Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Čestmír Šimáně: Jelölt atomok
Rádióaktív jód pajzsmirigyben való felhalmozódásának mérése a Prá gai Központi Endokrinológiai Intézetben kát akadályoz meg, amelyeket az okoz, hogy például az öntvényen to vább dolgoznak és a hiba csak a munkafolyamatok egész sora után tűnik ki. a rádium előtt, amelynek mennyisége az egész világon viszonylagosan kor látozott. A rádióaktív kobalt nemcsak a kórházakban alkalmazható. Sugárzá sát éppúgy mint más rádióaktív izo tópok egész sorának sugárzását, fel lehet használni az öntvények s más ipari gyártmányok átvilágítására. Ha az átvilágított anyag hibamentes, ak kor egyenletesen nyeli el a rádióaktív sugarakat. Ha azonban az anyagban például valamilyen repedés, avagy üreg van, akkor ez a hely kevésbé nyeli el a rádióaktív sugarakat. A su garak útját fotográfiái filmre veszik, amelynek változó színerőssége alap ján meg lehet állapítani az anyag minőségét. A képen az anyag hibáját a sötétebb szín mutatja. A rádióak tív kobalt ma igen könnyen előállít ható s ezért ilyen célokra az iparban nagymértékben használják. Ez a gyártmányok jelentős minőségi javu lását vonja maga után és nagy kárd- A gyógyászat terén is nagymér tékben alkalmazzák a rádióaktív jó- dot a pajzsmirigy megbetegedések diagnosztikájában éppúgy, mint gyógykezelésében. A pajzsmirigy mű ködési zavarai abban mutatkoznak meg, hogy különböző mértékben ké pes elnyelni a jódot. Ha a betegnek kis mennyiségű rádióaktív jódot ad nak, ezt a pajzsmirigy éppúgy fel fogja, mint a közönséges jódot. Azonban a rádióaktív jód sugárzása lehetővé teszi kintről megállapítani, hogy milyen gyorsan nyeli el a pajzs mirigy a jódot. Ennek alapján meg lehet állapítani a megbetegedés diag nózisát. A pajzsmirigy rákos megbetegedék se esetén nagy mennyiségű rádióak
