Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-14 / 2. szám
II. évfolyam. Fehérgyarmat 1910. január 14 2. szám. r TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ................................. 8 korona Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Megjelenik hetenkint pénteken. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az Fél évre................................. 4 „ Pa5» Magyaréin ES®ir©§§ LaJ®§ előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Negyed évre .... 2 „ ——------ -- ----La jos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. * Válasz. (A Fehérgyarmati Hírlap múlt évi deczember 31-iki számában megjelent .Vidékünk vasutügye" czimű közleményre.) Teljesen egyetértek a czikk azon részével, hogy Fehérgyarmat és vidékének létérdeke a vasút fejlesztése. Azt is osztom, hogy a meglevő egyetlen vasútvonal nem alkalmas arra, hogy a kereskedelmet fellendítse s igy feltétlen szükség van a vasútépítésre. A czikknek több része azonban tévedésen alapszik, miért is arra a következő észrevételeket teszem. Nem érdeke Fehérgyarmat és a fehérgyarmati járásnak sem a Vásáros- namény, sem a Mátészalkával tervezett összekötő vonal létesítése, mivel Mátészalka kereskedelme és összforgalma már most is sokkal nagyobb mint Fehérgyarmaté, tehát ahelyett hogy onnan ide irányulna a kereskedelem, innen Szálkára lenne irányítva, Vásárosna- ménnyal pedig már azért sem kívánatos az összekötő vonalat létesíteni, mert annak megépítése esetén ahelyett hogy fejlesztetnék Fehérgyarmat kereskedelAz utolsó parasztmágnás. (A .Fehérgyarmati Hirlap“ tárczája.) Az öregebbek még emlékeznek Bagi uramra a dúsgazdag paraszt mágnásra, aki napok hoszszat tudott szamarán egyirányban kocogni, anélkül hogy saját birtokjairól letért volna. Mert Bagi uramnak az volt a tulajdonsága, hogy csak a saját földjein és csak szamárháton szeretett járni. A vonatot még épenséggel megvetette annyira, hogy mikor Pestre a gazdakongresszusra meghívták, hát csak rátette az iszákot a coki hátra, maga is ráült, aztán hajrá a coki sántítva, méltóság teljes léptekkel megindult Pest felé. Hanem azután útközben folytan azon a mesén járt az esze, hogy mikor az utas meg a fia a hátukra vették a szamarat. Csakhogy neki nem volt fia és ennek híjába mégis csak ő maradt a szamárháton. Sok viszontagság után amlyen például az volt, hogy a Coki végigfeküdt az ut közepén és nem mozdult volna meg az Atya Úristennek sem, amit pedig a cudar nagyon sokszor megtett, — megérkezett Pestre. Oda poroszkált a szállodáig, ahol a kongresszus volt, megkötötte a szamarát a gázlámpához, aztán azon csizmástul, gatyástul amint volt, beállított a kongresszushoz ; azaz csak be akart állítani, mert me még kissebbedne a forgalma; ugyanis Szamoskér, Panyola, Olcsva és Olcsvaapáti községek Beregszászba szállítanák terményeiket, ott eszközölnék a szükséges bevásárlásokat miáltal nemcsak, hogy nem nyerne Fehér- gyarmat, de még vesziten^ is. A fehérgyarmati járásra nem fontos — bár igen előnyös — az a kérdés sem, hogy a Szamoson vasfűd létesítése által a Szamoson túli községek összeköttetést nyerjenek Fehérgyarmattal, mert ha a Fehérgyarmat—Győrtelekí köves ut kiépül, az a nehány község amelyeknek forgalmát a Szatmár—Mátészalkai vasút még el nem vette tőlünk amúgy is, így is könnyen hozzáférhet Gyarmathoz. Téves az a hit, hogy Beregszász- szal való összeköttetés fdPaditené .Fehérgyarmat kereskedelmét, mert hiszen a galicziaí szállítás a máv. szatmár— m.