Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 3. szám - Szabó Béla: Mindig az embert keresem
pendítette a kérdést: kedve lenne-e újság írónak menni? Egyszóval nem úgy kérdezte mint ahogy tervezte, egészen másképp .., |Ügy intézte a dolgot, hogy ő maga döntsön, csak persze a hangja lüktetésében kétségtelenül érezhe tő volt, hogy a maga részéről nincs elle ne kifogása. Kálmán Jenő mit sem sejtve, hogy fele sége csapdát tartogat számára, mosolyogva kijelentette, hogy bizony a szerkesztőség ben is megállná a helyét. Később még hoz zátette, hogy mindazt, amivel 'az ember szí vesen és érdeklődéssel foglalkozik, jól és közös megelégedésre végzi el. Ezzel kapcso latban megemlítette, hogy soha az életében nem volt ezelőtt kertész, de mert lelkese déssel fogott hozzá és nem akart szégyent vallani, szabad idejében sokat tanult a szak- könyvekből és ma már nyugodtan állíthatja, hegy bármelyik szakképzett kertésszel felve szi a versenyt. A három esztendő, amit a szövetkezetben 'töltött, sok hasznos dologra megtanította és mert tovább alkar tanulni, biztos benne, hogy az újságírást is elsajátí taná. Egyébként már eddigi munkája során is észrevette, hogy a jó híreket sokkal köz vetlenebb hangon írja meg, mint a rossza kat. Valahogy a jó hírnél nem kell sokat gondolkodnia és1 törnie a fejét, a szavak, a jelzők mintha szárnyaikat kapnának, ott rep- desnek a szeme előtt, a helyes kifejezések után nem is kell kutatnia, mert annyi van belőlük raktáron, hogy válogathat közöttük. Kálmán Jenő tompított hangon így fej tegette a maga álláspontját a meghitt csa ládi légkörben, miközben a két apróság bé késen aludt a szobában és az asszony csil logó szeméből büszkeség, odaadó hűség áradt a fölénynek azzal a finom árnyalatával, amely a bölcsességgel rokon. Jellemző az is, hogy fejtegetése ideje alatt 'mindketten mo solyogtak, de amikor átadta neki a levelet, mint az újságírás zálogát, Kálmán Jenő arca hirtelen komollyá vált és az asszony ész revette, hogy olvasás 'közben szája és felette apró barna bajusza kissé remeg a felindu lástól. Azon az éj jelen keveset aludtak. Az éjszaka a készülődés jegyében folyt le. Egyiknek másiknak mindig akadt valami fontos meg jegyzése, amit alaposan meg kellett tárgyal ni... Végül abban állapodtak meg, hogy mielőtt a szövetkezet vezetőségével tárgyal na elbocsátásáról, először beutazik Bratisla- vába, ahol a szerkesztőségiben megbeszéli a feltételeket, a munka módját és feladatait. Ezek az elővigyázatossági intézkedések helyénvalónak bizonyultak, mert amikor né hány nap múlva mosolyogva belépett a szer kesztőségibe, akárcsak a hajnali órákban a kertészetbe, igen komoly ellentétek támad ták a főszerkesztővel való tárgyalásai során. Kiderült, hogy Kálmán Jenő az igaz parasz tokhoz híven, kitűnően tud számolni és nem hagyja magát elszédítem semmiféle újságírói
