Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Jaroslav Jiránek: Az új cseh zene fejlődésének tíz éve
A újcie\ me A legutóbbi tíz év történelmi jelentősége a cseh zene fejlődése szempontjából min denekelőtt abban van, hogy éppen ebben a2 időszakban vívták meg a burzsoá formaliz mus és kozmopolitizmus ellen a győztes és döntő iküzdelmet és ebben az időszakban születtek az első olyan müvek, amelyek már céltudatosan törnek a szocialista rea lizmus felé. Ennek folytán a zenében is meg mutatkozik a májusi forradalom nagy jelen tősége. A májusi forradalomban kristályo sodott ki tíz évvel ezelőtt a csehszlovák nép nemzeti-felszabadító küzdelme és a Csehszlovák Köztársaságnak a dicső szovjet hadsereg által való felszabadítása a német fasizmus igája alól. Amint azonban a máju si forradalom is győzelmes befejezése azok nak a sok éven át tartó demokratikus és antifasiszta harcoknak, amelyeket a Cseh szlovákia Kommunista Pártja vezetése alatt dolgozó népünk már a harmincas évek kez dete óta folytatott, ugyanúgy a cseh zene történetében is már akkor új fejezet kez dődött A CSKP V. kongresszusának (1929) moz gósító jellegű eredményei és a gjpttwaldí vezetés új kultúrpolitikája határozottan megtermékenyítették a tömegszervezetek tevékenységét. Következésképpen felmerült a tömegdailok iránti nagyobb érdeklődés. A harmincas évek óta széltében-hosszában ter jed hazánkban a szovjet tömegdal, amely a cseh munkásmozgalom énekeivel együtt ki szorítja az ún. tramp, hamis tábortűz- dalokat és jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogjy lelkesítse az ifjúságot annak a forradalmi harcnak a romantikájáért, ame lyet a dolgozó nép folytat a szebb és jobb jövőért. A tömegdalok iránti egyre növekvő érdeklődéssel együtt jár a haladószeíiemű cseh zeneszerzők azon törekvése, hogy fel számolják a zene és a nép között tátongó burzsoá-formalista űrt. Ezek a zeneszer zők fokozatosan rájönnek arra, hagy döntő harcba kell indulniok a tömegek jobb zenei hallásáért, ahogy akkoriban mondták, a tö megek füléért. Aszerint, hogy milyen népi rétegekhez szólnak (munkásosztály, haladó értelmiség) és mi a céljuk (harci dal, induló, szatíra stb.) különbözik alkotó-teremtő mód szerük is. Jaroslav Jezeknek, a Felszabadulás Szín háza nagy művészének, aki szilárdan a cseh népdalköltészetre támaszkodott, sike- riilt a jazz szinkópa hangjegyrendszerét a tőkés társadalom viszonyainak hatásos paro- dizálására felhasználnia. Ezzel megterem tette a modern cseh szatirikus dal jelleg zetes típusát. A „Hej rup“ (1934), „Protí větru“, „Hej pane králi“ (1935), „Svět patří nám“ (1936), című dalai a demokratikus, antifasiszta egységfront leghartíassabb és legelterjedtebb cseh dalaivá lettek. E. F. Burián zeneszerző és ismert színházi szak ember, a modem D 34 színház megterem tője, szintén ekkoriban építi ki színházát a haladó cseh kultúrvilág egyik jelentős központjává. Közvetlenül a munkásmozgal mon belül, a cseh munkáisműkedvelők szö vetségének keretében működött Josef Sta nislav, a cseh tömegdal úttörője, ‘tiki mun kájában főtegi a kisebb agitációs formákra helyezi a fősúlyt. Vít Nejedlý, hatalmas harci szimfóni'kus művek szerzője és Ema nuel Famíra a vysočanyi munkásnegyedben forradalmi színházat szerveznek és Ervin Schulhoff, aki előzőleg német forradalmi dolgozókkal (Hans Eásler) már együttműkö dött, megírja Kommunista kiáltványát. A hitleri fasizmus fenyegető veszélyével szem ben néhány haladó cseh zeneszerző is na gyobb zenei alkotásokkal jelentkezik. A cseh nép antikapitalista és antifasiszta mozgal mának egyik legkifejezőbb megnyilvánulása Otakar Ostrčil utolsó operája, a „Honzovo království“. Az operának röviddel a szerző halála előtt volt a ‘bemutatója. (1935) A szégyenteljes müncheni kapituláció né pünk mélységes felháborodást váltotta ki, egyben lelkes hazafias mozgalom kiinduló pontjául szolgált. Újból be igazolást nyert, milyen erős eszköz lehet a tömegek érzel mi és eszmei megszervezésében a zene. Akárcsak az első világháborúban, most új ból ibebizonyult, milyen felmérhetetlen er kölcsi erő rejlik Smetana nagy zenei alko tásaiban. Ebből merített erőt a cseh nép legnehezebb körülményei között Nem vé letlen, hogy a német nácik végül is betil tották Smetana íegremekebb műveinek elő adását (Brandenburgiak Csehországban, Libuše). A cseh zeneszerzők túlnyomó része he lyesen fogta fel hivatása felelősségét nem zete nehéz helyzetében. Münchenre adott válasznak számítanak Otakar Jeremiáš : „1938“ és Miloslav Kabeláč „Neustupujte“ című, nagy kifejező erővel megírt szerze-