Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Barsi Imre: Egy harcos művészet szólt hozzánk
A maradiak és a haladás ellenségei sértő dötten és felháborodva utasítják vissza a képek mondanivalóját és a mondanivaló ki fejezési módját. Tapasztaltam ezt a prágai kiállításon csak úgy mint a pozsonyin. Ha- ladőszelíemű látogató viszont (laikus vagy művész) pedig lelkesedik a kiállított művek számos hiányosságának és tökéletlenségének dacára is. Mert ez a harcos művészet nem csak erős és egyéni, de valóban komoly művészet. Olyan országból jött, amelynek a vér és arany lehetne a szimbóluma. A benszülött lakosság gyakran kiontott vére és az ebből kipréselt arany, melyet idegen kizsákmányolok és helytartóik orozták el jogos tulajdonosától. A sor, az idegen hó dítók sora Cortéztóí és Pizarrótól a je zsuitákon és Porfirio Diazokon át egész a Wall streetig, Dullesokig: és Eísenhowero- kig ér. Mexikó különben is a szertelenségek ha zája. Vannak vidékei, ahol hat-hét évig nem esik az eső, vannak helyek, hol az árvizek állandóak, országrészek, hol íankás hegyoldalak szőlőkertjeit estéről reggelre elönti a tüzes láva. Az ország gazdagságá nak javarészét még ma is az északra futó sínpárok viszik messzi idegenbe. S a lakos ság fele most is írástudatlan. Mindezekhez hozzájárulnak az ősrégi maya kultúra, a mexikói barokk és az indián nép művészet élő és erősen ható hagyományai s itt kell keresni e merész harcos és forra dalmi képzőművészet sajátosságának erede tét. És még egy fontos tény! Mexikó is Amerikában fekszik, még pedig az amerikai életforma prófétáinak, az USA tőszomszéd ságában. Ezért tűnik fel a dolgok lényegé nek gyakori gépies felfogása, a sokszor je lentkező formalizmus, amely alapvetően el üt az egyéni élményektől és egyéni kife jezési módtól. De mivel a mexikói képző művészet a létfeltételek, körülmények dia lektikus egységének hü visszatükröződése,, ez a formalizmus a mexikói képzőművé szetben csak a legritkább esetekben zava ró vagy bántó. Náluk e formalizmusnak is van bizonyos funkciója. Berdecio Roberto. Kislányfej Leopoldo Méndez: Szomjúhozom Arturo Garda Bustos: Made in USA A kiállítás legviitatottab festménye az ősz Diego Rivera, Picasso felfedezettjének, ba rátjának és bajtársának nagyméretű és tényleg harcos képe a „Dicső győzelem", amely minden naturalizmusa és plakátsze rűsége mellett mélyen hat a nézőre. El lenszenvet, haragot és gyűlöletet ébreszt benne a kicsiny Guatemala nagy lei gázójá val szemben. Ugyancsak viták központja a nagy kereső, Alfaro Dávid Siqueiros „Mai arculatunk" című hatalmas műve. S egy rothadó társadalom megindító vádirata a
