Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 12. szám - Szűcs Béla, Szőke József: Gály Olga első verseskötete / Könyvismertetés
Gály Olga első verseskötete Gály Olga verseit már országszerte jól ismerik a magyar dolgozók. A csehszlo vákiai magyar lapok, hasábjain elég gyak ran jelennek meg líraihangú, formailag egyre csiszoltabb versei. Lajchak: „Ének a nagy barátságról” című versciklusának lefordítása műfordítói készségéről tanúsko dik. A fejlődő csehszlovákiai magyar iroda lomban első helyen áll a költészet. Prózában még nem sikerült ifjú írógárdánknak olyan sokoldalúan, olyan művészi színvonalon ábrázolni népük harcát, egyre szépülő éle tét, mint költőinknek. Gály Olga a legelsők között volt, aki egy-egy _ közvetlen hangú versében megpróbálta ábrázolni az ^ új életet, az otthont, a családi élet szépségét, a béke ügyének diadalát, Dénes György: „Magra vár a föld”-je után népünk felemel kedésének egy másik oldalát mutatja be Gály Olga verseskötete. Egyszerűen, színe sen tudja megeleveníteni a legszebb embe ri kapcsolatokat, költői meglátással ábrá zolja a természetet, a tájat, amely mögött mindig ott érezzük az embert, aki örülni tud már a Tátra elragadó szépségeinek, a dús kalászokat érlelő határnak és a kia dós tavaszi zápornak, amely már a mi vetésünket öntözi. A hazai tájak, a havasormú Tátra, a dús kalászt ringató rónák költői dicsérete egyik legnagyobb pozitívuma Gály Olga költésze tének. Hullámzanak a búzatáblák és mag mesél mesét a magnak, tán földbeszántott egyik őse volt ismerője borzalmaknak. A görnyedő, gürcölő paraszt már kiegye nesítette derekát, gazdaként tekint végig a tájon, óvja, gondozza, védi a föld kin cseit, a gazdag termést. A „Szabad ország földjéből nőttek” című vers a gazdag hazai rónák, a kenyeret adó sík Csallóköz, Bod rogköz, a Nyitra és Garamvö’gy forró szeretetére neveli népünket, ifjúságunkat. A költő tolla alatt megszépül a föld, a zordon Kárpátoknak” csodás közvetlen meleg szele üt meg: A fák között napfény, harangvirág és páfrány selymes levele leng, az óriási hegyek lejtőin guggolva falvak sora mereng. Illatos avaron heverek mélyre szíva az enyhe balzsamot. Tárulj ki szem és szív, öleld át, mert a tiéd mi körötted ragyog. HAJNALI ŐRSÉGEN A havasi gyopárt, a lila hegyi virágokat már nem úri dámák tépik unalmas kedv- te’ésből. Dolgozó leányaink boldog kacaja csilingel a szűk hegyi katlanokban, ők té pik szerelmes álmodozással a hegyek csodás virágait. Ezt látja, ezt érzi a költő, amikor az ózondús levegőjű tátrai tájat csodálja. Közvetlen, meleghangú verselőnek is- . mertük meg Gály Olgát a gyermekét féltő anya békeharcos verseiből. íme, így tesz hitet a legnemesebb ügy, a béke ügye mellett: Én őrt állok a hajnalon, szívemben forró tartalom a harcos öntudat. Ez a harc fűzi össze a világ népeivel, a világ anyáival, akiket testvérének érez. A bizakodó harcos hangját üti meg ezek ben a versekben és ez a hang túlszáll a meleg családi fészken, odakapcsolja, köti a békemozgalomhoz. Az „Apámról” című versében az öntu datosodó munkásapa életét a kapitalista világ kilátástalanságának közepette is teljes hittel, bizakodó erővel yetíti elénk. Az apa Mikszáthot, Petőfit tanulmányoz za, ők a tanítói, de máris bíztató, szép „mesékkel,”’ oktatja apró gyermekeit a tör hetetlen munkás hitre. KÖNYVISMERTETÉS
