Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Roják Dezső: Jegyzetek a budapesti "A népi demokratikus államok története" múzeumról
A Mongol Népköztársaság terméből. A dokumentumok a gyarmatosítók el leni végtelen harcról, a szüntelen hábo rúról beszélnek. Harc a külföldi inter venció, a japánok, a kucmintang ellen. Hatalmas plasztikus térkép apró vil lanyégői jelzik a kínai néphadsereg 14.5C0 km-es nagy menetelését. Képek hosszú sora mutatja az 1945— 1949-es felszabadító háború egyes feje zeteit, valamint a felszabadult új Kínát, melyben valóra váltak Szun-Jat-Szen szavai: „A Szovjetunió a hatalmas sza bad Kínában barátot és szövetségest üd vözölhet, amikor a világ elnyomott né peinek felszabadításáért vívott hatalmas harcban ez a két szövetséges kéz a kéz ben halad a győzelem felé.“ A kínai példa hatalmas ereje besugá rozza a vietnami és koreai termeket. Ko rea múltját szakadatlan harcok és szen vedés jellemzik. 1945-ben a koreai nép szabadságra virrad. Az építés rövid pár éve után a koreai nép ismét kénytelen fegyvert fogni. Következnek a pusztító háború megrázó képei. Földig rombolt városok. A földalatti iskolák apró gyer mekei meghatóan vádolják az amerikai imperialistákat. További képek: a Ráko si-kórház sebesült gyermekeket gyógyít. A kínai nép és a nemzetközi proletár szolidaritás testvéri segítsége Koreának. Befejezésül látjuk Korea Munkáspárt ját az ország újjáépítéséért vívott harc élén. A vietnami terem bemutatja a viet nami nép hősi harcát a francia gyarma tosítók szennyes háborúja ellen, vala mint a honvédő háború egyes diadalmas szakaszait. A teremben két fénykép lát ható: az egyiken a vietnami dolgozók körülállnak egy hatalmas iskolai fekete táblát. A képen a következő rövid szöveg van: „Munka közben tanulunk olvasni.“ A másikon fiatalok tanulják a célba- lövést, a felírás alatta; „Az egész lakos ságot megtanítjuk a fegyverforgatásra. A vietnami nép békét akar, de ha kell, jól tud bánni a fegyverrel is.“ A Magyar Munkásmozgalmi Intézet épületében elhelyezett három múzeum egy jól átgondolt, hatalmas egységes egészet alkot. A múzeumoknak fő fel adata a proletárnemzetköziség szellemé ben nevelni a látogatókat és segíteni a pártot a dolgozók politikai és ideológiai színvonalának emelésében. Véleményünk szerint minden feltétel megvan ahhoz, hogy e feladatot a múzeum jól teljesít se. A magyar elvtársaktól a múzeum-tech nika terén sokat tanulhatunk. A plasz tikus diagrammok, ízléses panelek és szekrények magas múzeum-technikáról tanúskodnak. A kiállított anyag mennyi ségét és minőségét szintén jól oldották meg. A termek falai nincsenek túlterhel ve, a szem megpihen, a nézőt nem fá rasztja ki. A rendezők tudatában voltak annak, hogy a múzeumoknak nincs na gyobb ellensége, mint az egyhangúság, unalmasság és gondoskodtak arról, hogy a termeket nagyszámú képek, szobrok, reliefek, makettek és más tárgyak te gyék változatosabbá, élénkebbé. Ugyan csak sikeresen válogatták össze a kiál lított anyagot és a kiválasztásnál figye lembe vették az átlagos látogató ideoló giai színvonalát. Visszatérve a csehszlovák teremre, a következő észrevételünk van. Tudjuk, hogy egy teremben nehéz bemutatni egy ország munkásmozgalmának történetét úgy, hogy minden részletig menjen. De szeretnénk, ha a magyar elvtársak mó dot találnának arra, hogy elhelyezzék a szlovákiai dolgozók harcának magyar- országi vonatkozású dokumentumait. Pl. a Pravda vagy a kassai Munkás azon számait, amelyek közlik a szlovákiai szlovák és magyar dolgozók tömeges tüntetéseit, mely tüntetések a proletár- szolidaritás legragyogóbb kifejezései voltak Szalai, Fürst és Rákosi elvtársak megmentéséért. Sajnos, a termünkben eddig ezt nélkülözzük. E múzeum a magyar elvtársak hatal mas és bátor műve. A Magyar Munkás- mozgalmi Intézet volt az első e merész terv megvalósításában. Az intézet to vábbi terve: két éven belül megnyitni „A kapitalista államok és gyarmati né pek munkásmozgalmának története mú zeumát." Ezzel bezárul az utolsó fázisa a nemzetközi munkásmozgalom történe te múzeumának. Ha a magyar elvtár saknak e további tervüket is sikerül megvalósítani, úgy a múzeum első és egyedülálló lesz a maga nemében, RÓJÁK DEZSŐ.
