Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-12-31 / 13. szám
FEHÉRGYARMATI HÍRLAP mából Ieteszsziik a szerszámot, hogy pihenjük, pihenésünk csupán újabb erőgyűjtés a következendő küzdelmekhez. Minden múlandó. A földi lét is csupán provizórium, ideiglenes küzdő- területe a léleknek, hogy az a földi salak tisztítótüzében megujhodva eljusson őrök rendeltetési helyére oda átra, ahonnan még senki sem tért meg s ahova a mi gyarló szemünk pillantása még nem eshetett. Az uj esztendő elkövetkezése különös gondolatokra ragadja elménket. Az elmúlás mindenkor szomorú hangulatba ringat s eszünkbe juttatja véges voltunkat. A halhatatlanság csak a nagy elmék jutalma. Az emberiség óriási nagy többsége csak azért születik, hogy egy szám legyen abban a hatalmas statisztikában, mely az emberiség gyarapodását és csökkenését igazolja. Csak egy állandó, csak egyetlen a maradandó, amit a szeretet alkot. A szeretet az emberi tulajdonságok közül az, melynek égi származását elvitatni nem lehet. A szeretet alkotta dolgok örökélettiek A szeretet legyen hát pz uj esztendő vezérmotivuma. Ez rezegjen minden cselekvésünkben, ez vibráljon minden ténykedésünkben. Ha a szeretet lesz az uralkodó ebben az országban, akkor az uj esztendő bízvást több örömet, nagyobb előrehaladást biztosit nekünk s mindenkinek, aki az ország lakója. A szeretet nevében köszöntjük az uj esztendőt! Vidékünk vasutügye. A közgazdasági élet kifejlesztésének egyik leglényegesebb eszköze a vasúti hálózatok okszerű kiépitése, Városunk fejlődése s — Ezt igazán nem tudora, még sosem gondolkodtam efelett! — Köszönöm ! Ez őszinte felelet, azon ban kissé tulszerény ; hisz én sein mondtam, hogy tudom; én csak egyszerűen véleményemet nyilvánítom, midőn azt mondom, hogy nem tartom lehetségesnek. — Hát akkor meg miért mond itt nekem olyasmit, amiket maga sem tud biztosan! Meg akar ingatni a hitemben? — Korántsem. „Boldogok akik hisznek !“ Azonban valaminek a nem tudása nem zárja ki azt, hogy az ember felette ne gon- dolkodhassék! Nem mondom, hogy én meg tudom lejteni a problémát, hiszen nálair.nál sokkal nagyobbak, a szellemóriások, sem tudták ! De gondolkodtam rajta és sok mindenre rájöttem. A többiek közt rájöttem arra is, hogy tulajdonképen miért is imádkoznak az emberek?! — No mondja el! Érdekel! — Érdekli ? Nos jó, ugyan egy félórával ezelőtt nem mertem volna hinni, hogy én magával most szerelem helyett vallásfilozófiáról fogok diskurálni, dehát, anők szeszélye sokszor sodorja ily helyzetekbe a férfit! — Maga goromba! — Csak csupán őszinte ! És most hallnépünk vagyonosodása körül is jelentékeny hatást eredményezett a szatmár-fehérgyarmati ez idő szerint egyetlen vasúti vonalunk. E hálózat megépítése azonban csak a kezdet munkájának nevezhető, mert e téren ha messzebbható eredményeket akarunk producálni, úgy a kiépítés munkáját okvetlen tovább kell folytatnunk. Első lényeges kérdés, hogy mily irányba induljon ki városunkból az újabb vasúti hálózat. Városunk emelkedését s kereskedelmének fokozatát leginkább a Mátészalkával leendő közvetlen vasúti összeköttetésünk idézné elő, miután ily módon a gazdag nyírséggel sőt a lápi mező- gazdasággal közvetlen összeköttetésbe kerülnénk. A Mátészalka pedig már magában véve igen élénk kereskedelmi góczpont s remélhetőleg mind e vidék s a közbenső falvak városunk piaczát felkeresnék s élénkítenék. Vidékünknek azonban miden- esetre nagyobb előnyére szolgálna a fehérgyarmat-beregszászi vasúti vonal, mert ily módon, mezőgazdáink terményeiket könnyen vihetnék Galicziába, a hol is csaknem minden évben lényegesen magasabb terményár érhető el, mint a budapesti tőzsdén. Azonban a beregszászi vonal kiépitése a szükségessé válandó