Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-10-29 / 5. szám
I. évfolyam. Fehérgyarmat 1909. október 29. 5. szám. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Megjelenik hetenkint pénteken. Egész évre ............................... 8 korona A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az Fél évre............................... Negye d évre . . . . 4 „ 2 ,. ©iTo Magyaré# ®@ir®§s Laj®§ előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. A Túr szabályozásáról. (Befejezés.) A technikai és gazdasági kérdés ismertetése után nézzük e szabályozási terv megoldásának jogi és pénzügyi részét. E szabályozás előre láthatólag társulati alapon fog keresztül vezettetni. Az 1881. évi 42. t.-cz. értelmében a vízrendészeti társulat megalakulhat: a.) az liietö'terület birtokosainak koz- akaratával; b.) a birtokosoknak az ártérben birt holdak mennyisége szerinti többségével; c.) alakithátó' a hatóság által hivatalból, nevezetesen: közérdek, vagy egyöntetű árvédelem s ezzel kapcsolatos viz-levezetés czéljából a föld- mivelésügyi minisztérium azon kellőleg nem biztosított árterületek érdekeltségét, melyek magaslatok által lévén elzárva, fennálló társulatokhoz nem csatolhatok, külön társulattá alakítja s erről a törvényhozásnak jelentést tesz; ha pedig ily közbeneső magaslaté elválasztás nincs, úgy a közérdek vagy egyöntetű árvédelemből alakított társulatok a legközelebbi s hason vizi társulatokl«4r ITTHMaifaMgMMilii'iliilii I—IMHUWUB, kai egyesitendők. A Túr szabályozása körül alig remélhetjük, hogy az érdekelt terület birtokosainak közakaratából, a vagy az ártérben birt holdak mennyisége szerinti többségéből a Túr szabályozási társulat megalakuljon. Érdekelt birtokosaink sokkal inkább rettegnek a teher viseléstől, mint sem hogy közakaratu hozzájárulásokat adják e társulat szervezéséhez. Teljes valószínűséggel mondhatjuk azért, hogy a Túr szabályozása csaki:' közérdekű ársulat keretében nyerend megvalósul; st s ez bizonyos szempontokból helyis is, miután a vízjogi törvény közérdekű társulatoknál fináncziális garancziókat is nyújt. Nevezetesen a közérdekű társulatoknál ha az 1881. évi XLÍI. t.-cz. 9. §-a szerint kiszámított alaptőke meghaladja azon összeget, amit az alakulás alapjául felvett viszin alatti ártér uj kataszteri tiszta jövedelme húszszorosának 60°jo-a kitesz, azon társulatoknál pedig, melyekhez később magasabban fekvő ártér is vonatott be, ennek új kataszteri tiszta jövedelme húszszorosával 20°|o-a kitesz, a többletet az állam fedezi. Továbbá, ha a hivatalból alakított társulatban az érdekeltekre nagyobb teher hárulna, mint az ármentesitésből származó érték crelkédér, a többletet az állam viseli. Mindezek tehát jelentékeny pénz- • ügyi garancziát képeznek e kérdés megoldásánál. E vízrendezési társulatoknál a műszakilag készítendő ártérfejlesztési munkálat állapítja meg azután azon térséget, melyen belül az érdekeltek a hozzájárulásra kötéleztetnek. A túrszabályozási társulat alakításával kapcsolatos terv az, hogy az e tekintetben alakítandó társulat a Szamos és Tisza árvédelmi, sőt az egyik terv szerint még az Egér és Sár vizmeuíe- sitési társulattal is egybe kapcsoltassák s mindezek ügyei együtt kezeltessenek. Az ártér fejlesztés megalapítását a területnek az érdekeltség foka szerinti osztályozása és a hozzá járulási kulcs megállapítása követi. A Túr szabályozásánál az eddigi ÄZ ÉKSZERPOBOZ, (A „Fehérgyarmati Hírlap“ tárczája.) Késő délután van. A mama egy hinta széken ül és epedö pillantással tekint' egy kölesönkönyvtárbél való könyvre, a mely az asztalon nyugszik. A könyv olvasását ugyanis félbe kellett szakítani, éppen akkor, a midőn a legizgalmasabb részlethez ért. Irma idegesen járja a szobát, A szemei zavarosak, ki vannak sirva. A mama. Kicsikém, te vagy az oka a sajnálatos esetnek. Nem szabad véletlenül leveleket találni a férj zsebében. Irma. Gondolod? Ez a véleményed? A mama, Csak mellékesen megjegyeztem. Irma. Más megjegyzésed nincs? A mama. De igen, Irmuskám. Beszélni fogok veled és minden igyekezettel azon leszek. hogy meggyőzzelek. Légy okos és még csak ne is sejtesd Róberttal, hogy olvastad — annak a Sfucikának levelét. Nem is képzeled, Robert szemében milyen színben fogsz feltűnni, ha meg tudja, hogy birtokában vagy egy indiszkrét ‘dolgának. Irma. Micsoda? . . . Hogy Robertnek ne szóljak a dologról — ? A fülébe fogom ordítani. Meg kell tudnia, hogy miért jöttem ide és miért fogok itt maradni — örökre. A mama. Ne izgazd magad leányom. És nem fogsz itt maradni örökre, ügy körülbelül egy hétig fogsz1 jtthon maradni. Nem szeretem a családi botrányokat a saját házamban. És nem szeretem a jó barátnők pletykáit. Irma.- Úgy látszik, te ezt.az ügyet jelentéktelennek tartod ? Nagyon csalódsz. Nem fogok egy olyan emberrel élni, a kinek szeretője van. Nem eszein azt a kenyeret, a mit nekem csak kötelességből ád és a. mit másnak szívesebben adna. Talán épen a Stucinak. Te nem ismered ezt az érzést, téged ilyesmi még nem ért, tehát ítélni sem tudsz. Te nem tudod, mi az a megszégyenítés, mi a megcsálatás. Te büszkén jársz-kelsz tiszta házadban és visszakergetsz ahhoz az emberhez ahhoz a — szoknyavadászhoz. A mama. No, no, ne izgasd fel magad. Hiszen hányszor mondottad magad is, társa-, Ságban, meg idehaza, hogy nem félted az uradat. Irma. Az megint más. Az tréfa volt. A mikor azonban a valóságot látja — az ember - ? Hát ez borzasztó ! Azt-hittem, hogy meghalok! . . . . A mama. Kár lett volna fiatal életedért. És kár lett volna a boldogságodért is, Irma. A boldogságomért — ? A mama. Lásd, Irmuskám, a nagyanyám idejében ez mind másként volt. Akkor az esküvő napján, az any a leült leánya ágyára és elmondott neki bizonyos, eddig nem ismert dolgokat. Ma mar ez nem szükséges, mert ma a leányok felvilágosultak. Nekünk azonban el kellene mondanunk tapasztalatainkat, hogy azután ne érjenek benneteket meglepetések. Irma. Talán te véded Róbertét? Talán te természetesnek találod, hogy engem megcsal ? A mama. A lehető legtermészetesebbnek. Irma. Igazán szegyeim való kijélentés. A níama. Leányom, te megfeledkezel magadról. Irma. Most nem mint leányod beszélek veled. Mint feleség állok szemközt egy másik asszonnyal. És te, a te asszonyi büszkeségedben, mint mindig szeretett feleség mint soha megnem csalt asszony, te lenézel engem. Nahát, ez igazán szégyelni való állapot! A mama. Kétféle férfiak vannak. Az egyik fajta erős szép, és egézséges, szereti a feleségét és szerelme forró és édes. Ezen férfiak közül ezer férfi közt talán égy marad
