Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 2. szám - Révai József: Az új magyar építészet kérdései
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitációs és Propagandaosztályának kezdeményezé sére a Központi Előadói Iroda kultúrpolitikai mun kaközössége 1951-ben m.eghivott szakemberek köz reműködésével megvitatta Perényi Imre dolgozatát „Nyugati dekadens áramlat a mai építészetben” és Major Máténak erre válaszképpen benyújtott ,,Zűr zavar mai építészetünkbenP című vitairatát. A vita eredményét Révai József elviárs foglalta Mi ennek az építészeti vitának egyik döntő kér dése? Az új építészet, a modernista építészet érté kelése. Elvetendő-e ez az építészet a maga egészé ben, vagy pedig vannak bizonyos helyes alapelvei? Major elvtárs álláspontja az. hogy vannak ilyenek, csak megvalósulásuk volt helytelen, csak a kapita lizmus rontotta el, torzította el és járatta le ezeket a helyes alapelveket Szerinte a szocializmus felada ta: felszabadítani a modernista építészetet az eltor zításokból és a maguk tisztaságában megvalósítani az állítólag helyes alapelveket. Szerinte van egy ideális modern építészet, de ez a kapitalista társada lom hatásai, környezete következtében, kivéve az amerikai milliárdosok luxusvilláit — mint Major elvtárs kifejti — sehol sem valósult meg. E mellett az ideális modernista építészet mellett van egy reá lis. egy igazi, egy megvalósult modern építészet, amelyről ő maga is elismeri hogy rossz, formalista, kozmopolita, stb. Feltevődik a kérdés- mit érnek azok az elvek, amelyek állítólag önmagukban helyesek, de megva lósulásuk közben eltorzulnak, önmagukkal jutnak ellentétbe? Major elvtárs szerint a kapitalizmus volt az. amely eltorzította és lejáratta őket. De hiszen a a modernista épitószet a Szovjetunióban is kompro mittálódott1 Tórtv hogy ettől a modernista énitészet- től a Szovjetunió építészete is teljesen elfordult. Le- össze. Helyszűke miatt az értékes összefoglalást csak összevonva közöljük a Fáklya hasábjain. Tekintettel arra, hogy hazánkban az építészet ugyanazokkal a problémákkal küzd. mint a Magyar Népi Köztársa ság. időszerűnek tartjuk a vita eredményét olvasó inkkal ismertetni. Egyúttal felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Révai elvtárs összefoglalójának teljes szövegét a Társadalmi Szemle 1951 szeptem beri száma közli. járatta magát a kapitalizmusban, a szocializmusban faképnél hagyták, szembefordultak vele — mégpe dig a gyakorlatával és az elméletével egyaránt. Ez még a harmincas években történt! Miért fordult szembe a Szovjetunió ezekkel a modernista elvekkel az építkezésben? Miért fordult a Szovjetunió építé szete a harmincas években hallatlan élességgel a modernista építészeti elvek, a modern burzsoá-épí- tészet gyakorlata és elmélete ellen? Major elvtárs tól erre nem kapunk magyarázatot Pedig ez a tény azt mutatja hogy a modern építészet nemcsak a kapitalizmusban bukott meg annak következtében, hogy a kapitalizmus ezekkel az idQális elvekkel állí tólag összeegyeztethetetlen volt hanem megbukott a Szovjetunióban is. mely a szocializmust építette fel. A Bauhaus vagy Le Corbusier irányzata nem a gőzgép, nem az ipari forradalom idejéből származik. Nem ott, hanem a kapitalizmusnak az első világhá ború utáni általános válságában vannak általános gyökerei! Semmi köze Le Corbusiernek ahhoz a tényhez, hogy a XVII században vasalkatrészekkel, vasvázakkal kezdték el az építkezést Az „ember szolgálat“ mint a modern építészet állítólagos alap elve, volt az a gomb amelvhez a formalizmus ka bátját hozzávarrták Ez a kabát a lénveg, nem a gomb. Nem az ,,emberszolgálat“ a modern burzsoá- Új épiitelcsoport Moszkvában Az iii magyar építészet kérdései Révai József