Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - P. Szűcs Béla: Marie Majerová
mm Hdjmn M árié Majerová ez év február elsején töltötte be hetvenedik életévét, Majerová hosszai harcos utat tett meg. A század elején, amikor a nyugati ha nyatló burzsoa kultúra egyre jobban, befo lyási ja a cseh irodalmat, akkor jelent kezik Majerová, mint a cseh munkásosz tály első nagy írónője, aM új bangóm új problémákat vet fel müveiben. Felismeri azokat a kiegyenlíthetetlemi ellentéteket, amelyek a nyomorgó munkásosztály és a minden jó kiváltságosai között feszülnek. Az élet „egyetemi éveit“ ő is végigjárja. A prágai proletár gyermekkor, de min denekelőtt az ipari KLadnón töltött ifjúkori évek, majd a messze Budapesten cselédsor ban ettőltött idő rányomja bélyegét egész irodalmi munkásságára, a munkásosztály harca mellé állítja öt egyszersmind enkorra. A század első éveitől kedzve aktívan dol gozik a munkásmozgalomban, továbbképe zi magát. A dolgozók harca ad tollat a kezébe. A Csehszlovákiai Kommunista Párt meg alakulása új szakaszt nyit Majerová poli tikai és irodalmi tevékenységében. A Párt a kommunista nőmozgalom szervezésével bízza meg. 1025-ben az Intemacáonálén mint a kommunista cseh nőmozgalom kül döttje vesz részt Moszkvában. óriási hatással van rá a fiatal szovjet állam. Hazatérve „Egy nap a forradalom után“ című liportkönyvében számol be a Szovjetunióiban szerzett tapasztalatairól. Később, mikor a reformista és burzsoa sajtó a legszemérmetlenebb rágalomhad- járatot indítja a Szovjetunió ellen, Maje- rövá is azok között van, akik legélesebben harcolnak a hazugságok ellen. 1928-ban a sajtószabadságról szajkózó burzsoázia Ma- jertovát, mint a „Koanmunástka“ felelős szerkesztőjét nyolc napi börtönbüntetésre ítélte az Októberi Forradalomról közölt cikkéért. A harmincas évékben az északi bányász sztrájkok idején, majd a fasizmus minden megnyilvánulása ellen mint harcos újság író küzd. Állandóan kapcsolata van az élttel, a munkásokkal, és minden sora amit ír, a munkásosztály érdekét szolgál ja és leleplezi a burzsoa köztársaság ha zugságait. P. Szűcs Béla Majerová 65-ik születésnapja alkalmá ból Gotitwald elvtárs így értékeli pubii- c&sztikai tevékenységét: t,, . Megemlékezünk ma harcos pub licisztikai és mozgalmi tevékenységedről, mert ezen a téren is gyarapítotfcad és gya rapítód nemzeti kultúránk nemes hagyo mányait0. ★ Már első irodalmi müveiben tiltakozik a kapitalista kizsákmányolás ellen. Elbe szélésének hősei a nincstelen, végtelen ségig kizsákmányolt bányászok, kohászok Összegyűjtőt elbeszélései a következő kö tetekben jelentek meg: „Elbeszélések a po kolból'’ (1907), „Ellenség a házban" és „Piros virágok" (1911). A cseh irodalom ban ezek az első elbeszélések a munkások életéből. „Szüzesség" (1907) című resénvében le leplezi a kapitalista társadalom hazug er kölcsét és rámutat a munkásnők kétszerne* kizsákmányolására „A köztársaság tere" (1914) című regényében leleplezi a mrm- kásbsztály árulóit. Rámutat arra. hogy *» polgári demokrácia csak az uralkodó osz tály demokráciája ahol a dolgozóknak c*=ak a munkanélküliségre, nyomorra és éshenha- lásra van joguk. Maráé Majerová fenti müveiben még nem látott és nem is láthatott világos kiutat. A megoldást az Októberi Szocialista For radalom hozta meg az egész világ pro letariátusának és M, Majerovának is. Kö vetkező müveábő1 fHazám B*nyá««r Beth leniem) már a dolgozók győzelmébe ve tett hit, a haza a nép szeretető cs^ndti1 ki : Hősei egyének, de a munkásosztály ti pikus alakjai, ákák a kizsákmánvolásmen- tes élet megteremtésének hordozói. „Gyönyörű a világ" című regényében megjelenik az aktív kommunista hős, aki a dolgozóknak megmutatja a győzelem út ját Egy új alak is megjelenik ebben a könyvben; a kizsákmányolt panaszt alak ja, aki a proletariátusban keresi szövet ségesét Majerová legnagyobb és a magyar olva sók előtt is ismert regénye, a „Sziréna”, hatalmas történelmi ‘képet fest az 1854 és az első világháború közötti cseh iparoso dásról, amikor a fegyvertelen, tehetetlen
