Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 10. szám - Augustín Ševčík: Az atomenergia békés felhasználásának közgazdasági szempontjai
hogyan szerezzenek kellő anyagi eszközöket ,villanytele,pék építéséhez, amelyek aztán az egész gazdaság fejlődésének alapjául szol gálhatnak. De számos iparilag fejlett vagy olyan ál lamokban, amelyek már túljutottak az iparosí tás kezdeti nehézségein, a további gazdasági fejlődés ütemének megállapításában döntő szerepet játszik az a kérdés, milyen költ séges lesz a jövőben a villanyáram terme lése, képesek lesznek-e építeni és üzemben tartani villany telepeket, szénbányákat és egyéb energiaforrósokat. Ebből a szempontból kell értékelnünk a nukleáris energia jelentőségét. Ezért a genfi értekezleten nemcsak az atommagvillanyte- lepek építésének lehetőségével és azzal a problémával foglalkoztak, hogy mikor kap csolódhatnak be ezek az erőműtelepek az energiagazdálkodásba, hanem azt is megvi tatták, mekkora költséget igényel majd a villanyáram termelése az atommag-villany- erőművekben. A genfi értekezlet mindkét kérdésre kedvezően válaszolt. Már több, mint egy esztendeje működik az első szovjet ipari atomerőműtelep, amely egyéves kísérleti üzemeltetésével konkrét választ adott arra a kérdésre, hogy az atom- villanyerőművek építése lehetséges az ipari lag fejlett államokban és hogy az atom vil lanyerőmű megbízhatóan, rendkívüli prob lémáktól (mentesen, biztonságosan működ hetik. Csupán egy-két év kérdése, hogy egyes államokban üzembe helyezzék az első nagy atomvülanyműveket. A Calder Hall-i brit erőmüvet, amelynek teljesítménye legalább 50 000 kilowatt lesz, 1956-ban helyezőt üzem be, a 100 000 kilowatt teljesítményű szovjet atomerőmű Malenkov elvtárs szavai szerint még előbb kezdi meg működését. Francia- országban az első ilyen villanytelep kb. 1957- ben készül el. Kb. ugyanakkorra fejezik be az USA-ban is az első nukleáris villanymű vek építését. Természetesen prototípusokról van szó, amelyeket aránylag magasfokú biztonsággal építenek és méreteiket óvatosan szabják meg. A velük szerzett tapasztalatok alapján számíthatunk csak arra, hogy a nagyobb számban épülő villanytelepek tökéletesebb ki vitelűek lesznek, azonos nagyságú reaktorok, azonos mennyiségű urán felhasználásával sokkal nagyobb teljesítményeket érhetnek majd el. A genfi értekezlet elé terjesztett tervek szerint ezek az erőműtelepek kb. 1960-ban mintegy 2 millió kilowatt elektromos kapacitást képviselnek. Ez természetesen csak parányi töredéke a világ valamennyi országában működő villanyművek teljesít ményének. Az atom villanytelepek tehát mennyiségileg nem sokban befolyásolják majd a villanyáram termelést, csupán e leg- Atomenergiával hajtott amerikai gép mo dellje a genfi kiállításon. Nehézvíz-desztillátor svájci modellje, amelyet dr. W. Kuhn svájci fizikus terve zett.
