Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-24 / 13. szám
7í/v^/^/'L' Fehérgyarmat, 1911. március 24. J 13. szám. — III. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Negyed évre 2 kor. Fél évre . 4 kor. i Egyes számára 20 fii. Felelős szerkesztő ős laptulajdonos: Dr. Magyarádi Boross Lajos. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint as előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Borod Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér. KOVÁCS GYULA ORSZ. KÉPVISELŐ BESZÉDE. Elmondotta a képviselőház 1911. évi márczius hó 13-án tartott ülésén. A matolcsi csendőr brutalitás ügyében. TISZTELT KÉPVISELŐHÁZI Február 21-én voltam bátor a miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez sürgős interpellácziót intézni a fehérgyarmati választásnál {Zaj. Elnök csenget.) történt visszaélések és a Ma- tolcson történt véres fegyverhasználat tárgyában. A ministerelnök úrtól ez ideig csak ma kaphattam adataimra privát választ, a melyet a t. miniszter- elnök ur a ház előtt is meg fog ismételni, és igy nem akarok azokra most kiterjeszkedni, de nem akarok kiterjeszkedni a választásra sem, annak az aktái lezáródtak és azt hiszem, hogy úgy a megválasztott képviselő, mint annak kisebbségben maradt ellenjelöltje ezt a kérdést a maguk részéről befejezettnek tekintik. Jármy István: Múltkor sem kellett volna felszólalni! Kovács Gyula: Nem szűntek meg azonban a legsúlyosabb és a leggyalázatosabb visszaélések abban a kerületben. (Nagy zaj) A helyett, hogy sokat beszélnék, megengedi a t. ház hogy felolvassak egy jegyzőkönyvet, a melyet békés polgárokkal vettek fel, a kiket a nélkül hogy megmondták volna, miért, Matolcs községházára czitálták. Ebben a jegyzőkönyvben a következő tanuságtételek foglaltatnak (olvassa): „Gáspár József. Vasárnap, márczius 5-dikén Fehérgyarmatra mentem, a községháza előtt állott Stromár Miklós segédjegyző és a szőke csendőrkáplár. Stromár behívott a községházához, én be is mentem, mire a csendőrkáplár betuszkolt egy szobába és ott pofozott. Mikor egyik oldalról vágott arczul és leesett a sapkám, pofonvágott a másikról is és igy ment ez mintegy félórán keresztül, folyton szidott és vert. Majd arra kényszeri- tett, hogy menjek el vele a többiek után, s mikor én hivatkoztam arra, hogy a kisbiró már járkál összeszedni, szavaimat ellenszegülésnek vette és ismét elkezdett pofozni. Ilyen kényszerhelyzetben a csendőr előtt attól kisérve utczahosszat el is mentünk a többiek után. Mikor újra a községházánál voltunk, ott találtam már Tisza Istvánt, Szabó Istvánt, Tisza Károlyt, valamint alig hogy a kérdéses szobában elhelyezkedtünk, jött idősebb Madarassy István fent elősorolt öt társával. A mint a szobában megállottunk, ugyancsak a szőke csendőrkáplár megtöltötte é- lesre fegyverét e szavakkal: „látjátok kutyák, ha megmozdultok, keresztüllőlek“ és megparancsolta, hogy üljünk le. Ekkor az őrsvezető azt mondta, „ha megmozdul valamelyik, lődd és szúrd le“. Erre az őrsvezető kiment. Ezután a csendőrkáplár Tisza Istvánhoz fordult e kérdéssel: „te vagy az a hires Tisza István?“ És négyszer pofon vágta, majd idősebb Madarassy Istvánnak esett neki, mintegy 6—7-szer pofon vágta, a puskatussal gyomron, mellen, karján döfölte s mikor Madarassy kérte, hogy ne bántsák, a csendőr azt mondta „igen, most könyörögsz, vén hunczut,.most döglesz meg, ugy-e nem könyörögtél 19’én“. Ezután Szabó Istvánhoz fordult e szavakkal: „te vagy az az ember, a ki a csendőrt megtámadta ?“ és látta, hogy többször megütötte. Majd Pesti Pált ütötte pofon kétszer. Ezután ismét idősebb Madarassy Istvánnak ment és a puskatussal mellbe döfte. Erre bejött az esküdt, többet nem bántott senkit". Én fel fogom olvasni az egész jegyzőkönyvet. Miután itt a házban egy név felett nevettek, meg kell jegyeznem, hogy idősebb Madarassy István a kiállott bántalmak következtében haldoklik, hogy idősebb Madarassy István tisztességben és becsületben megőszült polgára ennek a hazának ; hogy idősebb Madarassy István 30.000 korona vagyonnal bir ; hogy idősebb Madarassy István soha büntetve nem volt, és a mi a legborzasztóbb, fiának végig kellett néznie a szobában, miképen veri agyon a csendőr édes apját. Ezen pedig nincs mit nevetni. De tovább megyek, nemcsak fiának kellett végignézni az esetet, hanem a község jegyzője, Szolomayer Lajos a másik szobában halgatta, hogy miképen könyörög ez a 60 éves ősz polgár életéért a csendőrnek. Egy másik szobában a segédjegyző halgatta ezt, inig a biró az ablak előtt fel és alá járt, a hova a jajgatás kihallatszott, nehogy más is megláthassa, hogyan bánnak el a csendőrök ennek az országnak egy tisztességes és becsületes polgárával. Akkor történik ez meg, a mikor interpelláczióm folytán a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter, két biztost küldött a kerületbe hogy ott rendet csináljanak, hogy a megtámadott közszabadságot visszaállítsák és hogy a polgárjogot megvédelmezzék. Kint is jártak a biztosok, két nappal előbb jöttek el a kerületből és a mint kitették a lábukat, rögtön tisztességes, érdemes polgárokat vernek agyon, mint állatokat. Földre ültetik őket és pofozzák, a nélkül, hogy okát adták volna, hogy miért ? Ha ez jogállapot, ha ez jogállam, ha ez kulturállam, akkor én is azt mondom, hogy nemcsak annak kell kivándorolnia Magyarországból, a ki nem tud megélni, hanem annak is, a ki a tisztességére, becsületére ad valamit, és a ki nincs olyan poziczió- ban, hogy a csendőr erőszak ellen meg- védhesse magát. Jármy István: És elsősorban azoknak, a kik a népet izgatják, hogy a csendőrt bántsák ! (Helyeslés a jobboldalon.) Kovács gyula: Most pedig a következő kijelentést teszem Jármy István t. képviselőtársammal szemben. Én komolyan beszélek, komoly kijelentéseket teszek és kijelentem, hogyha a fehérgyarmati kerületben visszaélés nem történt, én lemondok mandátumomról és visszavonulok. (Zaj. Elnök csenget.) Jármy István: Mikor kérem ? Kovács Gyula : Választások alatt és a választások óta ! Huszár Károly: (sárvári): Ilyet nem lehet a 48-as párt tagjának helyeselnie. Kovács Gyula: Én nem tréfából beszélek, és ha nem elég a mandátumom, felteszem a mim csak van, felteszem az életemet is, hogy igenis történtek visszaélések. Azonban ne úgy tessék elbírálni ezeket a visszaéléseket, mint most, hogy kiküldenek két miniszteri biztost, a kik hivatva legyenek rendet csinálni