Tiszahid által oly sokba kerülne és oly nagy tőke befektetést igényelne, hogy ettől mindannyian indokoltan rettegünk. E nagy befektetés és a tőke hiánya miatt húzódoznak az érdekelt körök e vonal kiépítésétől, jóllehet az idegasson meg kissé fokozotabb figyelemmel! — Régi dolog az, hogy gyarlók vagyunk mi emberek annyira gyarlók, hogy sokszor, nagyon sokszor, még azt nem tudjuk megállapítani, mi a jó, mi a rósz! Mert mondják a birák elitéinek gyilkosságért egy embert, mert a véleményük, hogy rosszul cselekedett. Természetesen az egész társadalom elitéli, holott az az ember jól cselekedett; pl. megszabadított egy egész falut, egy szükebb kis társadalmat, egy felesleges, sőt embertársaira határozottan káros vagy egyenesen veszélyes individiumtól! Nem tudjuk eldönteni, hogy jót cselekedett-e az az ember, avagy rosszat! — Megtörténik, hogy egy teljesen ártatlan embert hálálta Ítélnek. Utolsó percig hangoztatja ártatlanságát, de a birák és az egész társadalom elitéli. Annak az embernek abban a pillanatban is igaza volt, midőn meghalt és miliők állították, hogy hazudig! Hát nem gyarlóság ez ? ! nem tudjuk megállapítani az igazságot sem, s mennyi ember társunk pusztul el a többiek gyarlósága miatt! — Ez igaz! Gyarló az ember! — És lássa, Nagyságos asszonyom, ez a gyarlóság ösztönzi, kényszeríti az embert arra hogy valakihez forduljon a szükségben, vonatkozó építési engedélyt már pár évvel ezelőtt megkérték s óv- ről-évre prolongálják Segített most e kérdés minden irányban való helyes megoldásánál a szomszéd Beregmegyé- gyóben épités alá vett Yásárosna- mény-beregszászi vasúti hálózat, a mely is Tisza-Szalkánál áthidalja a Tiszát s átvonul Tákos, Jánd, Gulács, Tarpa, Surány, Asztély, Bulcsu községek határán. Most tehát a tiszai hid megépítése nélkül kisebbszerü vasúti hálózat ssgélyével jó vasúti ösz- szeköttetést szerezhetünk Mátészalkával és Beregszásszal. Mindenesetre lényegesen meg- künyiti fináncziális szempontból a dolgot az is, hogy a Matolcs községnél átviendő szamosi hid költségeihez már 70000 korona hozzájárulási költség van s ha a vasúti hid egyszersmint közlekedési Ilidül is szolgál, — a mi pedig czélszerű is — úgy e munkálat a gazdag s lényegesen érdekelt Matolcs, továbbá Tunyog és más községek részéről jelentékeny anyagi támogatásban is részesülend. Mindezekre felhívjuk az érdekelt körök figyelmét s mielőtt a továbbiakban állás foglalásunkat nyilvánítanék, kérjük az idevonat- kozólag minél több irányból a szives hozzászólást. HÍREK. Lapunk t. olvasóinak s barátainak boldog uj évet kívánunk. Egyben felkérjük a t. olvasó közönséget, hogy a negyedév lejárta alkalmából előfizetéseiket ne mulasszák el megújítani, mert lapunkat csak előfizetőknek küldjük. A szerkesztőség. a bajban — legyen az lelki vagy testi szükséglet — valakihez, akiről feltételezi hogy baján segíteni tud, kívánalmait tejesiteni hatalmában van Más ősidőktől fogva szükségét érezte annak, hogy gyarlósága, gyámoltalansága miatt valakit, akit akár testileg, akár szellemileg, magánál hatalmasabbnak tartott, magafölé emeljen hatalmassá tegyen, hogy annak hódolhosson. Királyokat választott magának, akiknek engedelmeskedett, szolgált. Hozzájok fordult aztán kérelmeivel, s hajlandóságokat ajándékukkal igyekezett megnyerni Természetes tehát, hogy világnak is királyt adott a „Világ a királya“ személyó- oen, akikhez aztán azokkal a kérésekkel fordult, amelyeket a földi király meg nem adhatott. Az „adj Uram erőt, egészséget boldogságot“ fohászokat földi király nem teljesíthette, kihez forduljon hát máshoz, mint a „Mindenség Urához“, akinek hajlandóságát szintén ajándékokkal — áldozatok felajánlásával — igyekezett kiérdemelni! (Folytatása köv.)
