Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 5. szám - Egri Viktor: Francia szinészek vendégjátéka
A kép előterében Jean Vilard, a Theátre National Populaire művészi vezetője Mdiere „Don Juan4*-jónak- címszerepében. szőtték a francia vendégek. Ha Comeille- nél azt érzi a néző, hogy hősei egy elkép zelt életnek kötői ábrándképei, Mdiiere meg adja az élet valóság ízét, realitását. Mohe ré hősei nem járnak a fetilegekben, hanem erősen megvetik lábukat a földen. Ez « magyarázata, hogy a franciák vendégjáté kában MoMere komédiája elevenebben, köz vetlenebbül hatott és közönségünk nagyobb megértéssel fogadta a csapodár, fanyar hu morú, sokszor cinikus Don Jüant, mim Cor- neifle lefékezett szenvedélyű, nagy önural mat tanúsító hősét. A Theatre National Populaire- művészei természetes«! Moherét is másképpen játsz- szák, mint a mi realista színjátszáshoz szo kott színészeink. Vilard elbűvölő könnyed séggel és művészi fölénnyel alakítja Don Jüant, megmutatja ennek a nagyszerű mo- liere-i figurának teljes romlottságát, vég telen cinizmusát, de ugyanakkor naggyá, szinte a tragédia magasságába tudja emelni ezt a tragikus embertípust szertelenségével, szenvedésével és végső bukásával. Tatán még Vilard Don Jüanjánál is mélyebben vé sődik a néző emlékezetébe a Don Juan szol gájáft, Sganareilet alakító Danáéi Sorano. Ez a nagy francia komikus szertelen vidámsá gával, játékos kedvével fénypontja az elő adásnak. Moheré komédiáját ugyancsak Viiard ren dezte. A hagyományos francia színművé szeibe Vüard új szint kever. A lényeg itt is a szép szó, az ékes beszéd marad, de na gyobb teret kap a szatíra szavával fűsze rezett jellemfestés és bensőségesebb, átél- tebb a játék is, mint Comeüle merevebb, kiáss zik üs stílusú Cidjében. Közönségünk a francia vendégeket azzal búcsúztatta, hogy bennük a francia kiasz- szikusok művészi tolmácsoióit és egyúttal az új Franciaországot látják. Vilard a ma ga és színészei nevében azzal feleit, hogy ö vendégjátékuk után talán egy továbbira is sor kerül. Reméljük, hogy ez a kívánsága tdljesü! és így alkalmunk lesz színpadról mepsmerrs a mai francia embert is, aki napjaink kérdéseke a kor haladó emberé nek szavával és hitével felei. EGRI VIKTOR