Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - R. V. Kunyickij: Miért váltakoznak az évszakok?
nyugta után. Nyilvánvaló, hogy ezek egyszersmind azok a csillagok is, ame lyek közelében van a Nap. És meggyő ződhetünk róla, hogy az év különböző napjaiban az esti órákban nyugaton kü lönböző csillagokat láthatunk. Emellett természetesen az egész csillagos ég képe megváltozik. így például azok a csillagok, amelyek tavasszal az ég nyugati részén voltak, ősszel keleten lesznek láthatók. Azok a csillagok, amelyeket tavasszal délen lá tunk, ősszel vagy egyáltalán nem látha tók az égen, vagy éppenséggel északon tűnnek fel. Mindez azt bizonyítja, hogy a Nap helyzete a csillagok között az év folyamán megváltozik. A tudósok nemcsak éjjel vizsgálják a csillagos eget avégett, hogy a Nap hely zetét megismerjék, hanem megfigyelték műszerekkel a Nap helyzetét a nappali égen is. így sikerük pontosan megállapítani, merre vezet a Nap égi útja tavasszal, nyáron, ősszel és télen. És (kitűnt, hogy nyáron a Nap olyan csillagok körül található, amelyek az ég déli részén magasan a láthatár fölé emel kednek és hosszú útat futnak be a látha tár felett. Télen ellenkezőleg, a Nap olyan csillagok körül tartózkodik, amelyek kis útat tesznek meg a láthatár felett és ak kor is alacsonyan helyezkednek el, ha dé len látható. Ezzel meg is magyaráztuk a Nap útjának lényeges változásait a lát határ felett az év folyamán. Hiszen ha a Nap nem változtatná így a helyét a csilla gok között, az egész év folyamán minden nap ugyanazt az útat jájrná be a láthatár felett. Mi az oka a Nap évi mozgásának a csil lagok között? Az égi testek mozgásának sokoldalúsá ga és bonyolultsága a régi tudósokat arra kényszer! tette, hogy zavaros magyaráza tot eszeljenek ki. Különösen sok nehézség volt a bolygók mozgásának magyar ázá sával, amelyek a csillagos égen, (mint- ahogy az a Földről látszik), igen bonyo lult, csavaros utakon mozognak. És mivel fontos vo’t, hogy előre tudják (főképpen a hajózás miatt), hogy hol helyezkedik el az égen a Nap, a Hold, a csTagok és a bolygók, a régi tudósok összeállították ezeknek az égi testeknek a mozgás-táblá zatát. Ez a táblázat igen bonyolult dolog volt, de a tudósok ezzel a munkával je lentősen elősegítették a hajózást a tenge reken és az óceánokon azáltal, hogy a hajósok tájékozódását ez a táblázat bizto sította. És ekkor ugyan az a nagy tudós, Ko pernikus, aki megmagyarázta a Nap napi mozgását a Föld forgásának segítségével, most a Napnak a csi’lagok közötti évi mozgását és a bolygók bonyolult útját teljesen új módon magyarázta meg. Ko- pernikus könyvében meggyőzően és vilá gosan rámutatott arra, hogy minden égi test mozgásának a kiszámítása lényege sen egyszerűbb lesz, ha azt számítjuk, hogy a bolygók nem a Föld körül, hanem a Nap körül forognak és hogy a Föld maga szintén a Nap körül mozog. Az új magyarázat szerint tehát a Nap második mozgása a csillagok közti évi mozgás — szintén csak látszólagos. A va lóságban a Föld teszi meg ezt egy év alatt a Nap körül és ezért látjuk a Napot különböző időben különböző csillagok kö zött. Kopemikusnak ez az új tanítása a Föld mozgásáról rendkívül ellenséges fogadta tásra talált a katolikus egyház részéről, hiszen Kopernikus a Földet nem tekintet te a világ alapjának és közepének, amely körül minden égitest mozog, hanem csak a Nap körül mozgó egyik égitestnek. Az ö tanai szerint a Föld elvesztette kizáró lagos helyzetét a világűrben. Hiszen nem csak a keresztény vallás, de minden más vallás is a Földet az ember lakóhelyének tekintette, amit éppen az ő számára te remtett az isten. Az égitestek pedig csak arravalók, hogy szolgálják az embert: a Nap világít és melegíti a talajt, a Hold éjszaka világit, míg a csillagok főkép arra szolgálnak, hogy éjszaka segítsenek az utasoknak a helyes irány megtalálásá ban. Amikor Kopernikus tanítása a Föld napkörüli mozgásáról elterjedt, az akkori tudósok közül elég sok pártfogója akadt, de a keresztény egyház elkeseredett küz delmet indított az új tannal szemben. Ko- pemikus ebben az időben már nem élt. Tehát nem tudták üldözni, de az akkori idők egyik legkiválóbb emberét, Giordano (Dzsordano) Brúnót, aki, ugyanúgy mint Kopernikus foglalkozott a Föld mozgásá val és megállapította, hogy nemcsak a Földön van élet, hanem más égitesteken is, 1600-ban a katolikus egyház Rómában máglyahalálra ítélte. Kopernikus másik követője, — a nagy tudós Galilei, — 1633-ban életfogytiglani büntetést kapott a pápától. Mi okozza az évszakok váltakozását? A Földnek két különböző mozgása van. Mindennap megfordul egyszer saját ten gelye körül, a Napot pedig egy esztendő alatt kerüli meg. Annak következtében, hogy a Föld tengelye körül forog, a nap pal és az éj váltakozása áll elő; a Napot megkerülő mozgás következtében, amint most látni fogjuk, váltakoznak az évsza kok. Ha a Föld úgy mozogna a Nap körül, hogy forgási tengelye mindig derékszög ben állna a napsugarakhoz, akkor a Föl dön soha az évszakok nem változnának. Nézzünk a 4. ábrára. Akárhonnan vilá gítja meg a Nap a Földet, jobbról, balról, elölről vagy hátulról, de sugarai a Föld felületére a Föld tengelyéhez derékszög ben hullanának — semmiféle eltérés nem lenne. A Nap sugarai minden esetben a
