Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890
cseh tüzérek a következő levél kíséretében pénzsegélyt küldtek a svárovi sztrájk ál dozatai és sebesültjeí családjának. „Ag godalommal tölt el bennünket — írják — gyalogos katonatársaink sajnálatos viselke dése Svárovban. Szégyeljük magunkat azért, hogy a kormányrendszer eddig bátran al kalmazhatja a cseh katonákat testvéreik ellen. - A magyar, szlovák és a cseh munkások összefogása a szociá1 demokrata harci szer vezetekben a bécsi, pesti, pozsonyi és brünni munkásegyesületben zajlott le- A bécsi 1868 május 10-i gyűlésen nemzetisé gi különbség nélkül részt vettek a város munkásai, közöttük csehek, szlovákok és magyarok is. Ezt mutatja az Ausztria dol gozó népeihez szóló cseh és magyar nyelven is megjelent maniíesztum, mely a gyűlés határozatait íoglaitr össze. E felhívás kie meli különböző nemzetiségű munkások ösz- szefogásának fontosságát, szembefordul a nemzetiségi gyűlölködéssel, amelyet az uralkodó osztályok azért szítanak, hogy megakadályozzák a munkásosztály felszaba dítását. A pesti Általános Munkásegylet a ma gyarországi munkásosztály harcos nemzet közi szervezete volt, amelyben magyarok csehek, szlovákok, németekkel, szerbekkel és románokkal együtt harcoltak a munkás osztály gazdasági és politikai jogaiért. Kretovies József egykorú leírásából tud juk, hogy az Általános Munkásegylet első alakuló gyűlésén az egylet megalapítására tett javaslatot a Pesten dolgozó szláv mun kások örömmel fogadták. Az Általános Munkásegylet (AME) nevében is kifeje zésre juttatta azt, hogy nemzetközi szer vezet, a munkásegylet hivatalos címében és pecsétjében többi között az egyesület szlovák, illetőleg cseh nevével: „Všeobecný Robotnícký Spolek” találkozunk. Az egye sület nemzetközi jellege jutott kifejezésre abban is, hogy az AME 1868 február 23-i kiáltványát magyar, német és szlovák nyel ven nyomtatták ki és Budapesten, Ó-Budán több ezer példányban osztották szét a munkások között* A pesti cseh és szlovák munkások egy része résztvett az Általános Munkásegylet minden szervezeti megnyilvánulásában, az Általános Beteg- és Rokkantpénztárban, továbbá sztrájkokban, gyűléseken és tün tetéseken. Ezzel kapcsolatban csak két jel lemző példát ismertetek. A pesti vagón és gépgyár cseh és szlovák munkásai a ma gyar és német munkásokkal együtt szép számban írják alá azt az ívet, amelyben kifejezésre juttatják azt a kérésüket, hogy a gyári betegpénztár helyett, az osztály- harcos szervezethez,, az Általános Munkás, és Betegpénztárhoz akarnak tartozni. A pesti szlovák és cseh munkások résztvesz- nek a párizsi kommün hatása alatt létrejött mozgalmakban, a budapesti hűtlenségi per nek is vannak cseh és szlovák vádlottjai. A pesti AME-hez hasonlóan magyar, szlovák, csehországi és német munkások szervezett összefogásával találkozunk a po zsonyi „Előre” munkásképző egyesületben, amely az Általános Munkásegylet fiókegye sülete volt. Az egyesület első elnöke Niem- csik opavai születésű munkás és a vezető ségnek rajta kívül szlovák nemzetiségű tagja is vo’t- Az első magyarországi nyil vános szocialista nagy-gyűlés magyar, szlo vák és német munkások részvételével Pozsonyban volt 1869 március 29-én. Az összefogás cseh, szlovák és magyar munkások, között nemcsak ezekben az egyesületekben valósult meg, hanem ezek nek az egyesületeknek kapcsolatában is. A pozsonyi rendőrkapitány 1869 augusztus 5- én jelenti a belügyminisztériumnak, hogy Niemcsik összeköttetésben áll a brünni és bécsi munkásegyletekkel s részt vett azok gyűlésein. E gyűlésekből meríti az esz méket és hozza az itteni ewlelbe. A brünni munkásokkal való kapcsolatot mutatja egy bécsi munkás levele a brünni Arbeiter- zeitunghoz, amelyben a szociáldemokrata munkások üldöztetéséről számol be. Ugyan akkor az Aranytrombita c. lapban is több eredeti brünni levelet ta'álunk. E levelek a brünni munkásmozgalomról, betiltott gyűlésekről, sztrájkokról tájékoztatják a magyar munkásokat. Jelentős kapcsolat volt az egyesületek között az 1869. november 14-i megbeszélés, amelyen bécsi, pesti, brünni kü’dötték mellett osztrák, továbbá birodalmi német és más nemzetiségű delegátusok is részt vettek. E kongresszus tárgya az eisenachi határozatok megvitatása volt, ame’yeket a küldöttek el is fogadtak. E kongresszussal magyar, szlovák és cseh munkások közös lépést tettek a marxizmus alkalmazása és annak -a munkásmozgalomban való érvé nyesítése területén. A nemzetközi összefogás erejében rejlő veszélyt a kormány is felismerte. Az AME alapszabályai 2. §-a 8. pontját, amely „test véries közlekedést (kíván) eszközölni az idegen földön lévő társakkal” a Belügy minisztérium nem hagyta jóvá. A magyar kormány szorosan együttműködve az oszt rákokkal mindent elkövetett, hogy elfojtsa á munkásmozgalmat és megakadályozza az Intemacioná’é tevékenységét és ezen be lül a cseh, a szlovák és a magyar mun kásosztály harcos összefogását, a közös e1 nyomó hatalom, a Habsburg-monarchia ellen.
