Fakutya, 1962 (4. évfolyam, 1-13. szám)

1962-03-25 / 6. szám

Fakutya 5. NÉVHOROSZKÓP á LEPLEZZÜK LE ÖNMAGUNKAT ÉS BARÁTAINKAT Újszerű játékot nyújtunk át ol­vasóinknak: a Névüoro:zkópot. Már a régi görögök is hittek abban, hogy a számoknak titkos jelentésük is van. De nemcsak a görögök, a rómaiak, sőt a középkor alchimis­tái is ismerték és hitték az egyje­gyű, tehát az 1-től a 9-ig terjedő számok titkos, sorsokat rejtő je­lentését. Albertus Magnus a nagy középkori alchimista, névvel kom­binált számjóslásai alapján állítot­ták össze ezt a névhoroszkóp­­rendszert, amelynek révén bárki megismerheti barátainak, elljnsé­­geinek valódi külső és rejtett ben­ső jellemvonásait. Ezenkívül meg­jósolhatja a számok révén azt is, hogy milyen körülmények között fogja leélni életét az illető, akiről a horoszkóp készült. A jóslások igazságát természete­sen mindenki saját magán ellenő­rizheti. A jóslás alapja ugyanis mindig annak a neve, akiről a ho­roszkóp készül s így a saját ne­vünkből is kiolvashatjuk igazi egyéniségünket. Az alábbi táblázatban az ABC betűit soroljuk fel. Minden betű­csoporthoz tartozik egy szám, ez a kulcsszáma a hozzá csoportosí­tott betűknek. AJSÖ BKT CLU 1 2 3 1. Derék, határozott, 2. Szerény, békés, 3. Elénk, tehetséges, elfogulatlan. érzelmes, emberkedvelő bátor. DMV 4 4. Nem mindig szerencsés. Nem tud a pénzzel bánni. ENX 5 5. Lelkesedő, de nem kitartó, idealista. FOYÁ 6 6. Merész, becsületes, nagylelkű szerencsés. GPZ HQÜ ÍRÉ 7 8 9 7. Zárkózott, meg nem 8. Erélyes, uralom- 9. Tehetséges, müvész­­értett, köl'ői hajlamú, ravágyó, k;ssé zsarnok, hajlamú, éleseszü, bátortalan. szerencsés. megnyerő. Most pedig, nézzük, hogyan ké­szül a „NÉVHOROSZKÓP.“ Elő­ször is vegyünk egy nevet, pél­­. dául: KARINTHY FRIGYES. A névben szereplő magánhang­zók, sorrendben a következők: A, I, Y, I, Y, E, Nézzük meg, hogy ezekhez a magánhangzókhoz mi­lyen számok tartoznak és írjuk a számokat a név magánhangzói fö­lé, ilyenformánban: 1 9 6 9 6 5 KARINTY FRIGYES Adjuk össze ezeket a számokat, míg végül egyjegyű számot ka­punk. Tehát: i-f9-f64-9 + 6+5. összesen = 36. A két számot, hogy egyjegyű legyen az eredmény, is­mét összeadjuk 3+6=9. Tehát 9-es az utolsó egyjegyű szám. Nézzük meg mit mond a ki­lences kocka a neves író külső jel­lemvonásairól. 9. Tehetséges, művészhajlamú, éleseszü, megnyerő. A benső tulajdonságokat a más­salhangzók számjegyei áruljuk el. Számozzuk meg a név mássalhang­zóit is. 29528 697 1 KARINTHY FRIGYES összeadva 2 + 9+5+2-f-8+6+9+­­+7-|-l=49. Keressük az egyjegyű számot. 4+9=l3. 1+3=4. Az utolsó egyjegyű szám tehát a 4-es. A négyes szerint az elemezett név tulajdonosának belső jellemvoná­sai —r Nam mindig szerencsés, nem tud a pénzzel bánni. . . Ennyi az egész. A „NÉVHOROSZ­KÓP“ kitűnően alkalmazható sa­ját nevünkre éppenúgy, mint ba­rátaink nevére, nem kell sok hoz­zá, csak egy kis matematikai érzék és persze, erős idegek, hogy a ka­pott horoszkópot kellő önuralom­mal fogadhassuk. MINIATŰR ARCKÉP Gazdag barátom portréja. Leszokik a dohányzásról, fekete he­lyett tejet iszik, szeszesitalt nem vesz magához és kerüli a fűszeres ételeket. Éjfél előtt ágyban van már, halkan beszél, senkivel sem in­gerült, nem vitatkozik, színházban csak könnyű vígjátékot néz meg, beteget nem látogat, gyalog nem tesz egy lépést sem. így vigyáz a szívére... ami nincs. ÁRON BÁ’ FOGAD Ül Áron a vasúti kupéban, időnként szörcsölgeti a pipát, máskülönben