-szigeti vonalán kevesebbe kerül mint a gyarmat—vásárosnamény—, bereg- szász—királyházi irányítással. Fehérgyarmat és vidékének a kereskedelmét csak egy olyan vasútvonal útját állotta egy szallages, kesztyűs ur és rárivalt, hogy parasztnak ott nincs helye; mire Bagi uram alázatosan visszafordult és ment egyenesen egy ruhásboltba, ahol jó pénzért pillanat alatt felöltöztették frakba, lakkcipőbe, manzsettát is húztak rá, meg gallért is a nyakára, végtére kérges tenyerét fehér glazé kesztyűbe kellett dugnia, aztán ráült egy gummikereküre, hogy hát uriasan menjen az urak közé, egy szallagos ura száló kapujában mindjárt karonfogta s vezette az étterembe, ahol már a húsnál tartottak. Mindenki megfogta a kezét és morgott egyet — az urak ezt bemutatkozásnak nevezik — Bagi uram pedig odamondotta nyájasan az Adjon Istent. Hanem ahogy leült a szószhoz furcsa dolgot cselekedett. Marokra fogta a frakkjának szárnyait és mártogatta alaposan a szószba. Az urak elképedve kérdezték, hogy „mit csinál Bagi bátya“ Mire ő egyre mártogatva a frakját igy beszélt: No egyél te ruha, te frakk vagy minek hinak, no zabálj, téged hitak ide nem engem. Az urak bámultak. Hanem mikor Bagi uram elmondta a dolgot töviről hegyire, hogy hát tiszteséges magyar ruhában nem akarták beengedni, lett hahotázás, éltetés, és pohár- koccanások Bagi uram egészségére, Hanem másnap, a kongresszus ülésén bezzeg lobogós gatyában ült az első sorban. lendítheti fel, a mely a járás egész területén keresztül halad s olyan végállomásba torkolik, a melynek kereskedelme nem nyeli el a mi kereskedelmünket, amely végállomás közvetítésével a járásunkra oly fontos fűtőanyagot olcsóért szerezhetjük be, a mely végállomással való összeköttetés biztosítaná részünkre a terményeinknek az arra utalt Ugocsa és Máramaros megyék valamint a Galíciába való olcsó szállítást. Részemről ilyennek tartanám a Paládokon keresztül haladó vonalat, amely kiindulna Penyige állomásról érintené Mánd, Fülesd, Kölese, Sonkád, Botpalád, Kispalád, Nagypalád, Fertős- almás, Csedreg és Kökényesd községeket s Halmiba érne véget. Ezen vonat megépítéséhez szívest örömest .hozzájárulnának az érdekelt községek is. Ugocsavármegye törvényhatósága is, (mert amit Tiszaujlakon veszítene, megnyerné Halmiban) sőt maga Szatmár- vármegye is, mert ezáltal elvonatnék Tiszakóród, Sonkád község és vidéke Tiszaujlak községtől, ahol most minden úgy hitel, mint kereskedelmi igényeiket Bagi uram úgy gondolta ha már feljött Pestre, illik az ángyának valamit hozni. Be is ment a Váci utcában egy boltba, kikeresett egy vastag aranyláncot meg egy gyémán- tos tüt, s mikor 800 forintot kértek érte, hát szó nélkül kihúzta a csizmájából a kendőt és leszámolta a nyolc daiab ropogós százast. Hanem az Ötvös mindjárt futtatott rendőrért, minthogy nem fórt a fejébe, hogy a parasztnak annyi pénze legyen. A rendőr pedig galléron fogta Bagi bátyát és elvitte a Zrínyi utcába. Csak két nap múlva tudta a kongresszus kiszabadítani. Hanem akkor elhatározta Bagi bátya, hogy többet nem gyün Pestre, ebbe a német városba. * * * Szent-György napján Szolnokon a községházában összegyűltek a gazdák, csikósok és egyébb rendbeliek. Itt kötik meg a szerződéseket évrűl évre. Bagi uram is leszállt itt a szamaráról, hogy körülnézzen magának való legényekért. Amint belép, hát csak megfogja egy nyájas ur. „Hé öreg, beszegődne juhásznak, kap tizennyolc pengő forintot, annak fölibe kijár a heti szallona, karácsonyra pedig egy pár csizma.“ • Bagi uram levett kalappal halgatta,
