Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1961-12-25 / 24. szám
4. I Fakutya írja: Sagittarius MARGITKA ELSZÓLJA MAGÁT BÉCSI OLVASÓ kérdésére pótlólag közlöm a „Hazugság az írásban“ cikkemhez a következőket: Míg a szavak kezdőbetűi világosak és sokszor nagy figyelemmel íródnak, a további betűk már gondatlanságra és rendellenességekre mutatnak. Az első betű kaligrafikus jellege azt a szándékot tükrözi, hogy jó benyomást keltve, eltérítsen bennünket a szó azon részétől, amelyben a hazugság „fekszik“. A lenti példán ez a jelenség könnyen felismerhető. A „K“ betű rajzának meggondoltsága és hat ástkeltő díszítése nyilvánvalóan eltéríti a figyelmet az utánakövetkező betűk pongyolaságától. Látjuk, hogy a kezdőbetű és a többiek között szakadás van, majd az aránytalanul kisebb szórész hiányosan folytatódik; „Köszönöm“ helyett „Kösnöm“. A „hirtelenében“ helyett „hirlében“ is nagyon jellemző. A „tolmács“ szó szihte felismerhetetlen, mert „tolné“-nak van írva. A szóvégi kettősbetűt cérnevékonyságú hullámvonal helyettesíti, mint a huzugság esetlen megjelenési <> formája. RODICA 23. (lyerekes, kiforratlan egyéniség. Nagy muzikalitása professzionális kvalitásokra vall és olyan ambícióra, amely egyoldaliivá. teszi. Naivitása és tapasztalatlansága néha aggodalommal tölti el és maga sem bízik jelenlegi védet'sége örökkévalóságában. Legszívesebben babáival játszana must is. Szeret torkoskodni, vidám emberek közt lenni és ruhái, csecsebecséi közt válogatni, kicsit hasonlóan a múlt századbeli babanőkhöz. Alapjában véve melegszívű és jó felfogású, akinek átmeneti környezetváltozás (ahol talán több önállósághoz szokna) jót tenne. CYNTHIA 10.: 1. Már megválaszoltam, 2. Igaza volt; jobb későn, mint soha. ICUKA: Remélem, a jövő év elején eljutok Madridba és akkor örömmel felkeresem, sok üdv. SZERENCSE FIA. Dinamikus, nyugtalan és szertelen. Hirtelen elhatározási! és vakmerő. Féktelen önbizalma átsegíti nehézségein, még vereségein is, amelyeket önmagának sem vall lie. Állóképes, kisportolt. Nincs igazi célkitűzése; a pillanatnak él, de nem önző, sőt, családjáért, barátaiért minden áldozatra kész. Rendetlen és feledékeny. Műveltsége meglehetősen hiányos, ezt maga is érzi és erővel, virtuskodással igyekszik ellensúlyozni. Természetbarát, nehezen visel el kötelékeket, egyformaságot, de nagyfokú naivitása és étvágya nagy gyermekre vall, akit nem is nehéz kezelni. AJÁNDÉK Köszönöm, köszönöm, drágám — ugrik férje nyakába a feleség a karácsonyi ajándék láttán. — Tetszik? lelkendezik a férj. De még mennyire, . . Pontosan ez az, amit ki tudok cserélni arra, amit már régen szeretnék. .. BENÖKE BETEG Nyisd ki szépen a szád. Benőke. .. — mondja a mama az ágyban fekvő Benőkének. •—• No, nyisd ki szépen! Ha nem], nyitod ki, nem tudja kivenni a<; kezét a szádból a doktor bácsi. .. DICSÉRIK A BAJGLIT — Nos, hogy izük a bájglim? — Remek. Lediktálná nekem az ön receptjét? — Ugyan. . . hiszen a maga felesége sokkal jobb bájglit csinál,, mint én. — Ez igaz... de az ő bájglijs nagyon sokba kerül és szeretném, ha jövőre ő is elspórolná belőle azt, amit maga nem tett bele. Ki az? Lajos, Ede vagy a férjem? Fakutya kis szinpada^|j| ÉJJEL A MAUZÓLEUMBAN — Életkép a javából — Takarítónő: (söpri a Lenin Mauzóleum padlóját. Hir'eten valami neszre lesz figyelmes, felkapja a fejét és látja, hogy Lenin felül a ravatalon) Jaj. . . jaj nekem. . . Lenin: Nem kell megijedni, elvtársnő! Én vagyok az, Lenin. Takarítónő: Édes Istenem. . . izé. . . Marx segíts... Lenin: Mondom, hogy ne félj. Nem hallottad még azt, hogy Lenin élt, T.enin él, Lenin élni fog? Takarítónő: De hallottam, kérem, csakhogy sose hittem. Lenin: Mindegy. . . (Nyújtózik) Hű, de megfájdult a derekam. Takarítónő: Akarja, hogy megmaszírozzam? Lenin: Felesleges. Lgyis mindjárt visszafekszem. (Ránéz a seprőre) Mit csinálsz itt, éjnek évadján? Takarítónő: Ki kell sepernem azt a helyet, ahol az egykor nagy, most aljas Sztálin feküdt. Lenin: Hát mit szólsz ehhez, elvtársnő? Ezért keltem fel.. . valakivel meg kell beszélnem ezt a dolgot, mert különben megfulladok. Takarit6nö: (megértőén) Az pedig nem jó. különösen így, bebalzsamozott állapotban, mert könynyen halált is okozhat. FÜLÖPKE ARANYKÖPKÖDÉSEIBŐL — Anyu, a zenetanár ma azt mondta nekem, hogy ugyanúgy játszom a hegedűn, mint Yehudi Menuhin. — Igazán ezt mondta, Fülöpke? — Igazán... Én isi az állam alatt tartom.... Lenin: Mit szólsz ehhez az egészhez, mi? Egyik nap még a nagy Sztálin így, a bölcs Sztálin úgy-, most meg fekliet, ott kinl az udvaron, szégyenszemre. Takarítónő: Aztán tessék mondani. .. igazán olyan piszok alak volt a szegény eltávolított? Lenin: Csak annyit mondok, elvtársiul, hogy ennek a Jóskának annyi volt megöletni valakit, mint nekem átírni Marxot. Takarítónő: Mondhatom, szépen nézünk ki. Lenin: Hát. . . ennyi az egész. Most megyek vissza aludni egyet. Nyolc év alatt, amíg itt volt ez a piszok, nem tudtam lehunyni a szemem. Folyton hortyogott. Takarítónő: Most legalább egyedül tetszik maradni. Lenin: Azt csak te hiszed. Nem jár ennyi légköbméter egy embernek. Fogadok, hogy pár hónapon helül beköltöztetik hozzám a Trockrjt.. . No, jóéjszakát. Takarítónő: 'Bocsánat, Lenin elvtárs. . . de ha már így vissza tetszett élni egy kicsit. .. megmondana nekem valamit? Lenin: Mi az, fiam? Takarítónő: Az emberek mindenfélét beszélnek. . . Mondja meg őszintén, maga hogyan halt meg? Lenin: Természetes halállal. Takarítónő: Természetes halállal? Lenin: Igen. . . Jegyezd meg magadnak, elvtársnő, hogyha az embernek mérget kevernek az ételébe, akkor természetes, hogy ebbe belehal. Függöny
