Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 5. szám - Balázs Béla: Jegyzetek könyvekről
a viszály sok bánatot, az egyetértés mindig örömet hoz. (Martán Kukucint a Falusi regényből úgy Ismerhetjük meg, mint a realizmus nagy szlovák képviselőjét, aki különösen ismerte a falusi életet minden, erkölcsével és szo kásával együtt. JAROSLAV HASEK: „A BALATON PÁRT JÁN“ — humoros, egyben társad alombírá ló írásokat tartalmazó kötet. Odvasása Hasek ismerőseinek is meglepetést okoz. Hogyan ? Jaroslav Hasek a cseh nép fia, kiváló írója, magyar tájakról, magyar vonatkozású tör téneteket ír? Igen! A „Balaton partján’4 minden részlete a régi Magyarországot idé zi. Az akkori népeinyomó rendszert tárja fel és a bíráló hang, amely a kötetből árad, a Habsburg-monarchia burzsoá rendszerének szólt. Ha nem ismernénk a szerzőt, azt is gon dolhatnánk, hogy az elbeszélések, valamelyik nagy magyar parasztszerző tollából valók. Meglepő az az éleslátás és helyzetismeret, amellyel a cseh író az akkori Magyarország viszonyairód Ír. Elgondolkoztató Hasek írá sainak témaköre is. Mondanivalója nem kor látozódik egyes emberekre, vagy vidékre. A Balaton környékéről épp olyan ismerettel beszél, mint a hegyes Gcmörről. Az alföldi pásztorok épp úgy megjelennek írásaiban, mint .a hegyaljai emberek. Hasek, aki sokat járt Magyarországon, az akkori társadalomnak mélyére látott. Fel mérte az óriási osztálykülönbségeJket, az uralkodó osztály basáskodását, a könyör telen 'kizsákmányolást. A sok igazságtalan ság előtt nem tudott szemet hunyni. Meg írta az elvetni valót, a rosszat és mint ha- ladószeílemű írónak azok a történetek, amelyekben a magyar emberek életéről írt, nem voltak csupán magyar vonatkozásúak. Érdekelte ez a cseh dolgozókat éppúgy, imínt niás nemzet dolgozóit, akik hasonló körül mények között éltek ás harcoltak elnyomóik ellen. Bizonyára, ez sarkalta, hogy ennyit és így írjon a régi Magyarország dolgozód nak életéről. Külön keli megemlíteni, hogy Haseknek ezekben az írásaiban széles teret kapnak az akkori társadalom megvetettjei, kitaszított jai: a cigányok. S az író nyíltan ezeket „a nyomorult vándorélet. minden keservét44 elszenvedetteknek a pártjára áll, ezeknek szolgáltat igazságot, győzelmet. A „Cigány- históriá“-ban például a „baüetipatkányok44 és „rizsporosképü esti pillangók44 helyett egy erkölcseiben tiszta cigánylány alakját festi reálisan, sok szeretettel. A győzelem is a Gúzsa cigánylányé, aki túljárva gazdái eszén Meghes muzsikus oldalára áldva le mond szobalányságáró! és faképnél hagyja űri gazdáját. A „Balaton partján" vékony, mindössze kilenc íves könyvecske. Tartalmi gazdagsága azonban meghaladja egyes vaskos kötetekét. Nyelvezete is szép, s ez dicséri a fordító: Tóth Tibor munkáját is. BALÁZS BÉLA MÁRCIUS 9-ÉN JÓKÁN összegyűltek az irodalmat (kedvelő dolgozók és megvitattak Szabó Béla „Mint szemünk fényét..c. regényét. Görföl elvtars bevezető előadásában hang súlyozta, milyen nagy jelentősége van an nak, hogy az író eljön olvasói közé. a dol gozó nép közé. Majd arról beszélt, hogy a könyv mindnyájunk száméra sokat jelent, mert rávezet bennünket arra, hogyan ne vetjük a tömegeket, és hogyan harcoljunk a reakció propagandája ellen. Ezután Szabó Béla arról beszélt, hogy a párt és a kor mány ma már milyen hatalmas támogatást nyújt ahhoz, hagy az írók a népről és a népnek írhassanak. A jelenlevők közül felszólaltak a vitában Tóth Hajnalka. Bánovszky József, Czére Gusztáv, Varga András és mások. A felszó lalók egy része, de különösen Tóth Hajnal ka tanítónő hiányolja a regényből a szerel met. Azt kéri az íróiktól, hogy az élet szép ségeire! többet írjanak a jövőben. Czére Gusztáv azt kifogásolta, hogy a regényben nincs eléggé megvilágítva a Cse- madok fe1 adata. Ezután Tóth elvtárs fel szólalásából kifolyólag a vita arra terelődött, hogy az író miről is írjon. Éles és parázs vita fejlődött ki arról a kérdésről, vajon szabad-e az írónak a begyűjtésről és más hasonló munkáról írni. A kimerítő vitát Szabó Béla zárta le azzal, hogy az írónak mindenről lehet írni, csak az a fontos, hogy érdekesen írja meg.
