Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 9. szám - Mózsi Ferenc: Levél egy szülőhöz
A CSEMADOK MŰVELŐDÉSPOLITIKAI FOLYÓIRATA 1956 szeptember Kedves Péter! A napokban beszéltem veled, — volt osz tálytársammal — gyermeked Jövőjéről. Mér nök lesz. „Fiam csodagyerek — mondtad — a második osztályba jár, de jobban számol mint a tanítónő. A hatodikos bátyja szám tankönyvéből oldja meg a példákat. Tudod, ő talán ugyanaz lesz számtanban, mint Mo zart volt a muzsikában. Most sokat írnak Mo- ’ zartről, a muzsikájáról, jelentőségéről, prágai tartózkodásáról, de miért nem írnak arról, hogy csodaként, kész muzsikusnak született Emlékszel, ehhez hasonlót csak a görög mon davilágban olvastunk. A mítosz szerint Zeusz fejéből — melyet Prométheusz egy szeker- cével meghasított, hogy ezáltal enyhítsen az istentársa fájdalmán — a teljes, csillogó fegy verzetében, suhogó dárdával, pajzzsal a ke zében és az égisszel a mellén előpattanó Pállasz Athénét szülte. Mozart is ilyennek született, kezében a hegedűvel, lanttal, tollal, és kottapapírral. Ezt nem lehet megmagya rázni, ezt tudomásul kell venni, ezt hinni kell.” Eddig mondtad és mert jött a villamos, mi elbúcsúztunk. így hát én a válasszal adós maradtam. Engedd meg, hogy adóságomat nyílt levél formájában rójam le. Igazad van. Annak ellenére, hogy a napisajtó, kulturális életünk és általában a dolgozó né pünk széles tömegei soha Uyen érdeklődés sel és szeretettel nem emlékeztek még meg a nagy muzsikusról, mégsem jelentek meg szenzációt hajhászó hatalmas cikkek Mozart csodálatos ifjúságáról. Ma ugyanis az élet rajz-tanulmányokban nem csupán az érdeke set, hanem mindig a lényegeset kell kidombo rítani. Jól ismered Mozart életét. Már zsenge gyermekkorában olyan bámulatos zenei te hetséget mutatott, ami a zenetörténetben páratlan. Négyéves korában jól zongorázott, ötéves korában komponált, hatéves korában hangversenyeken játszott. Igen, erre mond tad azt, hogy „ezt nem lehet megmagya rázni, ezt tudomásul kell venni.” Sajnos eb ben már nem érthetek veled egyet. Mozart kivételes tehetségének művészi kifejlődésé hez hozzájárult gyermekkorának egészséges környezete. A nevelés-tudomány mai állása ugyanis nem tagadja az átöröklés szerepét. Marx és Engels világosan látják, hogy az ember a természettől „természetes erőkkel, életerők kel" ellátott „tevékeny természeti lény”, akiben ezek a csírák, adottságok, ösztönök formájában léteznek. Minden ember bizonyos adottságokkal, rátermettségekkel, vérmér séklettel, tehát a lelki fejlődés (és természe teden a testi fejlődés) bizonyos természetes előfeltételeivel születik. Ezek az előfeltételek nem képességek, nem eszmék és nézetek, nem kész tulajdonságok és jellemvonások, hanem a fejlődés potenciális lehetőségei: diszpozíciók. Az egyéni fejlődésnek, az egyéni különb ségeknek ezeket a természetes előfeltételeit a velünk született idegrendszeri típus, a magasabb idegtevékenységi típus, vagyis az idegrendszer örökölt struktúrája határozza meg. Már egészen kicsi gyermekek, csecse mők között is megfigyelhetők a vérmérsék leti különbségek s bizonyos egyéni adottsá gok. Például a zenére való rátermettség, a rajzolás adottsága, már igen korán jelentkez nek. Ezek a kicsi gyermekkorban jelentkező egyéni különbségek nyilván nem lehetnek még sem a környezet, sem a nevelés és ok tatás hatásának eredményei, hanem öröklöt tek, a születéskor adott idegrendszeri struk túra sajátosságainak megnyilatkozásai. A velünk született adottságok azonban csak előfeltételei a fejlődésnek, de nem ha tározzák meg magát a fejlődést. Ahhoz, hogy az adottságok képességekké, tehetséggé ala kuljanak, meghatározott feltételekre van szükség: olyan környezetre, amely az adott ságok kibontakozását lehetővé teszi, továb bá nevelésre és oktatásra, amely a környe zeti feltételek lehetőségeit valóra váltja. Ha a gyermek pL zenei rátermettséggel születik, vagy — mint a te fiadnak — érzéke van a matematikához, ez még nem jelenti, hogy alkotó muzsikus vagy matematikus vá lik belőle, sőt még azt sem, hogy zenei vagy matematikai ismeretekre tesz majd szert. Ez nyilvánvalóan attól függ, hogy egyáltalán észre veszik-e adottságait, lehetősége van-e a zenei vagy matematikai ismeretek kész ségek elsajátítására, kap-e megfelelő z**nei és matematikai képzést. Mozart atyja kiváló hegedű-pedagógus volt, nővére is jól zongorázott, szülővárosá nak levegője pedig telítve volt vidám népi muzsikával, Mozart életét valósággal körül vette a zene. Mindezt ismerve valaki így foglalhatná össze az elmondottakat: A te- Levél egy szeltthéz VI. évfolyam, 9. szám mm
