Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 5. szám - Két felejthetetlen május 1.
ja el Szlatki István elvtárs, a gütai EFSZ melleti pártszervezet vezetőségi tagja, a szövetkezet állatgondozója és Fűry Ernő elvtárs, a HNB elnökhelyettese, a falusi pártszervezet vezetője. — Gúta és a környék, számára is ez a legemlékezetesebb május elseje a múltban. A párt meghirdette népgyűlésre Gutáról, a sommások falujából, Szímőről, Kamocsáról, Keszegfalváról és a környező helységekből vagy tizenötezer ember gyűlt egybe. A Szí mőről és Kamocsáról érkező, talán ezeröt száz főnyi tömeget a Vágduna hídján csendőrkordon várta. A két faluból érke zettek azonban a szímői kisgazda Nagy Bé la és a kamocsai Szabó Benő vezetésével elsodorták a csendőröket. A volt Névery sarkon, a mai Szabadság téren a később vértanúhalált halt Gogh Simon elvtárs nyi totta meg a gyűlést és elsőül Široký elv társ emelkedett szólásra. Beszédében rámu tatott a fenyegető veszedelemre s hangsú lyozta a dolgozók összefogásának szüksé gességét a köztársaság védelmére. Jellemző a helyzetre, hogy noha a nép gyűlést kifejezetten azért hívták össze, hogy hazájuk megvédésére szólítsák fel a dolgo zókat, amint ez Široký elvtárs beszédéből is kiviláglott, a hatóságok mindent elkövettek, hogy lefolyását akadályozzák és megzavar ják. Mikor a gyűlés engedélyezett ideje Ši roký elvtárs beszédének végeztével lejárt, a csendőrség megközelítette az emelvényt és vezetője felszólította az embereket, hogy oszoljanak szét. Az egybegyűltek a felszó lításnak nem tettek eleget. Egy kisfiút és egy kislányt feltettek az asztal tetejére és a gyerekek onnan szavaltak. Hogy a tömeg az ismételt felszólításra sem oszlott széjjel, a csendőrök és a csend őrruhába öltözött légionáriusok gumibotok- őal ütlegelni kezdték az embereket. A szí- mőiek az út szélén felhalmozott kövekkel válaszoltak, majd felsorakozva hazamentek. A tömeg egy részét — köztük sok gútait is — a csendőrök a szímőiek után szorítot ták s így csak ki csónakon, ki másképpen, na9ľ üggyel-bajjal tudtak hazajutni. A népgyűlés és az utána történtek nagy hatással voltak Gúta és a környék lakos- Tüntetés a köztársaság védelmére Tornácon 1938. szeptember 4-én. Szlatki István és Füry Ernő elvtársak. ságára. Napnál világosabban bebizonyították, hogy a tőkéseknek, burzsoáknak és kiszol gálóiknak nem szívügye a köztársaság vé delme. Azok közül, akik annakidején a gyűlésen résztvettek, sokan áldozatul estek a nyila soknak, majd a németeknek, de emlékük és Szlatki István meg Fűry fimő legemlé kezetesebb májusának emléke ma is él. KÉT FELEJTHETETLEN MÁJUS I. 1937 ÁPRILIS VÉGÉN ALBECETE jellegzetes középspanyolországi város, a Spanyolországban harcoló nemzetközi brigá dok hadtápja székhelyének egész lakossága s a nemzetközi brigádok ott tartózkodó tag jai május 1., a nemzetközi szolidaritás nap jának megünneplésére készültek. Az ünnep jelentőségét az a körülmény- is emelte, hogy május elsején a spanyol nép első komoly sikereit is ünnepelhette. A jaramai sike res harcok, hogy a fasisztáknak nem sike rült Madridot bekeríteniök, a guadalajarai
