Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 7. szám - Sellyei József: Lelőtt paraszt a peredi sárban (rajzolta Lőrincz Gyula)
Vágsúlyén, egy pad'is poros zugából került elő Sellyéi József kortörténeti értékű riportja: „Lelőtt paraszt a peredi sárban”. A szlovákiai magyar paraszt író ebben igen jellemző történettel mutatja meg a „felvidék felszabadításának”, vagyis Dél-Szlovákia megszállásának következményeit. A szlovákiai magyar dolgozók egy része 1938 novemberében még piros-fehér-zöld dísszel és éljen zéssel fogadta ezt \a megszállást, de rövid idő múlva megismerték a kákastollas terrort, az úri rendszer gőgjét, amelynek egyik főcélja az volt, hogy kiverje az itteni dolgozók fejéből azt a „bolsevista szellemet”, amely szerint a munkás és a paraszt éppúgy ember, mint a nemesi származású kékvérű urak. A szlo vákiai dolgozók a megszállt területen rosszabb életkörülmények közé kerültek, óriási kiábrándulás követte a „felszabadulást”. Ezt a kiábrándulást mutatja meg riportjában a szlovákiai magyar parasztság legsajátosabb, leghívebb írója, Sellyéi József. Sellyéi (családi nevén Miskovics József) életét és írói fejlődését is úgy érin tette a megszállás, mint a többi szlovákiai szegényemberét. Jarossnak minisz teri tárcát, a Magyar Nemzeti Párt vezető urainak fényes, rangos hivatalt ho zott a Horthy-rendszer, de Sellyéinek, a „buta parasztnak” csak megvetést, házkutatásokat, nyomort, kitagadottságot. Az első Csehszlovák Köztársaság ha ladó kultúrális köreiben nagy megbecsülésben volt része. A Sarlósok maguké nak vallották egész alkotását, a bratislavai Lőrincz-kapu utcai szervezetükben gyakran volt Sellyéi az irodalmi estek középpontjában, mint a parasztélet iro dalmi dókumentálója. Büszkén vallotta, hogy ő Szlovákiában az egyetlen pa raszt, akit a Masaryk-akadémia (A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodal mi és Művészeti Társaság) is tagjává választott. Itt adták ki egyetlen könyvét (Elfogyott a föld álóla), minden későbbi kísérlete könyvéinek kiadatására ku darcba fulladt. A lapok szívesen közölték írásait, a Magyar Nap mint a szlo vákiai magyar parasztság szocialista íróját küldte ki Brüsszelbe, 1936-ban, a Békevédok Világkongresszusára. Ilyen előzmények után érte Sellyéit a Horthy-hadsereg kiábrándító megszál lása. Kezdetben azt remélte a fordulattól, hogy a pesti könyvkiadók végre lehe tővé teszik kéziratban heverő művei kiadását. Csalódnia kellett: nemcsak köny vei kéziratait küldték vissza Pestről, hanem még kisebb írásait sem fogadták (Lőrincz Gyula rajzai.) Irta: Sellyéi József Lelőtt paraszta peredi sárban
