Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 2. szám - Fellegi István: Proletárdiktatúra, népi demokrácia és nemzeti forradalmak
meg azok a tényezők, amelyek ... a népnek addig elkülönült részeit egy nemzeti egészbe vonják ösz- sze'b (Sztálin Nemzeti kérdés és leninizmus.) A nemzetek keletkezésének és fejlődésének előfeltétele tehát a kapitalizmus, vagyis a burzsoázia uralomra- jutása. Ebből következik hogy ,,A nemzeti mozga lomnak, mint lényegében burzsoá mozgalomnak sor sa természetszerűen a burzsoázia sorsához van köt ve“. (Ugyanott.) J. V. Sztálin ilyen értelemben a burzsoá nemzetek nemzeti mozgalmáról beszél és a burzsoá nemzetekkel szembeállítja a Szovjet unió szocialista nemzeteit, mint a nemzeti lét maga sabb, szocializmusszülte formáit, melyeknek előfel tétele a burzsoázia megdöntése és amelyeknek sorsa nincs többé a burzsoázia sorsához kötve. A kérdés az, hogy azon gyarmati népek nemzeti mozgalmának sorsa, melyek csak most formálódnak nemzetekké, szintén a burzsoázia, saját burzsoáziá juk sorsához van-e kötve, vagy pedig a változott erőviszonyok megadják számukra annak lehetősé gét, hogy a burzsoá nemzetté fejlődés fokát mintegy átugorva, nemzeti szabadságharcuk győzelmét kö vetően közvetlenül a szocialista nemzetté fejlődés útjára lépjenek. Kína példája azt mutatja, hogy igen. Ügy mint a többi gyarmati népeket, Kinát is feudális szétda- raboltsága jellemezte A kínai nép nemzeti szabad ságharca előtt tehát kínai nemzetről — a szó sztálini meghatározása értelmében — nem beszél hettünk A kínai nép győztes szabadságharcát saját proletáři átusa és annak élcsapata, a Kommunista Párt vezetése mellett vívta meg. Szabadságharca nem burzsoá nemzeti államot eredményezett, hanem a népi demokratikus diktatúra államát. Ma már a kínai nép előtt nyitva all a szocializ mus felépítésének útja. A szocializmus építésével párhuzamosan nem burzsoá nemzetté, hanem szocia lista nemzetté fejlődik Kína népe. Természetes, hogy a gyarmati népek nemzeti- szabadságharcában résztvesz a gyarmatok „nemzeti burzsoáziája" is. melynek érdeke a nemzeti piac ki vívása. A munkásosztálvnak a népi demokráciában érvényesülő vezető szerepe azonban útját állja an nak. hogy az imperialista elnvomás alól felszabadult nép a burzsoázia vezetése alatt burzsoá nemzetté formálódjék A nemzeti burzsoáziának korlátolt kiélési lehetősége a népi demokrácia fejlődésének aránylag rövid időszakára korlátozódik. A gyarmati népek nemzeti mozgalma és önálló nemzeti létük sorsa ma már nem a burzsoázia sorsához van kötve, hanem a dolgozó nép sorsához, a nemzetközi mun kásosztály forradalmi mozgalmához és azon nemze tekhez, amelyek már kivívták a proletárforradalom illetve népi demokrácia győzelmét, a Szovjetunió és a népi demokráciák nemzeteihez. Nemzeti létük sor sa nem a kapitalizmus fejlődéséhez, hanem a szocia lizmus fejlődéséhez van kötve. Az Októberi Forradalom győzelmével megdőlt a kapitalizmus egyeduralma és megkezdődött a győztes osztály forradalmak időszaka. Elmondhatjuk, hogy ezt a periódust a Szovjetunió rohamos fejlődésének és a világkapitalizmus belső ellentmondásainak fo kozatos kiéleződése következtében rövid három évti zed alatt túlhaladtuk, abban az értelemben, hogy ma már a kapitalizmus megdöntésének előfeltétele a nemzeti-demokratikus forradalmak győzelme. Ez a megállapítás helytelen volna, ha nem vol na általános érvényű Vessük fel hát a kérdést: ér vényes-e vájjon azon nemzetekre is, melyek már nemzetté - formálódtak fejlődésük korábbi szakaszá ban, mint pl. az angol, francia, olasz nemzetekre, vagy a már, saját burzsoáziájuk vezetése alatt töb- bé-kevésbé nemzetté fejlődött gyarmati nemzetekre is? Érvényes, mivel az agresszív amerikai imperia lizmus nem ismer el magával egyenrangú kapitalis ta partnert, lépésenként felszámolja számos kapita lista ország gazdasági, területi és ezzel párhuzamo san, nemzeti önállóságát is. És ez alól nem kivétel még Anglia sem A „gyarmatok és függő országok“ elnevezés hamarosan ráillik minden kapitalista or szágra Az amerikai imperializmus gazdasági fenn hatóságának árát a kapitalista államok legszélesebb dolgozó tömegei fizetik meg. Ez pedig forrásává vá lik nemzeti függetlenségükért folytatott forradalmi harcuknak, amely szükségképpen saját áruló bur zsoáziájuk ellen is fordul, mivel ez a forradalmi tö megektől való félelmében föladja saját nemzeti ön tudatát, fölveszi a kozmopolitizmus hazaáruló ideo lógiáját és az amerikai imperializmus csatlósává sze gődik Ha ezek a nemzetek ki akarják újra vívni nemzeti függetlenségüket, ezt csakis saját bur zsoáziájuk uralma elleni harcban érhetik el, nem zeti mozgalmuk, tehát nem függhet többé saját bur zsoáziájuk lététől. Függetlenségüket csakis a nem zeti-demokratikus forradalomból születő népi demo kratikus államforma biztosíthatja, amely fölszámol ja a burzsoázia uralmát és elvezet nemzeti létük ma gasabb formájának kifejlődéséhez, biztosítja szocia lista nemzetté fejlődésüket. A sztálini nemzetiségi politika korszakalkotó történelmi kiteljesedése ez, az egyeduralomra törek vő amerikai imperializmus által teremtett jelenlegi nemzetközi helyzetben. A forradalmak történelmé nek ilyen irányú fejlődésére mutat rá nemcsak Kína példája, hanem az Indiai Kommunista Párt, vala mint az Angol Kommunista Párt programmja is. Támad a válság. B. JeJimov rajza
