Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Čestmír Šimáně: Jelölt atomok
Jt atomok írta: Čestmír Šimáne, államdíjas Olyan évszázadban élünk, amely elejétől kezdve egybekapcsolódik az atomfizika terén elért fontos felfede zésekkel, amelyek ma alapját képezik az atomenergia felszabadításának és atomhajtású villanyművekben való alkalmazásának. Az atomhajtású vil lanyművek ma a szakemberek és az egyszerű emberek érdeklődésének központjában állanak. ’Sok állam, amely kevés energetikai forrással rendelkezik, vagy pedig, ahol a jövő ben előreláthatólag kifogynak az energia tartalékók, nagy reményeket táplál, hogy ilyen viJlanyművek se gítségével megjavítja energetikai helyzetét. Az atomhajtású villany- művek építése nagy cél, amelynek megvalósításában az egész világon rengeteg tudós és műszaki dolgozó munkálkodik. Ezen a téren nagysze rű eredményeket ért el a Szovjetunió az első atomhajtású villanymű felépí tésével. Az atomfizika terén azonban nemcsak az atomhajtású villanymű vek képezik a tudósok szorgos mun kájának eredményét. A tudomány, az ipar, a gyógyászat és a mezőgazdaság minden ágazatá nak dolgozói mind iobban érdeklőd nek az iránt, hogy milyen lehetősé gek nyílnak előttük az úgynevezett rádióaktív izotópok alkalmazása se gítségével. Valamennyi elem atomjai vegyi szempontból teljesen egyenlő összetételűek s nem lehet semmi képpen sem ezen az úton megkülön böztetni egyiket a másiktól. Azonban ugyanazon elem atomjai különböz hetnek egymástól fizikai tulajdonsá gaikban, így például súlyukban. Az úgynevezett anyag-szpektrométer se gítségével ugyanazon elem atomjait szétválaszthatjuk könnyű és nehéz atomokra. A mű-rádióaktivitás fel találásával új módszereket alkalmaz hatunk, amelyekkel műúton megje lölhetjük az atomokat. Ezek az új módszerek azon alapulnak, hogy megfelelő besugárzás alkalmazásával az atomok radioaktívakká válhatnak, rádióaktív izotópokká változnak. Su gárzásuk rádióaktív, és a sugárzás alapján ezeknek az atomoknak útját követhetjük. A közönséges atomoknak rádió- aktív atomokká való változtatása ér dekében a besugárzásnál neutronokat használhatunk, amelyeknek kiadós forrása az atomreaktor. Ez az atom reaktor az atomenergia felszabadí tását szolgáló berendezés. Sugárzás útján az úgynevezett cyklotrondkban és más berendezésekben is nyerhe tünk rádióaktív izotópokat. E téren ma több eljárást ismerünk. Majdnem minden elemből nyerhe tünk rádióáktív izotópokat. A rádió aktív atomok nem rádióaktív ato mokká való változásuk során kisugá roznak. Ez annyit jelent, hogy állan dóan csökken a rádióaktív atomok száma. Ez a csökkenés pontos tör vényhez igazodik“ éspedig úgy, hogy bizonyos időszak alatt, amelyet a szétbomlás félidejének nevezünk, a rádióaktív atomok mennyisége éppen a felére csökken. A gyakorlati alkal mazás szempontjából szükséges az, hogy ez az idő legalább néhány óra legyen. Néhány elem kivételével ma valamennyi többinél lehetséges ilyen rádióaktív izotópok? Milyen célt szolgálhatnak az ilyen rádióaktív izotópok? Alkalmazásuk egyrészt azon alapul, hogy kisugároznak. Ezt a sugárzást különböző módon lehet felhasználni, így pl. a kobalt rádióaktív izotópja, vagy. rövidítve a rádióaktív kobalt kisugárzása segítségével a rádiumhoz hasonlóan lehet gyógykezelni a rá kos betegeket. Mivel azonban a rá dióaktív kobalt lényegesen olcsóbb a rádiumnál és ezerszerte nagyobb mennyiségben lehet előállítani, alkal mazása előtt sokkal nagyobb távlatok nyílnak a rákgyógyítás terén, mint
