Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 9. szám - Dusan Ruppeldt: A külpolitika osztályjellege és funkciója / Nemzetközi kérdések
NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A külpolitika osztályjellege és funkciója írta: Dusán Ruppeldt A nemzetközi kapcsolatok fejlődési vona lának értékelésénél feltétlenül szükséges ki fejteni a gazdasági rendszerek jellemző vo násait, azaz jellegét és hatásukat a nem zetközi kapcsolatokra. Tisztában kell lenni azzal, amit Sztálin elvtárs tanít, hogy a társadalom fejlődése éppúgy, mint a ter mészet történelmi fejlődése az emberek akaratától független törvények alapján megy végbe. Habár a társadalom élete rendkívül bonyolult folyamatok közepette folyik, mégis ezt a fejlődést meg tudja ma gyarázni a tudomány, mégpedig a marxiz- mus-leninizmus tudománya, amelyet oly jelentős mértékben gazdagított Sztálin elv- társ zseniális műve: „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban.“ A marxizmus-leninizmus tanítása szerint a nemzetközi kapcsolatokat is a gazdaságtan objektív jellegű törvényeinek, a modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényének hatása szabja meg. Ter mészetesen a társadalmi törvények objek tív jellegére nem tekinthetünk a fatalista szemszögéből, nem mondhatjuk azt: „Minek küzdeni egy bizonyos cél eléréséért, ha a fejlődést úgyis objektív törvények határoz zák meg, amelyek nem függnek az ember akaratától.“ Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy: „Az emberek felfedezhetik, megis merhetik ezeket a törvényeket, támaszkod hatnak rájuk, felhasználhatják őket a tár sadalom javára, más' irányt szabhatnak egyes törvények romboló hatásának, korlá tozhatják ható körüket, teret adhatnak más törvényeknek, amelyek utat igyekeznek törni maguknak, de nem szüntethetik meg őket és új gazdasági törvényeket sem te remthetnek.“ Sztálin elvtársnak ezek a sza vai rámutatnak az ember, a társadalmi osztályok aktív szerepére a történelmi fej lődésben. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy az osztálytársadalomban a gazdasági törvé nyek felhasználásának mindig osztályhát tere van. Minden osztálytársadalomban a haladó osztály érvényesíti a gazdasági tör vényeket a társadalom érdekében, míg a reakciós osztályok fékezik az új törvények érvényrejuttatását. Csak ebből a szemszög ből vizsgálva értelmezhetjük helyesen a nemzetközi politikát, amely alapvető gazda sági törvényeket tükröz vissza és ezért osztályjellegű. Foglalkozzunk most a modem kapitaliz mus gazdasági alaptörvényével, úgy ahogy ezt Sztálin elvtárs meghatározta, mégpedig főleg a nemzetközi kapcsolatok szempont jából. A jelenlegi kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fő vonásai és követelmé nyei a következők: a maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága több ségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, kü lönösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül pedig a háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján, amit felhasználnak a legmagasabb profit biztosítására. Ennek a törvénynek a hatása megmutatkozik az egyes monopolkapitalista csoportok tényke désében, amelyek számára az állam, az ál lamapparátus eszközt jelent, amely lehető vé teszi és hatalmi eszközökkel védi a mo- nopoikapitalizmus egész ténykedését. Ha boncolgatjuk a modem kapitalizmus gazda sági alaptörvényének egyes vonásait, éspe dig a burzsoa állam funkcióinak szemszö géből, akkor két részre oszthatjuk fel, ame lyek azonban szorosan egybekapcsolódnak. kz elsőt — a maximális tőkés profit bizto sítása az adott ország lakossága többségé nek kizsákmányolása, tönkretétele és nyo morbadöntése útján — a burzsoa állam bel ső ténykedése biztosítja, vagyis a magán tulajdont védő törvényhozás, a rendőrség, a bíróságok, stb. Azonban az egyes impe rialista országok túlságosan szűkek a maxi mális kapitalista profit biztosítására. És akkor lép előtérbe a burzsoa állam máso dik — kifelé irányuló funkciója, amely külpolitikájában érvényesül., A nemzetközi porondra lép a burzsoa állam, mint a mo nopolcsoportok akaratának közvetlen végre hajtója, azzal az igyekezettel, hogy minél nagyobb profitot biztosítson a monoooltő kések számára. Másszóval, a burzsoa állam a közvetlen megvalósítója a modem kapi talizmus gazdasági alaptörvénye második részének, amely így hangzik: különösen az e1 maradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül pedig há borúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján. Ebből világosan kitűnik, hogy az imperialista államok külpolitikája a hódítás a háborúk és más nemzetek leigázásának politikája. A gyakorlatban ez a politika — amint azt az események nap-nap utáni fej lődése mutatja — különböző egyezmények ben, támadó jellegű tömbökben, a mono- póltőke gazdasági szerződések leple alatti előretörésben és végül is, közvetlenül hábo rús akciókban mutatkozik meg. Az egyes államok külpolitikáját tehát nem választ hatjuk el belpolitikájuktól, mivel az állam külpolitikáját is az uralmon lévő osztály érdekei határozzák meg és benne megnyil vánul az illető állam osztályjellege. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok lénye-
