Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-08-16 / 33. szám

2 oldal FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912 augusztus 16. IMÁDSÁG. Dr. Balthazár Dezső fölszentelő imádsága, melyet az 1912. év augusz­tus hó 11-én tartott halábori templom­szentelés alkalmából mondott: Mindenható Isten! Mennyei édesatyánk! Az áhitatos buzgóság vezetett ide, szent há­zad csarnokába; az áhitatos buzgóság, mely tebenned látja minden áldások kútfejét; az áhitatos bugóság, mely betudja ismerni, hogy itt mi alant semmik sem vagyunk, amely megtudja érteni és bizonyságot is tud tenni afelől, hogy te vagy a kezdet és a vég s e két határ között minden, minden te! A te léted örökkévaló, erőd, hatalmad mindenre elégséges; szereteted, irgalmad, kegyelmed személyt nem válogat; jelenléted betölti az eget és a földet: te jelen vagy a tél aluvá- •sánál, mikor a természet műhelye uj erőket teremt; jelen vagy a rügyfakasztó kikeletben és az áldott bőségben, mellyel a nyár gaz­dagsága nehezül; jelen vagy a figyelmezte­tésben amivel az ősz a sanyaruságát mutatja; jelen a mélységben, hol az arany gazdag­sága rejlik s ahonnan az élet vizének for­rása fakad; jelen a föld szinén, hol a ter­mészet tudományod dicsérve virágszőnyeget hint a szürke por felé; jelen az életben, hol kezed állatok s emberek között sző meg­számlálhatatlan szálakat. Téged látunk oda­fenn az égben, honnan csillagok sugároznak valami homályos sejtelemmel a te örökké­való birodalmad felől; téged látunk a túl­világban, midőn a szentirás kijelentései ta­nítják hitünket; téged mindenütt jelenvaló jóság és hatalom, téged imádhatunk, téged imádunk mindenütt. Hiszen egy nagy temp­lom ez az egész világ! a te dicsőségednek temploma; a te dicséretedre állt elő, fejli tovább életét, hogy egykor a tisztitó tűzben megsemmisítse magában, ami rósz, meg­szentelje, ami jó, a te birodalmadba átha­tolhasson. De hogyha templom is ez az egész világ, melynek minden pontján alkal­mas módon imádhatunk, mégis jólesik, ha egy-egy hajlékod a te neved imádására, a te szent igéd prédikálására és tanulására & kormányzás gyeplőjét, eggyé lesz úgyis a két ország Árpád vére lesz ur mind a kettő felett. Még akkor nem tudta — ki tudhatta volnál — hogy ravaszság a császár fényes követsége, hazugság a szent ígérete. Bizony csak arra kellett a magyar királyfi a csel­vető császárnak, hogy ürügye legyen az ország rablására. Ha beüt hadával, azt fe­lelheti majd, hogy icsak veje örökösége- ért jön. Nagy volt a felháborodás, mikor hire jött, hogy ott garázdálkodnak csapatai" a Szirtes Dalmátorországban, de még nagyobb a keserűség, bánat Bánffy Kata szivében, mert most már hiába álmodozik a szép, ifjú görög követről, nem jöhet az érte többé. Pedig mégis eljött, verje meg.az isten! Bánffy Dénes csak nézte, mint hervad a lánya, hogy válik viruló rózsából fehér liliommá. És isszonyu indulat vette meg a lelkét. Ki szeretett volna irtani a föld szí­néről minden görögöt. Maga kérte a kis királyt, hogy hadd menjen ő a Szerémségbe, majd ő visszaveszi ő a hitehagyottaktól ezt a tartományt, amit jószántukból adtak Bé­lának, Többet ér a földje úgyis, mint Dal­máciáé. (folyt- köv) szentelhetünk egyedül. -Jólesik minekünk, ha építhetünk egy hajlékot a te dicsőségedre, melynek küszöbénél elmarad tőlünk minden teher, mi lefelé vonná hozzád törtető lelkünk szárnyait, és a templom küszöbénél elvet­jük lábainkról a sarut, amellyel odakint a mások gyöngeségeit tiporjuk porba és az alázatosság fedetlen lábaival közelitünk feléd. Megmossuk lelkünket a bárány vérében, hogy szent orcád elé a bünbánat töredel- mével és a bünbocsánat reménységével já­rulhasson. A haragnak izzó köteleit Ieoldoz- zuk és a nyomorúság keresztjeit letesszük ott, a templom küszöbén és a megnyugo- vás, a békesség, a szeretet és remény la­kodalmi ruhájában állunk meg előtted. Jól­esik minekünk, hogyha van egy-egy hely, aminek levegőjét, fénye, komolysága, méltó­sága, rendje megkülömböztetéssel figyelmez­tet reád és a külső ráhatás szent kénysze­rével nyitja meg ajkainkat. Uram ! kicsoda volna tenáladnál minékünk több?; tenálad- nál egyébben mi nem örvendezünk! Még hogyha elfogyatkozik is a mi testünk, a mi szivünknek kősziklája és a mi örökkévalónk te vagy nagy Isten egyedül; magasztaltass fel azért az egeknek felette óh Isten 1 és minden az egész földön légyen a te dicső­séged! Mi úgy gondoljuk jó atyánk, hogy amikor az imádságnak emelünk házat, tenéked hozunk szent áldozatot, hogy mikor a