Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 2. szám - Bizánci eredetű műemlék Dél-Szlovákiában?
A háború után az egyház okiratai 1824-ben már a volt temetöbeli kápolnaként emlegetik. A második világháború alatt a fasiszták a templomot csaknem teljesen tönkretették és megrongálták a rotundát is, a Tizenkét apostol kápolnáját. 1952->ben a Műemlékvédő Hivatal határozatot (hozott, hogy a román templom után alaposan megvizsgálják és megjavítják a román kápolnát is. A munkálatok folyamán a vakolat eltávo lítása után a barokk ablakok alatt három félköríves ablakot találták a fal külső olda- Ián. Az ablakok alakjának ez eredeti jele elegendő volt áhhoz, hogy alaposabban meg vizsgálják a rotunda belsejében a vakolat rétégéit. A rotundát a XVIII. században fes tették ki és a XIX. században festették ú>- ra a kupolájától egészen az aljáig. A Mű emlékvédő Hivatal főképp az apszisz vizsgá latára fordított gondot. A javítási munkála tokat vezető elvtárs jelentése után alapos vizsgálatnak vetették alá a falfestmények és vakolatrétegek állapotát. A javítási mun kálatok vezetője egyidejűleg javaslatot és ajánlatot tett a körépület tatarozására. A munka során nem fedezett fel semmi újat, de a Műemlékvédő Hivatal dolgozói olyan falfestményeket találtak, amelyek a bizánci művészet számos jelét viselik. A művészi .szempontból értéktelen közelmúltból szár mazó festmények eltávolítása után újabb ala kok és jelek láttak napvilágot, amelyek a rotunda régebbi eredetéről tanúskodtak. A ■kápolna átalakított formája és az ablakok alátámasztották a korábbi tévedést. A va kolat alapos vizsgálata a fedőrétegók alatt meghozta gyümölcsét. Ma már a szakértők nem vitatják román eredetét, csupán a bi zánci művészettel való kapcsolatairól tesz - nők fel kérdéseket. Ez a probléma nagyon komoly s a szakértők bizonyára sokat fog nak még foglalkozni vele, míg egyöntetű véleményre jutnak. A burzsoá történészek „tudományos munkáikban“ arrótl igyekeztek meggyőzni az érdeklődőket, hogy a bizánci kultúra és a bizánci művészet hazánkban nem volt hatással a , művészet fejlődésére. A kelettel nem akartak semmilyen formában sem „közösködni“. Ez azonban csak a hely telen politikai álláspont szemszöge volt. Ma már előttünk állnak ez állítás ellenkezőjé nek valószínű bizonyítékai. A Műemlékvédő Hivatal munkájának eddi gi eredményei nagyban hozzájárulnak ab hoz, hogy alaposabban megismerjük hazánk múltjának kulturális kincseit. A képek raj za jól kivehető és a restaurátorok azon voltak, hogy a színeket is megőrizzék. A barokk aklaikok befalazásával és a korábbi ablakok feltárásával az épület visszanyerte eredeti alakját. Nem utolsó sorban ezért kelt mostanában egyre nagyabb érdeklődést az Esztergommal szemben fekvő értékes mű emlék. A vakolatréteg alatt felfedezett állítólag bizánci eredetű falfestmény
