Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 3. szám - Roják Dezső: A Párizsi Kommün és magyar minisztere
mm 1870. július 15-én III. Napóleon hadat üzent Porosizországnaík. A hadüzenetre az I. In- ternacionálé párizsi tagjai kiáltvánnyal fordultak a francia néphez. A kiáltvány (megállapítja,, hogy III. Napóleon háborúja „vétkes őrültség“, Franciaország népe „békét, munkát és sza badságot akar“. A törvényhozó testületiben az ellenzék megtagadta a háborús költségek meg,szavazását, a dolgozók és a sajtó elítélte III. Napóleon császár veszélyes kalandor po litikáját. A társadalmilag rothadó császárság hadseregei csatát csatára vesztettek. Végül Í870 szeptember 2-án Sedánnái a poroszok körülzárták őket. A francia hadsereg, megmaradt töredéke III. Napóleonnal az élén 1870 szeptember 4-én' megadta magát A kapituláció hí rére Párizsban kitört a forradalom. A császárság kártyavárként omlott össze. 1870 szep tember 4-én Párizs népe Ismét kikiáltotta a köztársaságot, mélyet az egész ország lel kesedve üdvözölt. A forradalom kitörésének idején a párizsi munkások valamint az Jnternacionálé vezérei börtönben ültek s így a volt császári kormány egyes kétesmuitű' kalandor politikusai, mint Thiers, (későbben a Párizsi Kommün hóhéra) Troctiu tábornok és hasonlók nemzetvédelmi programm jelszavával magukhoz ragadták a hatalmat és a nemzetvédelmi programmot a nemzetárulás programmjává változtatták. A császári kormány összeomlása napjától' a Pá rizsi Kommün kikiáltásáig 1870 szeptember 4-től 1871 március 18-ig Párizs népe szakadat lanul harcolt nép- és nemzetellenes politikájuk ellen, akik uralomra jutásuk első* pil lanatától kezdve arra törekeditek» hogy gúzsba kössék Párizs forradalmi proletariátusának erőit. Miután Thiers, az új körtársasági kormány feje látta, hogy mindaddig, míg a párizsi munkások kezében fegyver van, nincs biztosítva a kapitalisták uralma és vagyona, elha tározta a nemzetőrség lefegyverzését. Március 18-án a 'hajnali «rákban a kormány csapatai megszállták a város főbb erődít ményeit, hogy élrabolják a nemzetőrség' tüzérségi felszerelését és ütegeit. Párizs külvá rosának dolgozó népét még a hajnali órákban mozgósították, körülvették a katonaságot, összebarátkofetak velük és meggyőzték őket arról, hogy rossz ügyet szolgálnak. A kato nák, akik parancsot, kaptak, hogy a nép közé lőjjenek, megtagadták az engedelmességet, két tábornokot, akik vérengzést akartak előkészíteni, öaját katonái falhoz állították és agyonlőtték. A déli Órákban a kormánycsapatok visszavonultak Versaiillesibe. A kormány elmenekült. A város egész területén barrikádck épültek. Párizsban a ffelfegyverzett nemzetőrség, lett a helyzet ura. A város közigazjgiaflásának intézését a „Központi Bizottság“ vette át. A pá rizsi városháza épületére kitűzték a vörös Lászlót, mint a forradalmi proletariátus győ- zieimí diadalának; szimbólumát. 85 évvel ezelőtt, 1871 március 18-án a párizsi munkásság a történelemben) először kí sérelte meg a burzsoázia uralmának megdöntését, a városháza falára kitűzte a vörös zászlót, majd 72 napig hősiesen védte államát, mélyet megteremtett. Oj típusu állam volt ez, amely nem ismert kizsákmányolást — a történelem első proletár állama. A Párizsi Kommün és magyar minisztere 1956, március VI. évfolyam 3. szám A CSEMAÜOK MŰVELŐDÉSPOLITIKAI FOLYÓIRATA