te hajlékodat ékesítjük, te dicsőséged dolgát teljesítjük s meghálálunk valamit azokból az áldásokból, amelyekre méltatlan voltunk da­cára bennünket érdemesítettél: vedd kegyel­mesen tehát nagy Isten, hogyha tenéked ajánljuk, tenéked szenteljük ezt a templomot. Ősök erős lelke, lángoló szive tartotta itt meg az igaz hitnek a folytonosságát, mely­nek szent örökségében, birtokában méltó unoka hordta itt össze a fundamentumot, emelte fel a falakat és a tetőzetet, építette meg a te templomodat, a szentség hajlékát, hogy hitre, erkölcsre, békességre, viiág le­győzésére s a te neved dicséretére neveljen ez a hajlék sok-sok nemzedéket. Itt vannak itt állanak új szentházad boltozata alatt a háládatos hívők ; tenéked adnak hálát, hogy kezük munkáját meggazdagitottad, orcájok verejtékét sikerré tetted s fellángoltadat! lelkűket, hogy ne a világ hiábavalóságának lobbanó tüzéhez, hanem ahhoz az oltárhoz vigyenek szent áldozatot, mely a te szent fiad evagéliumán épült, azon fundamentumon, mely kívül mást senki sem vethet, s melyen nem vehetnek erőt a poklok kapui sem. A te tiszteleiednek helye ez a hely nagy Isten! Ne engedd tehát, hogy valaha benne a bűn­nek, sátánnak s idegen isteneknek szolgál­janak ; ne engedd, hogy káromlásra hajoljon benne valamikor a lélek vagy a száj 1 A békességnek csöndes hajléka ez a hely; tisztuljon meg benne minden lélek, kapcso­lódjék szent hittel tehozzád és szeresse egymást azzal a szeretettel, melyet hitünk előír. Áldott Jézus-Krisztus végy szállást e helyen! Tanítsd itt a lelket üd­vösségéért tűrni, szenvedni, lemondani ál­dozatot hozni. Ha az öröm és a világi sze­rencse elpróbálná fordítani Istentől a lelke­ket, tanítsd, világosítsd fel őket, hogy a sirás jobb a nevetésnél, mert az orcának szomorúsága által jobbá lesz az embernek a lelke, hogyha pedig a csalódás, a bánat vagy valami csapás zúgolódást váltana ki, intsd meg a híveket szent fiam, hogy bol­dogok, akik sírnak, mert ők megvigasztalód­nak. Óh! szent legyen itt a te evangéliumod a te atyánk dicséretére; szülője, nevelője, táp­láló anyja vagy azoknak, akik szeretnek téged óh Isten teljes szívvel, teljes lélekkel, minden erejükből s te megáldod őket az áldások szakadatlan láncolatával. Ámen 1 KÖLCSÖN ZSÁK. Hetenként és darabonként 3 fillérért korlátlan meny- nyiségben zsákokat adunk kölcsön Fehérgyarmati Hitelintézet R.-t. áruosztálya. m HÍREK. Tanári kinevezés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter a Szatmár-Németi ref. főgimnáziumban Bőd Sándor nyugalomba vonulásával megüresedett matematikai és fizikai tanszékre Fehér Sándor a pápai gim­názium rendes tanárát nevezte ki. Aljegyző választás. E hó 2-án a Pettyéni köri aljegyzői állásra Rupprecht Béla ottani helyettes aljegyzőt közfelkiáltással alegyzővé választották. Tanári előléptetés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Császy László, kisvár- dai áll. főgimnáziumi h. tanárt, aki a szat­mári ref. főgimnáziumnak volt jeles növen­déke és később helyeltes tanára, jelenlegi állomáshelyén a IX. fizetési osztály 2-ik fokozatába rendes tanárrá nevezte ki. Sport mulatság. A fehérgyarmati vívó tanfolyam tagjai 1912. évi augusztus hó 31-én a Caszinó termében a megalakítandó „Vívó és Sport klub“ javára vivő akadémi­ával egybekötött zártkörű táncvigalmat ren­deznek. A vívó akadémia kezdődik délután 5 órakor, a táncmulatság este 9 órakor. Feiülfizetéseket elfogad a rendező bizottság Táncvigalom. Qacsály és környéke ifjúsága 1912. augusztus 18-án a ref. egy­ház „orgona alapja“ javába zártkörű tánc­vigalmat rendez. Balthazár Dezső püspök Gacsály­ban. Folyó évi szeptember 8-án nagy ün­nepség keretében avatja fel a gacsályi ref. egyházközség megujjitott templomát dr. Balthazár Dezső a Tiszántúli ref. egyházke­rület püspöke. Az ünnepség részletes prog­ramját — melynek összeállításán most búz- gólkodik az egyház vezetősége, teljes egé­szében ismertetni fogjuk úgy városunk, mint környékbeli olvasóközönségünkkel. Sikkasztó körjegyző. A múlt év szeptemberében dr. Képessy László csenged főszolgabíró rovancsolást tartott Nagy Gyula szamasdobi körjegyzőnél. A főszolgabíró felfedezte, hogy a körjegyző kezelésére bízott hivatalos pénzből több ezer korona hiányzik. A rovancsolás eredményét Ilosvay Aladár alispánnak is megküldte, aki a körjegyző ellen fegyelmi eljárást indított. A vizsgálat nyomán kitűnt, hogy Nagy Gyula a kezelé­sére bízott pénzeket hosszabb időn át dézs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom