Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - R. V. Kunyickij: Miért váltakoznak az évszakok?
Fold egyenlítőjére függőlegesen hullaná nak és a Föld felülete mentén a sarkig jutnának él. A Földön tetszésiszerimti he lyen (a sarkokon kívül) a tengelye körüli forgása következtében az éjszaka 12 óráig tartana és ugyanennyi lenne a nap pal is. A Nap mindig keleten kelne és nyugaton nyugodna, napröl-napira ugyan azt az utat írná. le, az évszakok nem vál toznának a Földön. Valójában azonban nem így áll a dolog. Tudjuk, hogy a Nap sugarai csak egy évben kétszer (március 21-én és szeptem ber 23-án) esnek a Földre a forgási ten gelyihez derékszög alatt. Ez annyit jelent, hogy évente csak kétszer fordul elő, hogy a nappal és az éjszaka egyaránt 12 óra hosszat tart, az év hátralévő részében vagy az éjszaka hosszabb a nappalnál, vagy a nappal hosszabb az éjszakánál. Nézzünk a 5. ábrára A Földet ábrázol ja, amelyre jobbról hullanak a napsuga rak. Ezért a Föld joWbfelén nappal van* a balon pedig éjszaka Tereljük most már figyelmünket arra, hogy milyen a Föld forgási tengelyének helyzete. A napsuga rak irányára szögben hajlik, mégpedig úgy, hogy felsőrésze (északi) a Nap irá nyában hajlik, a déli (az ábrán alsó) rész pádig a Naptól távolodva hajlik. Ennek következtében a Föld északi része lénye gesen több meleget és fényt kap, mint a déli. Nézzünk mo3t a Föld északi sarkára Nemcsak közvetlenül a sarkot, hanem a körülötte lévő földfelület javarészét is megvilágítják a Nap sugarai. Bármennyire is forogna a FöM, sem az északi sarkon, sem közvetlen környezetében a földten gely ilyen helyzeténél nem állhat be éj szaka: állandóan világos nappal van. Az északi sarktól távolabb eső helysé gekben a nappal és az éjszaka már válta kozik, Ide a nappal hosszabb lesz az éj- szaikánáL És csak a Föld egyenlítőjénél, azaz a Föld két sarka (között középen lesz a nappal és az éjjel egyforma tartalmú. Teljesen más lesz a helyzet a déli fél gömbön. Mint a Föld déli sarka maga, ép pen úgy a körülötte lévő földfelület jelen tik; része is sötét, nem világítják meg a Nap sugarai. Ez annyit jelent, hogy a Déli sarkon és körülötte mindig éjszaka lesz. A Déli sáriktól távolabb fekvő hely ségekben az éjszaka már váltakozik a nappallal, de a tartama csak az egyenlí tőnél lesz a napallal egyenlő. A mondottakból könnyű megérteni, hogy a Föld-itengelynek olyan hajlásúnál, mint amilyen a 5. ábrán látható, a Föld északi félgömbjén nyár lesz. a délin pedig tél (té i hónapok a déli félgömbön — jú nius, jú! us. augusztus). Nézzük meg most a 6. ábrát. Rajta is a Föld látható, amint jobbról világítják meg a Nap sugarai. Azonban a Föld for gási tengelye ezúttal ellenkező irányba hajlik: északi vége a Naptól el, déli pedig a Nap felé. Az Északi sark és a Föld felületének azt körülvevő része sötétségbe borul. Rajta és körülötte állandó az éj szaka. Valamivel távolabb tőle az éjjelek és nappalok váltakoznak, de a nappal rövidebb z éjszakánál. A Föld északi fél gömbjén tél van. A Föld déli félgömbjén ez alatt nyilvánvalóan nyár. Ott a nappal vagy hosszabb az éjszakánál, vagy (a Déli sarkon és közeiéiben) állandó. Arról már beszéltünk, hogy milyen a Föld tengelyének a Nap sugaraihoz viszo nyított helyzete tavasszal és (teszel. A Nap sugarak a Földre a Föld- tengelyéhez de rékszögben hullnak. Persze nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy azalatt, amíg a FöM északi félgömbjén ősz van, a déli félgömbön tavasz. És fordítva. Nézzünk most a 7. ábrára. Éz a Föld tengely helyzet-változásainak általános képét adja a Naphoz viszonyítva. Az ábra közepén van a Nap. A Föld útját kissé oldalról ábrázoltuk, ezért nem kör, hanem elipszüs alakú vonlai. A Föld négy helyzetben látszik rajta: március 21-én, június 22, szeptember 23 és decem ber 22-én. Az ábrán élesen látszik, hogy a különböző évszakokban a Föld-tengelye állandóan ugyanabban a szögben marad keringési pályájához viszonyítva, ame lyen a Nap körül halad. Éppen ezért a Nap az év bizonyos részeiben erősebben világítja meg hol az Északi, hol a Déli sarkot és ez az évszakok váltakozásának magyarázata. Máre'us 21-én és szeptember 23-án a FöM földgőmbjének északi és déli részét egyformán világítja meg a napsugár. És ebben az időben az egész Földön & nappal és az éjszaka egyformán 12 óra hosszat «tart. Március 21-én az északi félgömbön tavasz van, a délin ősz; szept ember 23-án fordítva, az északi félgöm bön ősz, a délin tavasz (a 7. ábrán már cius 21-én a Nap által megvilágított fél gömb látható, szeptember 23-án pedig a sötét oldal). A FÖM helyzete június 22-én ugyanaz, mint az 5. ábrán. A Föld északi félgömbje több meleget és fényt kap a Naptól, mint a déli. Az északi félgömbön nyár van, a délin tét Végül a FöM helyzetének de cember 22-én megfelel a 6. ábra. Elnnél a helyzetnél a FöM északi félgömbje keve sebb meleget és fényt kap, mint a déli. Az északi félgömbön tél van, a délin nyár. Tehát az évszakok azért váltakoznak a Földön, mert a Föld forgási tengelye egy bizonyos szögben hajlik arra az útra, amelyen a Föld a Nap körül forog. Ha nem lenne a Föld tengelyének ez az el hajlása, ha a Föld napkörüli pályájához viszonyítva derékszögben áüana, akkor a Föld bármely helyén a Nap napi útja a láthatár felett az év egész folyamán vál tozatlanul maradna. Nem lenne akkor sem tavasz, sem ősz, sem tél, sem nyár. Az időjárás az egész esztendőben a Földön egyenletes lenne; a Föld sarkainál a leg hidegebb, az egyenlítőnél a legmelegebb. De az évszakok nem változnának.
