Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890
II. A párizsi kommün után Európát elbo rító reakciós hullám mind a csehországi, mind a magyarországi munkásmozgalom fej lődését akadályozta. Fokozta a munkásmoz galom apályát az 1873-ban mindkét or szágban megindult gazdasági válság ;s- A rendőrség szétverte a munkásegyesületeket. A legfőbb fe’adat mindkét országban a munkásosztály politikai pártjának megszer vezése volt. A magyarországi munkásmozgalom fejlő dését előre!endítette Frankéi Leónak a ma gyarországi munkásmozgalomba való be kapcsolása. Frankéi Leó tevékenységének jelentős része volt abban, hogy 1878-ban létrejött a Nemválasztók pártja, majd 1880- ban a magyarországi Munkáspárt, miután sikerült lelepleznie a kormánynak a mun kásosztály soraiban lévő ügynökeit, a Kül- földi-Csemi frakciót. Frankéi vezetésével a párt lapja, az Arbeiter Wochen-Chronik forradalmi bátorsággal leplezte ]e a magyar uralkodó osztályok hazafiatlan, nemzetellenes politikáját. Ebben az időben a cseh munkásmozga1 om élén is harcos munkásvezetők, a szocializ mus cseh úttörői, Ladislav Zápotocký, Jo sef Boleslav Pecka és Jozef Hýbeš állot tak. ők szervezték meg 1878-ban a Cseh Szociáldemokrata Pártot. A cseh szociálde mokraták ezernyi akadállyal: a kormány terrorjával, a cseh burzsoáziával szembe- szállva terjesztették a marxizmust és osz tályharcos forradalmi szellemben nevelték a cseh munkásosztályt. 1879-ben gróf Taaffe kormányralépésével Ausztriában, így Csehországban is, fokozó dott a kormány terrorja a munkásosztá’y ellen. Ez a terror 1881 októberében Zápo tocký és Pecka letartóztatásához, majd be börtönzéséhez vezetett. A magyar kormány is mindent elkövetett, hogy lehetetlenné tegye Frankéi Leó tevékenységét. Jól tud ták, miért indítják meg éppen Frankéi ellen a hajszát. Frankéi a magyar és a nemzetközi reakció kérlelhetetlen ellenied volt, éppen ezért le akartak vele számolni. E hajsza következménye volt Frankéi 1881 júniusi letartóztatása, majd börtönbevetése. Az 1872—1881 közötti évek magyar, cseh és szlovák munkásmozgalmi kapcsolatainak jellegét a következőkben határozhatjuk meg: közös Imre a párt megalakításáért, a mar xizmus uralomraj utásáért. Közös küzdelem a nemzeti elnyomás eben, a nemzetek egyen jogúságáért. Közös részvétel a sztrájkokban, a munkásmozgalom szervezeteiben, harc a rendőri terror ellen. Most vizsgáljuk meg .részletesebben e kapcsolatakat. 1873 az az esztendő, amikor Magyaror szágon és Csehországban is sor kerül párt alapítási kísérletekre, illetőleg, felvetődik a párt megszervezésének fontossága. A ma gyarországi munkásosztálynak ezekből a küzdelmeiből a pesti és pozsonyi szlovák munkások is kivették részüket. A pozsonyi 1873. évi február 2-i gyűlésen több fontos határozat született, amely az új munkáspárt előkészítését szolgálta- Az egyik határozat állást foglal a főnökök igazgatása alatt álló, és az á’taluk kezelt betegpénztárak felosz latása és a munkásbetegpénztárak alakítása mellett. A másik határozat 10 órás munka időt, a női munka korlátozását, a gyermek- munka eltörlését, a céhszállások megszün tetését, munkaközvetítő iroda felállítását, a tanoncügy rendezését és a gyülekezési és egyleti jog szabadságát követeli. E határo zatokban tehát a munkások gazdasági köve telései kapcsolódtak össze polgári demokra tikus célkitűzésekkel. Azzal, hogy a gyű és munkásköveteléseket is támasztott, az új polgári pártoktól független munkáspárt lé tesítésének fontos feltétele jött létre. A cseh szociáldemokraták- párt híján 1873- ban is a Dělnické Listy munkáslap körül csoportosultak. E lap 1873. évi első számában programmal közöl, amelyet az eisenachi ha tározatok alapján dolgoztak ki. E programm lépés volt a párt megalakulása felé. Az osztrák szociáldemokrácia ekkor több frakcióra oszlott, ami gyöngítette az ausztriai (csehországi) munkásosztály erejét. A cseh szociáldemokraták ezért már 1873. augusz tus 17-i bécsi gyűlésükön egy olyan össz- monarchiai munkáskongresszus összehívását, vetették fel, amelyen nemzetiség- különbség nélkül képviselve legyenek az Osztrák—Ma gyar Monarchia munkásai. Az összausztriai kongresszus iniciatíváját a gráci szociáldemokraták karolták fel. Ausztria munkásaihoz intézett felhívásukban kifejezésre juttatták az egységes párt meg alakítására irányuló törekvéseiket. E fel hívást, ame’y megjelent a cseh munkáslapok ban is, a cseh munkások lelkesedéssel fo gadták. A bécsi cseh munkások, továbbá Cseh- és Morvaország szociáldemokratái is csatlakoztak e felhíváshoz. A Dělnické Listy rendszeresen foglalkozik a kongresszus je lentőségével. Zápotocký a lap 1874 januári számában beszámol arról az egyöntetű he lyeslésről, amellyel a kongresszus összehí vása találkozott a cseh munkások részéről. „Az a törekvés — írja — amely Ausztria munkásait egy szilárd és hatalmas egységbe kívánja kapcsolni és egységes programmot tűz elibük, oly nemes és elismerésiemé1 tó törekvés, hegy ezzel minden munkás egyet ért és ennek megvalósításában tevékeny részt is fog venni.”
