. Idegenbe viszik ugyan majd a leányát, de ha jó egy magyar királyfinak a görög kisasszony, miért ne lenne jó az 5 leányának egy görög levente? Testvérré lett úgyis mától a két nemzet. Éa ha már az öreg Mánuel nem bírja tartami
