Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 4. szám - Fábry Zoltán: Viharvirág
VIHARVIRAG (A SZABADSÁGHARC GÖMÖRI REGÉNYE.) Győry Dezső, a par excellence szlovenszkói magyar költő, akit tegnap egy Móricz Zsig- mond a felfedező boldogságával ölelt ma gához, Győry Dezső, ez a legszkwákiaibb magyar költő ma Budapesten él — és regé nyeket ír. A költő hallgat, a költő, kit Mó ricz Zsigmond annak idején egyenesen Ady mögé utalt, odaát, mint költő, érthetetlenül mellőzve, regényíróként kezdi magára vonni a figyelmet. A szlovákiai adottság azonban még itt is determinál. Első regényének hő se, az emigrációiban nálunk élt nagy tanító, Czabán Samu volt: „A veszedelmes ember“, új regénye, a „VIHARVIRÁG“ — mely most jelent meg Budapesten a Katonai Könyvkia dónál — nem más, mint 1848/49 gömöri ada léka. A regionalizmus — a helyi adottsághoz való kötöttség — önmagával hozza a provin cializmus kicsinyítő veszélyét. Igaz író re- gionalizmusból erényt csinál: szűkít, és e tömörítéssel horizontot teremt, távlatot, melyben eltűnik, felszívódik a regionalizmus. Minden azon fordul meg, hogyan kapcsolom a tér- és időadottságot az egészhez. E vi szonylaton múlik minden írásmű kalkulusa: példája, hasonlata, mennyiben és mennyire válhat az egész közösség, országa, népe és végső fokon az emberiség mondanivalójává: vox humánájává. Ez egyetlen helyes mércé vel mérve, Győry Dezső regénye a gömöri adalékon túl országvalősággá, történelmi igazsággá, máig ható emberséges mondaniva lóvá tágul. A gömöri adalék így a szabad ságharc egész teljességét adhatja. Ez leg főbb érdeme. A gömöri jelleg: a hitelesség záloga, maga a regény azonban összefoglaló kép, összefogó értelmezés, egység, teljesség. És a regény a teljesség műfaja. Győry Dezső, nagyapjának, Kalla Mihály nak, a pallérivadéknak naplója alapján írta meg regényét. A fiatal, lelkes Miska, fejest ugotrrva kerül az idő és a szeretem sodrába Kemény, keserű s kegyetlen harc ez vég'g, de él a hit és dobog a szív: lírának, roman tikának bőven jut itt hely. Ármány és haza- szeretet, ármány és szerelem fűti és mozgat ja az életet. Haza és szabadság, haza és em beriség jelzik az erkölcsi muszáj, vágyának és valósításának útját. Metternich, az osztrák, a főellenség, de maga a nemesi tár sadalom is idejét múlt különc. A deres ugyan kiment a módiból, de Marci bácsi fel csattanva tanúskodik: „Kiment? No óikkor az én uraságom a módi terén kondahaj- t ó lett, mert ő még pálcáztat.“ Á zséílér- igazságtalanság a jobbágykérdés ellenére is megoldatlan: „mert több a zsellér, mint á jobbágy. A jobbágy gazda lett, aki zsellér, földre huppant.“ Miska látja, hogy a lakos ság háromnegyed fertálya földtelen. „Ez a szerencsénk, ebből élünk“, böffen fel nevetve és árulkodón az egyik megyei úr. Szabadság- harc készül, de a csibuk, mely alá a hajdú zsámolyt tol, mint „világnézet pipája“ lehe tetlenné lapít mindent. A nemesi társadalom vígan névnapozik: „Éljenek a Lajosok“, de Kossűthot egy borízű hang azonnal kirekesz ti: „Nem minden Lajos! Csak a mi Lajo sunk“. E környezetből kerülnek ki aztán az árulók, a „kajtárok“, a minden után szima toló bécsi ágensek társai, a Szkálnokyak, a „kohadt gyökerű fa“ hajtásai, akik „paraszt- kölykökre, pallérivadékokra fújnak“. Ezt mind látja és érzi Miska. Eleget az elején, hogy a végén összefonlalón az egé szet: a tanulságot mondhassa. Az összefog laló képből összefogó értelmezés lesz. Gö- mör az indíték, az adottság,, és Gömör a vég, a visszabukás, a bujdosás színhelye; de közben a szabadságharc országos egésze bontakozik ki előttünk. És ez a könyv nagy plusza. Miska kezdettől végig ott van min denütt. A hadak útján közlegényként kezd ve, bejárja az egész országot, hogy a végén mint Bem apó hadnagya találja meg igazán di vezérét és helyét. Miska a honvédsereg gel bejárta az egész országot, látta Petőfit, beszélt Kossuthtal, és amikor visszabukik gömöri rejtekébe, talpán és szívében ott az egész ország, az egész történelem: mindaz, amiért érdemes továbbélni és harcolni: a szabadság! „Kicsit él, aki fél“: ez a palóc szentencia kiséri végig hősünket, aki egészen él: or szágért, népért, szabadságért. Kalla Miska- nak az „egész“ fáj, minden, ami népet, har cot, országügyet gyengít: „aki hülyén szol gálja az ügyet, árulója annak“, hangzik kemény ítélete. így érthető aztán, miért lát jövőt, távlatot, egészet Bemben, akárcsak Petőfi. Miska tanítómestere nem hiába volt Bem: „Derék, hogy önök közt sok a zsarno kot gyűlölő magyar hősiesség, de kár, hogy kevés az európai távlatokban gondolkozó forradalmár emberség!“ Bem apó hadnagya a helyszínen, Erdélyben kap leckét a nem-, zetiségi kérdés gyilkos elfajulásáról: magya rok és románok ölik egymást és Béos, a multrögzítő reakció, a markába röhög, A FÁBRY ZOLTÄN:
