Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 10. szám - Augustín Ševčík: Az atomenergia békés felhasználásának közgazdasági szempontjai
korszerűbb energiaforrások további 'kiépí tésének, fejlesztésének alapjául szolgálnak. Hasonló a helyzet, 'ha számba vesszük az atomerőmű telepeken nyert villanyáram árát és az erőmű építésének költségeit. Az első prototípusok talán költségesebbek lesznek a hőerőműveknél, de ez a költségtöbblet nem néhányszoros, hanem csak néhány százalék nyi lesz. Amint Blohincev professzor, az első szovjet ipari atomvillanymű alkotóinak egyike megállapította, az első nagy nukleáris villanytelepekben előállított villanyáram költ sége csak kevéssel múlja majd felül a hő erőműtelepeken termelt áram költségeit A nukleáris villanytelepek építésének brit tervei is számolnak azzal, hogy ezek az erő műtelepek egyfelől enyhítik a szénbányászat helyzetét, amelynek fejlesztése távolról sem volna képes lépést tartani á növekvő igé nyekkel, másfelől pedig, hogy az új erőmű telepeken gyártott villanyáram ára azonos, vagy talán valamivel olcsóbb is lesz, mint a hőerőműtelepek fejlesztette áramé. Különösen nagy figyelmet szenteltek az árkérdéseknek az amerikai beszámolókban. Az USA^ban ugyanis a villanyáram terme lése igen olcsó, tekintettel arra, hogy a szénbányászat feltételei kedvezőek, igen in tenzív a kőolaj és a földgáz termelése és a villanyáram termelését nagy energetikai egy ségekben, villanymüvekben összpontosítot ták. Az ottani tőkés gazdasági viszonyokban tehát a vállalkozók elsősorban aziránt ér deklődnek, hogy versenyképesek lesznek-e az új atomvillanyművek. Ezért az USA-ban meglehetősen széleskörű tervet dolgoztak ki nukleáris villanyművek építésére, hogy a legkülönfélébb lehetőségek kihas zín áfásával megtalálják a leghathatősabb módszert, amellyel nemcsak a jelenleg működő hazai erőműtelepekkel szemben állhassák meg he lyüket az atomvillanytelepek, hanem hogy nemzetközi viszonylatban is eredményeket érjenek el és energetikai berendezéseket szállíthassanak más államokba. A Szovjetunió is helyes úton jár, ameny- nyiben számol minden reményekre jogosító lehetőséggel az atomvillanytelepek tökélete sítésében. Blohincev professzor szavai sze rint a Szovjetunióban jelenleg néhány nagy 50—100 000 kilowatt kapacitású villanymű vet építenek, különféle típusú reaktorok al kalmazásával. A genfi értekezleten elhangzott előadások ban kitűzték azokat az utakat, amelyeken haladva csökkenthetjük a villanytelepek épí tésének és a villanyáram termelésének költ ségét. Az elhangzottak alapján megállapíthat juk, hogy az atomvillanyművek gazdasági szempontból is fontos szerepet játszanak majd mind az iparilag fejlett országokban, amelyeknek lehetővé teszik az energetikai alap további kibővítésével kapcsolatos ne hézségek leküzdését, mind pedig az iparilag fejletlen országokban, amelyek számára le hetővé teszik az iparosítás ütemének meg gyorsítását. Igen fontos tanulság ez számunkra is, hisz ipari fejlettségünk magas színvonala 'következtében nálunk is bekövetkezhetik a szénbányászat fejtési viszonyainak rosszab bodása, a távol fekvő bányákból való szén* szállítás túlterhelheti a közlekedési vona lakat, stb. Emellett igen fontos az a kö rülmény is, hogy az új energiaforrás fel- használásával jobban gazdálkodhatunk szén- készletünkkel, amely aránylag igen jó mi nőségű és amelyet elsősorban kohászati cé lokra (kohókoksz), vegyi iparunk értékes nyersanyagául stb. használhatunk fed. Rá kell mutatnunk azonban két igen fon tos tényezőre is: energetikánkban nem vesz- szük egyhamar hasznát az atomenergiának; •tovább kell építenünk tehát a hő- és első sorban pedig a vízierőműveket, amelyek ál landó értékét egyelőre semmivel sem csök kentik az atommag-villanyművek. A döntő szót mindig és minden esetben csak konkrét gazdaságtani elemzés után mondhatjuk ki. Ugyanakkor tovább kell fejlesztenünk, tö kéletesítenünk és gépesítenünk a szénbá nyászatot. A szocializmusban a gazdasági fejlődés oly gyors, hogy nem mondhatunk le semmi féle rendelkezésünkre álló erőforrásról. Ez a hőerőműtelepek esetében is érvényes, ab ban a hamarosan bekövetkező időszakban is, amikor már atomvillanytelepeink lesznek és amikor a régi villanyművek még aránylag hosszú ideig fogják szolgálni társadalmun kat, bár aránylag kisebb kapacitással, hogy csökkentsük a szénfogyasztást. Az atomvillanyművek építése érdekében számos kérdést kell megoldanunk, ennek ér dekében gondoskodnunk kell a szükséges ká derek neveléséről és széleskörű tudományos kutatómunkát kell végeznünk. Csakis így érhetünk el igazi eredményeket, olyanókat, amilyenekre a Szovjetunió tekinthet, ahol a szovjet állam fennállásának első éveitől fog va nagy figyelmet fordítottak a tudományos kutatásra. Példamutató számunkra elsősorban a fi zikai kutatómunkáról való gondoskodás, hisz ez a tudományág már a fiatal szovjet állam első éveiben jelentős fejlődésen ment ke resztül. A Szovjetunió fejlettsége e téren kü lönösen a genfi értekezleten mutatkozott meg, ahol a szovjet tudósok minden felme rült kérdéshez érdemlegesen, értékes új szempontokkal szóltak hozzá és felszólalá saikat érdemük szerint igen nagyra értékelte az értekezlet valamennyi részvevője.
