Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 5. szám - Fábry Zoltán: In Tyrannos! Schiller szabadságharca
zugságot, embertelenséget, nyomort, uzso- rázottságot, zsiványságot kell leleplezni, bosz- szuim, szüntetni. Első művének címe: Ha ramiák. A lázadó a feudális keretben csak betyár lehet! A szabadság vágya zsarnok ság alatt csak betyárságban realizálódat: ez emberi tragédiája. Nincs itt és ékkor még más kiút! Schiller lázadása (ai betyárrá kényszerült Kari Moor személyében. — a Rózsa Sándorok, Suhajok igazságvevése. A hataikni önkény ístenkáromlón manifesztáló dik a feudalizmus végvonagláséban: „Ural mam alatt oda kell fejlődni a dolgoknak, hogy a krumpli és híg sor már ünnepet jelentsen. Jaj annak, áld viruló arcával lép elém. A szegénység sápadtsága és a rabszol ga félelme jelentik a színeimet: ilyen libé riába öltöztetlek mindnyájatokat!“ Erre csak a kétségbeesés terrorizmusával lehet felélni: Legyetek átkozottak ti nagyok és gazdagok!... Állítsatok egy hozzám hasonló férfiakból álló csapat élére és Németország ból — köztársaság lesz!“ Hogy Németországból emberi nemzet le gyen, emberi egység: ez, ennyi volt Schiller vágyálma és e cél, eIve téltségében, máig ha tó német tragédiává állandósult... Schiller Németországa 300 különféle urödmi keret tarkasága. Királyságok és törpe hercegségek, duodecfejedelemségek ejgymástól függetüe- nült abszolutizmusa, állandósult (kegyetlen deszpotizmusa, termelhette csak (ki a rfab- szdgaság német válfaját: az alattvalót. -Aki itt és ekkor a szívtelen, kegyetlen cjnkény arcába vágja öklét, az nemzeti hős lesz, kristályosító pont: az alattvalók egységben találkozhatnak a zsarnok valósággal szem ben és németek lehetnék, öntudattal rendel kező emberek. Schiller, e mindennél fonto sabb eszméfteté-s egyik első és elhatározó szabadságharcosa vök. Darabjai egységbe, tiltakozó protesfcálásba rántották a semmivé porzott német polgárságot. A német civilku- rázsá Lessáng és Schiller darabjaival kezdő dött. És az ébresztő jelszó, az egységbe rán tó varázsszó az „in tyranmos“ volt: „zsar nokok ellen“. Nem sokáig. A szolgagyáva ság: az alattvalóság, e végzetes német mi zéria újra felülkerekedett és jelenné álUam- dósult. A nyolcvanas évekből származó Hem- pel-kiadás'ban hiába keresem a Haramiák mottóját: az „in tyrannos“ már lekerült a homlokzatról! A Haramiák hatása elemi erejű volt. Egy kortárs tanúságát idézzük: „A színház őrüli tek házává változott: a nézőtéren vadul for gó szernek, ckölbeszomlt kerek, rekedt hör- gések és sikolyok! Idegen emberek sírva öletek át egymást, asszonyok elájulnak. A zűrzavar általános, de az egészből egy új világ fénysugara tör elő“. Kari Moor egy egész ország hőse és hangja lett, de be tyárnak nincs többé visszaút: Schiller sem találhat többé vissza alattvalói életéhez. Először tirennégynapá áristommal ússza meg engedély nélküli távozásét (a darabot „kül földön“, a szomszédi® Manhhedmian adták elő), amikor azonban a würtemfcergi herceg várfogság terhe alatt, eltiltja az írástól, az Augé-ezred nemsokára mint körözött szö kevényt kénytelen az ezredmedikust listá jából törülni! Schiller neve ezzel új listára került: nevét most már a történelem tartja számon. Schiller: történelem. Változás, for radalom És ez a döntő. Kezdeti hőfokon indító szikra lehetett, mely csóvát vetett
