Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1962-05-15 / 4-5. szám

Europe adóállomás szerencsétlen szerepet játszott a forradalomban — mondja a magyar menekült.” “Brüsszel, Belgium, november 29. (Associated Press). — Kéthly Anna, a Magyar Szociáldemokra Párt menekült elnöke azt a kijelentést tette ma, hogy a Radio Free Europe szerencsétlen szerepet játszott a magyar forradalomban.” “ ‘A szándék jó volt, de az eredmény nem mindig volt szerencsés’ — mondta a riportereknek .. . Elmondotta, hogy a Radio Free Europe, egy magán­pénzen fenntartott amerikai rádió-állomás, amely adásait a kommunista uralom alatt álló európai ál­lamok felé irányítja, 1952-ben úgy állította őt be, mint egy nagy felszab aditási mozgalom vezérét Magyarországon. ‘A rádió üzenet azt állitota, hogy én a föld­alatti felszabadító mozgalmat börtönömből irányi­­tottam, ahol 1950 óta mindenkitől szigorúan el voltam különítve. Az adás felsorolta az állítólagos mozgalom számos vezetőjének a nevét. Erre engem kihoztak a börtönből és szembesítettek a Szociál­demokrata Párt és a Szakszervezetek több száz korábbi harcos tagjával. Az ÁVO valamennyit meg­verte és megkinozta, hogy vallomást csikarjon ki tőlük arra nézve, hogy milyen részük volt a soha­sem létezett anti-kommunista összeesküvésben. Az R.F.E. híréből abszolút semmi sem volt igaz: én tökéletes elkülönítettségben éltem a börtönben és senkivel sem érintkeztem.’ ” “‘A Radio Free Europe súlyos biint követett el, amikor a magyar néppel elhitette, hogy a nyugati katonai segítség útban van, holott ilyesmire senki sem gondolt.’” Ezután a cikk zárójelben ezt a megjegyzést teszi: “(Egy Joseph C. Grewtől származó nyilatkozat, aki a Radio Free Europe-ot üzemben tartó Free Europe Committee igazgatóságának elnöke, a kö­vetkezőket szögezi le: ‘A Radio Free Europe-nak sohasem volt sem politikája, sem gyakorlata, hogy forradalmat szítson; ehelyett az volt a politikája, hogy fenntartsa a hitet a szabadság végső kivívásá­ban és felbátorítsa a rab népeket, hogy szabadságuk kiterjesztését békés eszközökkel keressék.’)” Ezután a New York Times folytatólag még igy ir: “Itt újabb cáfolatot adtak ki.” “A Radio Free Europe new yorki irodája teg­nap újra cáfolta, hogy rádió-adásai belecsalogatták a magyar forradalmárokat, hogy fegyveres támoga­tást várjanak a Nyugattól. Egy nyilatkozatot adtak ki, amely a következő vádat emeli: ‘A Radio Free Europe nevében kommunista programmokat adtak le Keletnémetországból, hogy ezt a téves felfogást bele plántálják a forradalmárok agyába.’ ” . . e nyilatkozat idézte a magyar forradalom három vezetőjét, akik megvádolták az R.F.E.-t, hogy hamis reményeket táplált beléjük. ‘Amikor megkérdeztük őket — mondja a nyilatkozat — a há­rem szabadságharcos beismerte, hogy voltak más rádió-állomások is, amelyeket ők hallgattak és most már nem biztosak benne, hogy azok az érzelmek, amelyeknek a keletkezését a Radio Free Europe­­nak tulajdonították, valóban a Free Europe adásaira vezethetők vissza.’ ” Edig a New York Times cikke. Az annak keretében idézett Grew féle nyilat­kozat tartalma nem fedi a valóságot. Ennek bizo­nyítékai többek között a következők: 1. Mr. C. D. Jackson a Varga féle állítólagos merénylet-tervvel kapcsolatban 1951 április 3.-án tett sajtó-nyilatkozatában kijelentette, hogy Varga Béla azzal hívta ki maga ellen a Cominform ha­ragját, mert erőteljesen támogatta a magyarországi szabotázs-mozgalmat. 2. Kovács Imre Mr. C. D. Jacksonhoz 1951 szeptember 10.-én irt levelében határozottan állí­totta, hogy a Free Europe erősen foglalkozott a magyarországi ellenállási mozgalmakkal, sőt nem­zeti passzív-ellenállási hetet is rendezett. 3. Mr. C. D. Jackson a New York Times-nek Münchenben 1951 november 24.-én adott nyilatko­zatában elismerte, hogy a Free Europe Radio ala­pításával az volt a céljuk, hogy megteremtsék a belső zavargások előfeltételeit azokban az országok­ban, ahova adásaik elérnek. Ezek számára bizonyos feltételek mellett katonai segítséget is Ígért. 4. Jiri Bradának 1956 január-márciusban, há­rom folytatásban megjelent tanulmányával teljes hitelességgel igazolva van, hogy a Radio Free Europe olyan tipusu elhamarkodott, időelőtti és bukásra ítélt forradalmakra izgatott, amelyeket Le­nin a legalkalmasabbnak tartott arra, hogy rajtuk keresztül megismerje a kommunizmus legelkesere­­dettebb ellenségeit, hogy azután azokat ki tudja emelni és ki tudja irtani. Ami viszont a New Yorkban kiadott másik cáfolatnak azt a részét illeti, hogy a Radio Free Europe nevével visszaélve, kommunista rádió-állo­mások biztatták a magyar népet nyugati fegyveres segítséggel, ez nevetséges állítás és tökéletesen el­lentmond a Szovjetunió akkori pszichológiai beállí­tottságának, amely félt a magyar forradalomtól és minél előbb befejezve szerette volna azt látni. A magyarok egyénileg ismerték a müncheni bemon­dókat, azok hangját ezer más közül felismerték, ismerték bemondási modorukat, használni szokott frázisaikat és azt a sok apró jellemző vonást, amely egy-egy bemondót annyira egyénileg megkiilönböz­­tethetővé tesz. Százan és százan közülük igazolták előttünk is, mások előtt is, hogy nincs kétség: ezek biztatták a forradalmárokat további ellenállásra és tettek olyan célzásokat, amelyek nem voltak félre­érthetek abban a vonatkozásban, hogy a katonai segítséget helyezték kilátásba. Ezt józanul nem lehet kétségbe vonni. Az egyetlen becsületes eljárás az lett volna, ha az R.F.E. egy “Fehér Könyvben” közzéteszi az ok­tóber 23.-a és november 4.-e között leadott összes magyarnyelvű üzeneteit. Ha az igazságot maga mellett érezte volna, ezt nyilván meg is tette volna. Ez természetesen elmaradt, mert ekként borzalma­san kompromittáló dolgok kerültek volna napfényre. Ehelyett a 30.000 tanúból kerestek hármat, akik konfuzus módon állítólag nem tudták, hogy mit honnan hallottak. Ez nem cáfolat egy ilyen halá­losan komoly vádra. Kéthly Anna igazat mondott: “A Radio Free Europe súlyos bűnt követett el, amikor a magyar néppel elhitette, hogy a nyugati katonai segítség útban van, holott senkise gondolt ilyesmire.” Ebben a kérdésben azután egy látszólag igen alapos vizsgálatot tartottak. De ha az ember elol­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom