Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1962-05-15 / 4-5. szám

másnál modernebb közgazdásszá. Géniusza felismerte a tényt, hogy a gép tökéletes adaptálása csak egy ujrendszerü társadalomban lehetséges. A dolgoknak az iparosodás szemüvegén keresztül való szemlélete nála semmi esetre sem jelentette pusztán a gazdasági szempontokra való korlátozódást. A Lanarkban megvalósított uj rendszer megtanította őt arra, hogy a szociális tényezők között a munkás bére pusztán csak egy és ott vannak még mellette mint egyéb tényezők a természeti környezet és lakásviszonyok, a háztartásában felhasznált javak ára és minősége, alkalmaztatásának állandósága és biztonsága. Az u.n. New Lanarkban Owen gyárai és őt utánozva több más cég gyárai is, akkor is fizették munkásaikat, ha átmenetileg nem tudták őket foglalkoztam. De még ennél is többet számított a munkás teljes életviszonyainak elrendezése. A gyermekek és felnőttek oktatása, a decens szórakozásokról való gondoskodás, tánc, zene és egy magas, általános erkölcsi színvonal felvétele és állandó megkövetelése, öregeknek és fiataloknak tisztességes, méltóságteljes viselkedése. Mindez olyan atmoszférát teremtett Lanarkban, Owen saját gyártelepeinek körében, amelyet mint elérendő ideális állapotot fogtak fel a munkásosztály szempontjából az egész világon. Európából és Amerikából ezrek zarándokoltak Lanarkba, hogy megnézzék és megismerjék azokat az uj szokásokat, magatartást és állapotokat, amelyek ott az ipari munkásság körében uralkodtak, mialatt Anglia munkásai akkor még mindenütt nyomortanyákban és erkölcsi és fizikai piszokban éltek. Lanark úgy festett az Ipari Forradalom által teremtett általános viszonyok tengerében, mint egy, a jövő képét mutató hatalmas rezerváció, amely megvalósította azt a lehetetlen feladatot, hogy jövödelmező gyáripari vállalkozást tudott folytatni emberi életet élő, emberi arcokat mutató, derűs, megelégedett és boldog munkásokkal. Pedig Owen cége jelentékenyen kisebb béreket fizetett mint a többi gyárak a szomszédos városokban." New Lanark magas profitja a munkások magasabb teljesítő képességéből eredt, ami viszont a rövidebb munkaidőnek, kitűnő szervezésnek és annak volt köszönhető, hogy itt kipihent, nyugodt és szép otthonokban élő, megelégedett munkások dolgoztak. Mindennek az előnyei meghaladták azokat az előnyöket, amelyeket másutt a magasabb bér jelentett és azt igazolták, hogy az emberhez méltó, megbecsülésen alapuló, tisztes életmód többet jelent, mint a magas bér. Ez a magyarázata a szeretetnek és szinte már rajongásnak is, amellyel a munkások Owenhez, a gyároshoz ragaszkodtak. Ezekből a tapasztalataiból származtatta ő le azt a megközelítés módot és magatartást, amivel az iparosodás problémáját mint szociális problémát kezelte.

*

A sors úgy akarta, hogy ezek az eszmék a 19. század Angliájában ne találjanak termékeny talajra.

Ma azonban Középeurópának abban a részében, amelyik szovjetgyarmatként él, olyan helyzet állt elő, hogy egy fordulat esetén ezekre az eszmékre nagy szükség lesz és ha majd az uj országvezetés felismeri ezt, alig hihető, hogy ne kapjon utánuk két kézzel. Csak a következő szempontokat vegyük figyelembe:

1. A kapitalista rendszer semmiképen sem állítható vissza egy olyan országban, ahol több évtizeden keresztül a szovjetkommunizmus volt uralmon és ahol az ország iparosodásának jelentékeny része a kommunista uralom alatt fejeződött be. 2. A marxista-leninista rendszer folytatása egyetlen percig sem lesz fenntartható a fizikai erőszak megszűnése után egy olyan népesség körében, amely teste minden idegével és lelke minden rezdülésével gyűlöli és utálja ezt a rendszert, embereivel együtt. 3. Az 1945. évi u.n. koalíciós népfront, lényegileg kommunista vezetés alatt állott pártjaival, végleg elvesztette jogosultságát, hogy az ország életében még egyszer szerephez jusson, mert kormányzása minden vonatkozásban károsnak bizonyult az ország érdekei szempontjából. 4. Az ország népének többsége irtózattal fordul el attól a gondolattól, hogy a nemzeti szocialista terror-uralom bármiféle változatát újra reá erőszakolják, mint ahogyan az 1944 októberben történt. 5. Az ország élete csak szocialista alapon lesz tovább folytatható, mind a világ időközben történt átalakulása, mind magának az országnak különleges társadalmi és gazdasági viszonyai miatt. 6. Az otthoni elnyomás következtében ott nem tud kialakulni sem egy megfelelő szociológiai felkészülés, sem egy olyan rendszer-tervezet, amely a viszonyok radikális megváltozása esetére felhasználható volna. 7. Az Owen féle szocializmus elvei a legszigorúbb bírálatot is elbírják és ha az idomulás miatt egyes részleteikben nem is, de alapelveikben olyanok, hogy egy uj magyar állami és társadalmi élet elindításánál szinte ideális alapul szolgálhatnak.

Úgy érezzük azonban, hogy itt egy fontos kérdést még feltétlenül tisztáznunk kell. Amint már irtuk, Robert Owen szembenállt a kereszténységgel, mi pedig keresztény szellemű szocializmust akarunk Magyarországon felépíteni. Hogyan fér ez a kettő össze?

Azok a tételek, amelyeket elsoroltunk, a legcsekélyebb ellentétben sem állanak a keresztény vallások bármelyikének bármely tantételével sem. Viszont Owen filozófiájának azokat a részeit, amelyek a vallást érintik, senki sem akarja magáévá tenni. Ezek nem is lényegesek szociális tanításai szempontjából. Hogy egy ilyen megoldás igen könynyen lehetséges, arra nézve épen a katolikus Egyház életében fényes példa áll előttünk. Aquinói Szent Tamás, a legnagyobb katolikus filozófus, igen sokat átvett a pogány Aristoteles filozófiájából anélkül, hogy ezzel katolicitásán akár a legkisebb csorba is esett volna.

Ezt akarjuk tenni mi is Robert Owen tanításaival.

*

Meggyőződésünk az, hogy az 1945 utáni magyar emigráció igen súlyos mulasztást követett el, hogy mindeddig nem végzett úgyszólván semmi érdemleges építő munkát Magyarország jövője érdekében. Becsület kérdése, hogy ebből annyit jóvátegyünk, amennyit csak lehet.

Az Október 23 Mozgalom Programmja az első szerény lépésnek van szánva ehez a nagy magyar jövő-épitéshez, amire az 1956. évi őszi forradalomban elesett magyar hősök emléke kötelez minden magyart. Népünknek egyelőre igen szerény nemzet42