Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-10 / 6. szám

Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat, 1911. február 10. 6. szám. — III. évfolyam. 48-as függetlenségi s pártonkivüli politikai és társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK : 8 kor. | Negyed évre 2 kor. 4 kor. Egyes szám ára 20 fii. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi Boross Lajos. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint ac előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi B«r«H Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér. benedekfalvi LUBY GÉZA 1847.—-1911. I: Szomorú napra viradtunk vasár­nap f. hó 5-én. Ekkor kaptuk az első hirt arról, hogy szeretett képviselőnk Luby Géza állapota válságos. De még mindig reméltünk, hátha a Magyarok Istene meg tartja őt nekünk még to­vábbra is. A késő esteli órákban azon­ban azt a lesújtó táviratot kaptuk: Dr. Boross Lajos Fehérgyarmat. Apám ma délután 3 órakor meg­halt• Géza. Nyomban intézkedtük, hogy szer­kesztőségünk a budapesti gyásztartá­son képviselve legyen, hogy az ottani temetésről részletesen referálhasson. A váratlan és súlyos csapás any- nyira megdöbbentett minket, hogy a boldogult életrajzát ezúttal mellőzzük, jövő számban azonban e hiányt pó­tolni fogjuk. Következőkben beszámolunk úgy a Budapesten, mint Nagyarban lefolyt temetési szertartásról. A budapesti gyászszertartás. Folyó hó 7-én délelőtt 11 órakor Budapesten Lónyay-utcza 52 számú gyászházban a református egyház szer­tartása mellett előkelő s nagy gyüle­kezet jelenlétében ment végbe az el­hunyt szeretett képviselőnk temetése. Ott voltak az elhunyt budapesti barátai, képviselő társai és az egyes testületek képviselői. Többen voltak jelen a kerületünk­ből s a vidékről is. Egyházi imát Bi- ky Károly esperes mondott. Az egyhá-' zi beszédet dr. Szabó Aladár budapesti ref. lelkész tartotta. A beszéd gyönyö­rű szónoki lendületben méltatta az elhunyt feledhetetlen érdemeit. Barátai nevében Csontor Mihály orsz. gyűlési képviselő beszélt mély meghatottsággal, aki is ecsetelte a megboldogult tiszta, igaz függetlensé­gi politikai pályafutásának szépségeit is. Megérkezés Fehérgyarmatra. Az elhunyt földi maradványait magában rejtő koporsó f. hó 8-án reggel érkezett a fehérgyarmati vasúti állomáshoz. A környékbeli falvakból nagy sokaság volt jelen, s mély gyász látszott az embereken. A vonaton ér­kezett a gyászoló család és számos előkelőség. ,A megérkezett koporsó­nál Kállay Szabolcs helybeli szolgabiró a következő beszédet mondta el: Kállay Szabolcs beszéde. Megtört lélekkel, fájó szivvel és könnyező szemekkel vette Fehér­gyarmat város és a járás összes la­kossága a lesújtó szomorú hirt arról, hogy Luby Géza, ki tizenhét éven ke­resztül tánthoriíhatatlanul a függet­len eszmékért meg nem szűnő rajon­gással képviselte a várost és járást az országgyűlésen, — meghalt. Az emberek szinte nem akarva az Isteni intézkedés ezen lesújtó határozatába belenyugodni, kétked­ve és titkos reménykedéssel fogad­ták ezen hirt, hogy hátha nem igaz? Hiszen az Isteni végzet miért sújta­ná ezen lakosságot, mit vétett elle­ne, hogy tőle ezen embert, kinek személyében annyira bizott és akit oly nagyon szeretett, tőle elvegye. Fájdalom, ezen reménységünk­be csalódtunk s íme ezelőtt mint egy két héttel életerőben köztünk volt képviselőnk, sötét koporsóba jött vissza hozzánk azért, hogy az utolsó útját megtegye. Nem hiába vette Fehérgyarmat város és a járás lakossága ezen szomorú hirt oly fájdalommal, hi­szen tizenhét éves képviselő akinek oly nagy érzéke volt mint neki a járás és város úgy összességének, mint egyeseinek kívánságainak és bajainak kipuhatolásához nagyon- nagyon bele tudja magát az embe­rek leikébe fogadtatni. Ő egész po­litikai pálya futásán mindig csak a köznek és polgártársainak javára igyekezett dolgozni. Az ő élete soha meg nem szű­nő munkálkodás, folytonos lánczola- ta volt ő egész életébe tett, már pe­dig az élet hosszúságát nem az é- vek száma, hanem az évek alatt be- végzett tettek határozzák meg. Ha a gondviselés által élénkbe rótt fel­adatokat elvégezzük, éltünk és tet­tünk és tettünk, hiszen a világ egy esztendő alatt mennyivel többet tesz, mint a kő és a moha, hiszen az vi­rágzik, illatoz és magvat hajt vagyis, a tetmészet által elébe rótt kötele­zettségének eleget tett, tehát élt. Elmondhatjuk az itt előttünk levő koporsóba zárt szeretet képviselőnk az Isteni végzett folytán elébe rótt feladatnak megfelelt, tehát élt. Ezen tudatban jöttünk el, hogy akkor midőn ezen város és járás területére az ő földi maradványai megérkeznek, elválástól fájdalmas szivvel az elismerés koszorúját le­téve egy búcsú Istenhozottat és Is­ten veledet mondjunk Isten veled, Isten veled! A nagyari gyászszertartás. Nagyaron f. hó 8-án délután 2 órakor vette kezdetét a megboldogult szeretett képviselőnk további végtisx- teség tétele. A holttestet a ref. temp­lomba vitték és díszes ravatalra tették. A rokonságon kívül a távolból és

Next

/
Oldalképek
Tartalom