Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Fábry Zoltán: Egy ismeretlen József Attila kötet nyomában
Mindig van és mindig lesz lappangó Jó zsef Attila-vers. A József Attila-filológia lépten-nyomon meglepetésekre bukkan. íme, a legújabb nyom: egy ismeretlen József Attila-kötet lehetőségének felvillanása. Az első Csehszlovák Köztársaság magyar köl tőivel foglalkozva, kezembe került a Wal- lentinyi Samu szerkesztette „Új magyar lí ra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők antológiája 1919-36.“ A kötet beve zetőjét Szaiatnai Rezső írta és a kötet vé gén Zombori György összeállításában egy majdnem teljesnek mondható bibliográfia sorolja föl: „a szlovenszkói magyar líra könyvalakban megjelent termékeit.“ A név sort böngészve, egyszerre csak megakadt a szemem a váratlanon, hihetetlenen és le hetetlenen : József Attila: Tüzek éneke. Kassa, Renais sance, é. n. József Attila verseskötete a Renaissance- könyvtár füzetei között?! És mi erről nem tudtunk! De a nyom megvan: idézzük fel a múltat. Mi volt ez a Renaissance kultúr- egyesület? Egy kassai progresszív kultúr- egyesiilet, mely előadásokat rendezett és Renaissance-könyvtár címen egy füzet-so rozattal próbálkozott. E füzetnyi könyvek — az új szedés nyomdai költségét megta karítón — egy-egy írónak a „Kassai Nap lóban“ már e célból könyvszerüen szedett verseit, novelláit hozták. A .^Kassai Napló“ a huszas évek elején és derekán, a szlovenszkói magyar irodalom legfontosabb progresszív orgánuma volt. Az irodalmi központ, a kezdeti időben, csak úgy mint valamikor Bacsányi és Kazinczy ko rában — Kassa volt. A „Kassai Napló“ a legjobb tollú emigránsok szócsöve lett. Elég ha itt Ignotus és Barta Lajos nevére és hatására emlékeztetek. Az induló szlovensz kói magyar írás lényegében itt és innen startolt: Darkó István, Földes Sándor, Győry Dezső, Jamó József, Komilós Aladár, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Tamás Mihály, Vozári Dezső és jómagam a „Kassai Napló Vasár napjáéban leltünk megértő otthonra. A „Kassai Napló“ ugyanakkor a pesti és erdélyi írók írásait is hozta, vagy — ollóz ta. József Attila versei a huszas évek de rekán bukkantak itt fel és jócskán, mert íme egy-kettőre kikerekedett belőlük egy füzetre való. De hol ez a füzet? És miért nem vettünk róla tudomást? Gyorsan ösz- szeszedtem a Renaissance-könyvtár minden nálam levő számát. Nem volt sok: ötöt ta~ láltam és ennyire emlékeztem is. Az első szán*: Kaczér Illés novelláit hozta: „Dr. Hul la“ címen: „Renadssance-Kultúregyesület ki adása 1926.“ A kötet hátlapján ezt olvasni: „Sajtó atett vannak s a legközelebbi na pokban megjelennék: 4. Sipos Iván: őszi szél (novellák) 5. Farkas István: Egyszerű történetek. 6. Herczeg Gábor: Arzén (versek). 7. Juhász Árpád: Búcsúzó (versek). 8. Sándor Imre: A mozdulatlan ember (novellák). 9. József Attila: Tüzek éneke (versek). A József Attila kötet tehát 1926-ban „sajtó alatt van“, és „a legközelebbi na pokban" megjelenik. Űj füzetet veszek elő: Juhász Árpád: Búcsúzó. Megjelent 1927-ben, de az évszám tintával 1928-ra van kijavítva. A „legköze lebbi napokból“ tehát ez esetben 'két év lett. E kötetecskében újra olvashatjuk, hogy a kilences számú József Attila füzet „a legközelebbi napokban“ jelenik meg. Hát nem jelent meg! A „legközelebbi napok“ időtlen ködbe vesznek el. A bratislavai és kassai könyvtárak átböngészése után, fel kell adni minden reményt: a kötetnek ott sincs semmi nyoma. Egy könnyelmű és pontatlan bibliográfus naivságának ültünk fel, aki valóságnak vet te és valóságként kezelte a megjelenés holtbizonyosságaként a „legközelebbi napok“ ígéretét, intő példát szolgáltatva minden bibliográfusnak: ne vegyünk készpénznek minden könyveimet és megjelenési beha rangozást. Pontosan utána kell járni minden adaléknak, különösen akkor, ha József Atti láról van szó, akiről ez a bibliográfus bizo nyára azt sem tudta, ki-ia-fia... Az an tológia József Attila haláfának és megdi csőülésének időpontjában jelent meg és így csak olyan ember kezelhette e fiktív József Attila-kötetet, valóságként és sablonos sem mitmondó címként „a szlovenszkói magyar líra könyvalakban megjelent termékekéit“, akinek József Attila senki volt, ismeretlen, nem több és kevesebb, mint egy elskatu lyázható cím. József Attila önálló szlovákiai kötete tehát illúziónak bizonyult. Kár! Jó zsef Attila szlovákiai emléke — ez a két ségtelen pozitívum — megérdemelte volna ezt a nyugtázó külön ajándékot. FÁBRY ZOLTÁN