Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1956 / 6. szám - Barsi Imre: Egy harcos művészet szólt hozzánk

Leopoldo

Méndez: Nehéz sors

lírai színekben megfestett „Munkanélküli”

című Dosamentes Francisco' kép. Nagy kö

zönségsikert aratott Prágában és Pozsonyban

is Aguirre Ignacio festménye „Az elárusí-

tónők”, csak úgy mint a volt kőművesle

gény Mateo Jeronimo képe, a „Halottak

napja Janitziőban”. Rojas Fermin, Chavez

Movado Jozé, O'Higgins Pablo, hogy csupán

néhány nevet említsek, mind sajátos és ak

tuális mexikói témákat dolgoznak fel, akár

csak többi társuk, akiket helyszűke miatt

nem sorolhatok fel, bármennyire is meg

érdemelnék.

*

Ha a mexikói festészet egyik-másik mű

vével szemben voltak és vannak bizonyos

fenntartások, mély tisztelettel adózunk a

világ legszínvonalasabb grafikai művésze

tének, a példátmutato forradalmi mexikói

grafikának.

A modern mexikói grafika őse Jósé Gua-

dalupe Posada volt, aki népi kiadványok

illusztrálásával kezdte pályafutását. őreá

esküdnek a legnagyobb mexikói grafikusok,

mint Jósé Clemento Orozco, Diego Rivera,

Leopoldo Méndez és mások. És éppen ők

voltak, akik a fasizmus előretörésének kor

szakában, a haladó Cardenas elnöksége

alatt vívott petróleum-harc és az olajfor

rások államosításának idején megaíapítot-

ták a TGP-t (Tallér de Grafica Popular —-

a népi grafika műhelye). Itt sorakoztak fel

Mexikó legjobbjai a három nagy alapító,

Leopold Méndez, Luis Arénái és a natura-

lizált mexikói Pablo O’Higgins mellé. Nem

kisebb nevek, mint Alfredo Zal'ce, Gonzalo

de la Paz Pérez, Antonio Pujol, Ignáeio

Aguirre és sokan mások.

Hogy kiegészítsem a Műhely (TGP) ala

pítóinak művészi profilját hősies magatar

tásukkal, meg kell említenem, hogy a hu- i

szas évek végén, midőn a klerikális reak

ció által fanatizált, félrevezetett és írástu

datlan parasztok rombadöntötték az iskolá-

A. G. Bustos: Guatemala 1955