Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 5. szám - Balázs Béla: Jegyzetek könyvekről
Jegyzetek könyvekről RADNÓTI MIKLÓS VERSEI ÉS MŰFOR DÍTÁSAI a közelmúltban jelentők meg a budapesti S23§pirodadmi Könyv/kiadónál. E kötet Radnóti eddig megjelenít művednek legteljesebb gyűjteménye. Szép kivitele, gon dos összeállítása méltó a mártírhalált halt nagy költő emlékéhez. Radnóti életéről, verseiről az utóbbi évek folyamán sokat haDottunk. Emlékét ma is gyakran idézzük. Gondolatunkban úgy él ő, mint antifasiszta, békeharcos költő, edd köl tészetével a Horthy-fasizmus idején a pro letariátus egyik legnagyobb költője: József Attila mellé emelkedett. S ahogy költészete, úgy élete is hasonló nagy elődjének életé hez. őt is a Horthy-fasizmus követelte ál dozatul. Az a kor; „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra... makor besúgni érdem vök s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős. . mikor... az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen“. Ez a kar, a bűnös fasizmus kora kergette halálba József Attilát, ez ölte meg Radnóti Miklóst! Ezért ma, mikor egyesek e „vértől és mocsoktól“ terhes kort szeret nék ismét feltámasztani, különös érzéssel vesszük kezünkbe Radnóti kötetét, amelynek minden, sora: lázadás a fasizmus elten, az igazságért, a békéért. Kívánságaink, amiket egy verses kötettel szemben támaszthatunk, e kötetből kielé gülést nyernek. A verseket sajtó alá ren dező Koczkás Sándor olyan összeállításban adta közre Radnóti munkáit, hogy könnyen figyelemmel kísérhetjük a ködtö fejlődését s egyben kábcntakozik előttünk Radnóti köl tészetének teljes nagysága. A kötet a Radnóti életében megjelent: „Pogány köszöntő“, „Üj módi parasztok éneke“, „Lábadozó szél“, „Üj hald", „Járkálj csak halálraítélC', és „Meredek út“ című köteteken kívül tartalmazza Radnóti számos eddig kiadatlan versét, valamennyi kisebb műfordítását és halála után 1946-ban meg jelent „Tajtékos ég“ című kötetét, amely ben először láttak napvilágot a „Gyökér“ és „Razglednacák“ című versek. (E költemények csak a felszabadulás után kerültek elő, mi kor az abdai tömegsírban megtalálták Rad nóti holttestét és kabátja zsebében jegyzet füzeiét, amelyben az említett versek voltak.) Irodalomtörténetünk Radnóti nevét úgy emlegeti, mint olyan kohóét, aki különös érzéssel és melegséggel tudott írná a sza badságról, a békéről, az emberi boldogság ról. Végigolvasva kötetét, tisztán láthatjuk. hogy nem méltatlanul kapja az eiismei ést és nem méltatlanul kerül költészetünk teg- nagyobbjaa közé. Radnóti Miklós — mint Koczkás Sándor a kötethez írt bevezető tanulmányában írja: „Költő módjára harcolt, a költészet és a kultúra legnagyobb ellenségei, a fasiszták ellen. Nemcsak közvetlen mondanivalójával mond elten a fasizmus lényegének, hanem költészetének egész szellemével és művé szi megformálásával is.“ Ma. miiker az impe rialisták a fasizmus feltámasztására törek szenek, Radnóti vers® különösen aktuálisak. MARTIN KUKUČÍN: „FALUSI REGÉNY“ című kötetét a Magyarországgal kötött kö zös könyvkiadási egyezmény keretében a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó jelentet te meg. A múlt hibáiból a szlovák széppróza mes tereit a csak magyarul tudó olvasók hiá nyosan ismerik. Szlovák klasszikusok mun kái magyarra átültetve eddig jóformán alig jelentek meg. Ezért különös örömmel üd vözöljük könyvkiadónk kezdeményezését, amely gondos fordításban adja kezünkbe a szlovák irodalom kincseit. A „Falusi regény“ négy elbeszélést tar talmaz, címük: „Miso“, „Falusi regény“, „Cifra üsző“, „Biceg — hiába!“ Mindegyikük faiun játszódik és egyszerű falusi emberek életéről szól. Az elbeszélések közös jellem vonása : humor, részletekbe menő reális ábrázolás, tömör párbeszéd. A ,^Miso“-ban Kukučín egy papi szolga arcképét rajzolja meg mesteri tollal. A le írás, amely fényt vet az egyszerű falusi em ber életére, megmutatja a papi szolga csa varos észjárását is. A címadó elbeszélés: „Falusi regény“ — Miklós egyházfi és fe lesége összetűzéséről szól. Ebben az elbe szélésben egy falusi család élete elevenedik meg a házastársak jólismert zsörtöiödésej- vel együtt. Különösen szép az elbeszélés záró része, amelyből a kibékült Miklós és Zsófi egymás iránt érzett emberi szeretete árad. A „Cifra üszö“-ben az egymást be csapni akaró parasztok arcképei bontakoz nak ká, hosszú alkudozások és humoros jelenetek közben. A kötetnek ez a cselek ményben leggazdagabb írása. A kötet ne gyedik és záró elbeszélése: „Biceg — hiába!“ szintén parasztok egymásközötti alkudozá sairól, pörlekedéseiről szól. Kukučín ebben az elbeszélésben elítéloleg szól a gőg, e ‘be képzeltség és a magamat eiöbbretartomság - ról s írása végén tanulságként mondja ká:
