Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 3. szám - Szily Imre: Szentül hiszek a népek tavaszában
november4 16-án Föidessy Gyulával már ezt közli: — Az idő is olyan, hogy csak nagyon hiányos kötetet lehetne kiadni, ergo várunk. — Itt nagyon keresnek magyar regényeket. Az utóbbi időben értékesebb dolgok is meg jelentek. pl. Móra Ferenc regénye, az Ének a búzamezőről. De Zsiga bácsinak „pechjeu van. Követelte, hogy regényének az élén (Straka a Légy jó mindhaláligra gondol) a neve magyarul legyen kiírva, úgy hogy Mó ricz Zsigmond, minek következtében itt per longum et latum csak mint Zsigmond urat ismerik, azt hívén, hogy a Móricz a kereszt név, mint Jókainál. — Munkám van, több mint elég, de győzöm. Egyáltalában nem lustálkodom s egyéb elfoglaltságom mellett magyar vonatkozású munkára is futja az időmből. Kiváló tehetsége, a kultúra mérhetetlen szeretete az ernyedetlen szorgalommal pá rosult Strakánál. A magyar irodalom és azon belül a magyar költészet volt a ked vence. De ezen túlmenően E. F. Burian, a mostani nemzeti művész prágai színháza körül 1939-ben haladó érzelmű irodalom —, szinházkedvelő baráti kört szerzett. A mű vészpártoló közönség nevelése volt most a legfontosabb hazafias kötelesség, ő lett a lelke az itt folyó serény, öntudatra nevelő kulturális munkának. Sztaniszlavszkijt ta nulták, cseh és orosz írókat olvastak és Straka ekkor is a magyar irodalomról tar tott előadásokat, magyar versek cseh fordí tásait adta elő munkásoknak, diákoknak. Az egyre ' főj több légkörben megnehezült a munka. Illegális, ellenállási tevékenysé gükért előbb Buriánt, később Strakát is le tartóztatták. Nemes munkájából ragadta ki Strakát 1941 március 21-én a Gestapo bru tális ökle. Burián visszatért és a mai prá gai művészi élet nélküle szinte elképzelhe tetlen. Burián a pankráci börtönben értesült Straka letartóztatásáról, sőt látta is szen vedésében. Tizenöt év távlatából úgy emlé kezik rá, mint aki eszményeiért, az ügyért, amelyet szolgált, szükség esetén haj landó volt a tűzbe menni. — Igaz ember voit — mondja Burián. — Nélkülözzük és soha se felejtjük el, mily becsületes meg vetéssel állta a nácik kegyetlenségeit. Antcn Straka letartóztatásakor foganato sított házkutatás alkalmával felbecsülhetet len értékű irodalmi dokumentumokat pusz títottak el a Gestapo bárdoiatlan hordái. Elpusztították könyveit, fordításait, írásait, feljegyzéseit, irodalmi levelezését, ma be- szerezhetetlen kiadványokat, amik még ala posabban megvilágíthatnák Straka és több magyar író, költő irodalmi profilját. Három évre ítélték és büntetését Bautzen - Budysin - bén, Ober-Lausitzben töltötte ki. 1944 tava szán kellett volna szabadlábra helyezni, de már előzőleg, március 13-án közölte család jával, hogy a náci bírósági szervek, mint politikailag megbízhatatlan személyt, Pank- rácon át koncentrációs táborba küldik. Utol só írása ez, de ebből is árad a hit, az opti mizmus. fgy került a Wroclaw melletti Gross-Rosenibe, ahol a hitleri fasiszta rend szer sokmillió áldozatának számát növelte. Nem tért vissza családja, barátai, sokezer híve közé a felszabadult népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságba. Érdemes feljegyezni még azt a kevesek által ismert példás cselekedetét is, amit Lő- rincz Gyula nemzetgyűlési képviselőtől hal lottam. A Rákcssi-per tárgyalásakor Csehszlo vákia Kommunista Pártja megbízásából ötta gú küldöttség utazott Budapestre. Lőrinez Gyula tagja volt a küldöttségnek. A cseh szlovákiai dolgozók tiltakozását kellett a magyarországi igazságügyi hatóságoknál ér vényre juttatniok. Horthy pribékjei lesték az alkalmat, hogyan tudnák nemzetközi bo nyodalom nélkül a csehszlovákiai kommu nistákat letartóztatni. Kockázatos volt szá mukra a nyílt rendőri beavatkozás, mert az egész művelt világ szeme figyelte a Rákosi- per körül lejátszódó eseményeket. A bu dapesti csehszlovák követség nem támogat ta a kommunisták akcióját. A küldöttség tagjai azonban megismerkedtek Anton Stra- kával, aki azt javasolta, hogy a rendőrség megtévesztésére találkozzanak esténként a József-körúti Sáimplon kávéházban. Ha a kcpók meglátják, hogy a kommunistákkal csehszlovák diplomata társadalmilag érint kezik, azt a következtetést vonják majd le, hogy az akció mögött a kormány keze hú zódik meg. így is történt. A csehszlovákiai dolgozók képviselői — részben Straka se gítsége folytán — eleget tettek megbízatá suknak. Ez a kis epizód is hozzátartozik Straka életképéhez. Straka úttörő, alkotó művész volt és né pének jó, hűséges fia. És mint ilyen, noha a polgári állam magasrangú főtisztviselője volt egész életművével bátran kiállt a hala dó, cseh, szlovák és magyar költők ügyié mellett. Anton Straka emberileg, művészileg, poli tikailag egyre fejlődött. Az akkori politikai viszonyok lehetetlenné tették, hogy nagy terve teljesüljön, noha az anyaggal lénye gében elkészült. Anton Straka, aki a legne hezebb időkben eljegyezte magát az igazi, a haladó magyar irodalommal, több mint tíz éve nincs az élők sorában. Hiányzik a ba ráti körből. És csupán kötelességet teljesí tünk, ha nem engedjük, hogy neve, példája és hKiépítő szerepe feledésbe merüljön.
