Fakutya, 1962 (4. évfolyam, 1-13. szám)
1962-03-25 / 6. szám
10. Fakutya Forma és forradalom Egész délelőtt a kávéliáz ablakában ült és nézelődött. De nem látott semmit. Egy-egy csattanó puskalövés rezegtette meg időnként az ablakot és ilyenkor enyhe nyomást érzett a gyomra körül. Ott, ahol a lelkét sejtette. Ügy vélte bűn, hogy ő most Itt ül és „azok“, a vérei odakint küzdenek. Talán most törik át a junkerek védősáncát — gondolta és megborzongott. A tűz, a harc, a vér szagát és izgalmát érezte idegeiben. Erezte és százszorosán érezte, hiszen költő volt. Lassan formálódni kezdtek benne a verssorok. Zengtek-bongtak a szavak, zsongott, dalolt az ütem, a ritmus. Meg kell írni.. . meg-kellír-ni... Meg-kell-ír-ni.. . lüktetett agyában még a parancs is. Költő volt. Lázasan zsebébe kotort. Aztán a másikba. Majd egymásután mind a négybe. (Zakója nem volt, csak nadrágja.) Aztán elölről kezdte és visszafelé. Hiába: Nem talált egy darabot sem. Papírt. Pedig érezte, hogy sürgős. Kell nagyon! Mit csináljon papír nélkül? Hogyan kezdjen hozzá? Ilaj lesz.. . BAJ I.ESZ! — zakatolt a rémület szívében. Nagy buzgalmak indultak meg benne, érezte, hogy erjed, forr valami. Idegesen ugrott fel az asztal mellől. Csörömpölve táncolni kezdett az összes pohár, mely ott állt, üresen, fekete nélkül. Sietős léptekkel tartott a kijárat felé.. . — Bocsánat, — állt elé a pincér — el tetszik menni? idegesen harapta össze száj aszóiét. (— Pont most! Késő lesz. . .) — Igen, — szólt fennhangon és kaiban, belső t(izektől vezetve, — j izetek. —• narancsára, — hajolt meg a pincér — voit tizenhat fekete és más valami? — Egy ötlet, de már íoszladozóban. Siessen kérem! — Igenis. Meg egy ötlet. . . az annyi mint.. . Sebesen futott a pincér ceruzája a keskeny számolócédulán — őszszesen... összesen — bemondta a csillagászati számot és mélyen meghajolva az asztalra tette a cédulát. A költő hanyag mozdulattal kifizette a cehet, aztán lerogyott az asztal mellé. Maga elé rántotta a számolócédulát, megfordította és írni kezdte rá lázasan az agyában lüktető verssorokat. 1 rta, de hamar a papírszélére ért. — Nem jön ki. . . Nem Jön Kj! — dühöngött. Töprengett, majd a fejére ütött, hogy megkondult a lerem és néhány késői vendég idegesen kapta fel a fejét. — Megvan!!! Szét tördelem a sorokat. Majd otthon átírom jobb papírra. Fene ezekbe a keskeny számolócédulákba! — Es írta és tördelte. Mikor készen lett vele, izzadtan hazaindult. Uamerolf, a kiadói kominiszár jött vele szembe. Szokott széles és elviselhetetlenül kedves mosolyával üdvözölte őt, kitépte kezéből a cédulát és választ sem várva, olvasni kezdte. Mikor a végére ért, felkiáltott: — Ember!!! Hiszen ez óriási!' Azonnal írjon még vagy ötszáz ilyen verset. A következő negyedévben meg még nyolcszázat. Hiába! — áradozott — nem hiába tartjuk magát a kor legnagyobb költőjének. óriási! Megtalálta a szocialista-realista formát a költészetben! óriási! Írjon, írjon! — kiáltotta tele torokkal, pártos lendülettel. Így szülelett meg a jellegzetes Majakovszkij-verssor, mely a hangsúly „érdekében“ ripittyára töri a ritmust, a sort és a józan, emberi formaérzéket. S. J. RÁKMONDATOK, Ó! avagy OKOT ADNOM KAR Nemrégiben közöltünk néhány „M1NTARÁK“ mondatot. A figyelmes és feltűnően éles logikájú olvasó bizonyára már az első pillanatban észrevette, a fenti cím első része visszafelé olvasva a másodikat adja, vagyis „mintarák“ mondat. Ilyesmiről lesz most újra szó. Persze néha az is előfordul, hogy az „óda-szöveghez“ szükséges azonos mássalhangzókból a „vissza-szövegnél'4 a fele is megtenné — dehát legyünk nagylelkűek. íme néhány újabb „mintarák“: Szerdai adressz. Csupa papucs. Nógat a patagon. A Jákob bokája. Tóni lopott Topolinót. Emleget e beteg elme. Most pedig lássuk a rákmondatok másik, kevésbé sablonos vállfáját, ahol a szövegnek viszszafelé más jelentése van. Római fővezér = Rézevö fia Mór. Darázs sirám = Máris szárad. Kizáró csavarás = Sára vacsorázik. E sál a csodadolog? = Gólod adócsalás -e? Aki csábít, öleléd = Délelőtti bácsika. Gerő, rám rég esik a hó = Óh, a kis egér már öreg. Lázítókra nevet a mén = Néma teve narkotizál. Zárt ökiű csúnya vasöntő = Öt nő savanyú csülköt ráz. (H a I m a y) AZ ÍRÁS ELSZÁLL, A SZÓ MEGMARAD! ÉLŐ FÄKUYA LAPUNK ELSŐ, HANGLEMEZRE VETT, IRODALMI KABARÉMÜSORA KIS ÍZELÍTŐ A MŰSORBÓL: Kis nép vagyunk, de elterjedt (Konferanszi Fogas kérdés (Sanzon) GULLIVER UTAZÁSA EMIGRÁCIÁBAN (Metro-Fakutya-Mayer „film“-produkció) és ezenkívül villámtréfa, dal, operettrészletek, egyszóval igazi, régi, békebeli, hamisítatlan IRODALMI KABARÉMÜSOR BÁN KATÓ énekel, ADORJÁN ANDRÁS zongorázik A FAKUTYA-együttes mókázik. Konferál: VAJDA ALBERT A 33 Vs-os. LONGPLAY HANGLEMEZ ÁRA $2.75 (Angliában 18/6) Postaköltség külön 40 cent (2/6 shilling) KÜLÖN KEDVEZMÉNY A FAKUTYA ELŐFIZETŐI SZAMARA! 15 SZÁZALÉK engedményt kap a Fakutya minden előfizetője. (Számukra egy lemez ára $ 2.35 (Angliában 16/-) Postaköltség külön 40 cent (2/6 shilling) MEGRENDELHETŐ az összeg előzetes beküldése mellett FAKUTYA KIADÓHIVATALA 146, Bridge Arch, Sutton Walk, London, S.E.l. England.