komótosan érzi magát. Csak egy aggasztja. Mit szói majd ahhoz az asszony, hogy a száz pengő forint, amit rábí­zott, hogy épségben vigye haza, nos, annak valahogyan lába kéit. Egy pofa ital érkezéskor, aztán még egy, nehogy árván érezze az magát a gyomorban, utána meg mégis csak három a magyar igazság, a lúnak négy lába van, az ember ötletes... Hát egyszó­val, már az elejin elment vagy egy huszas, és még seholse vót a nap. Délelőtt megszomjazik ám a magyar ember, még akkor is, ha székely góbé. Sőt, akkor talán méginkább. Elég az hozzá, hogy egy árva tízes lapul ott a lajbi zsebben, meghúzva magát, mint az öreg Eszternyák anyó, ha zivatar van és csapkod a ménkű. Márpedig, mi a legf értelmesebben kicirkal­­inazott villámcsapás ahhoz a mennydörgéshez képest, amit Áron bá’ asszonya tud produkál­ni? Érthető, hogy Áron bozontos szemöldöke időnként rándul egyet és a bajsza is, mintha le­fele irányulna. A vonat fújtat, aztán megáll. Szemüveges, komoly úr száll be, két disznóbőr bőrönddel, egyiken fityeg a cédula, látja Áron, hogy doktori cím is ott áll a név előtt. Szabad ez a hely? —• kérdi udvariasan az új utas és Áron bólint, hogy szabad. Igaza is van. mert épp az imént vette le az ülésről a csizmás lábát, így aztán valóban szabad. AZTÁN JÓ ELADÓ Mit szól ehhez a fékezéshez? ^vwwww•-■■■.■»"-■-"-■v.r-v.’v-rdv Megindul a szerelvény, ők meg beszélgetni kezdenek. Kiderül, hegy egyetemi tanár az útitárs, látogatóba megy ismerősökhöz. Kedvesen beszél, de a hangján érzik, hogy büszke arra, hogy so­kat tanult, meg hogy sokat tud. Áron szeme felvillan. — Mondok én valamit, tanár úr, — szól és sodor egyet a baj­sza félfelin, hadd meredjen az felfelé. — Hosszú még az út, Űz­zük el egy kis játékkal. — Sajnálom, — mondja a ta­nár — de én sohasem kártyázom. —- Iszen nem is kártyára gon­­dútam én. — vágja rá Áron. — Hanem intelligencija játékra. Erre már felfigyel a tanár. — Maga tanult ember, okos ember, hát biztosan meg tud felelni minden kérdésre. — foly­tatja Áron, látván, hogy pedzi márt a hal. — Maga tesz föl ne­kem egy kérdést, én teszek föl magának egyet. Osztán. ha maga nem tud rá felelni, akkor fizet 100 forintot, ha én nem tudok felelni, akkor én fizetek 10 fo­rintot. Maga a tudósabb, még­hozzá sokkal, azért gondítum így-A tanár elmosolyodik. Hiszen nem lehet olyan kérdés, amit egy ilyen egyszerű parasztember fel­tehet neki és ne tudna rá vála­szolni. Rááll az alkura. Áron kihúzkodja a tízest a lajbizseb­­ből. a tanár is elővesz bőrtárcá­jából egy százast. —■ Hát akkor, — mondja Áron, — minthogy én vagyok az idősebb, hát én kezdem.. . Mond­ja meg nekem az úr, hogy mi az: ha piros, akkor egy lába van, ha fekete, akkor kettő, ha meg i (maszín, akkor egyse. Gondolkodik a tanár, elismé­telted a kérdést Áronnal, veríték csöppek jelennek meg a homlo­kán, de sehogy se tudja kitalál­ni. Végülis feladja. — Egy bukás! — mondja kur­tán Áron. Felveszi a százas ban­kót és besüllyeszti a lajbizsebbe. — Most az úron a sor. A tanár idegesen kérdi: — Mondja meg nekem, hogy mi a maga kérdésének a megfej­tése? Hát iszen aztat én se tu­dom! — feleli tempósan Áron és odanyújtja a tanár felé a maga tízesét. — Itt van, tegye el, ha már megnyerte a szegíny tudat­lantól. .. Azzal a bajusz másik szárát is jó kunkorira fölcsavarja, hadd lássa az asszony, már messziről, hogy nem vót baj a városban azokkal a száz pengő forintokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom