Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - R. V. Kunyickij: Miért váltakoznak az évszakok?
telték meg. Az inga huzalának hossza 98 méter volt, a teher súlya 60 kilogramm. Egye Jen te.jcs lengéit ez a hatalmas inga ^ másodperc alatt végzett. És már 3—4 lengés után a jelenlévők (kb. 7000-en vol tak) észrevették, hogy az inga némileg megváltoztat a lengését a Föld forgásával ellentétes irányban. Miért van nyáron melegebb, mint télen? Mindnyájan tudjuk, hogy a Nap nyáron korán kel, magasra emelkedik az égen és később nyugszik. Téten fordítva, a Nap később bukkan a láthatár fölé, s alacsony és rövid utat járva be az égen. korán nyugovóra tér. Nyáron a nappal hosszú, az éjszaka rövid, télen a nappal rövid és az éjszaka hosszú. Tavasszal és ősszel a nappalok és éjszakák hosszúsága kevéssé különbözik egymástól. Mivel magyaráz zuk mindezt? Már tudjuk, hogy a nappal és az éjszaka váltakozása, vagyis a nap kelte és nyugta onnan származik, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. Miért nem forog egész évben egyenlően? Talán azért, mert a nappalnak és az éjszakának a hossza még valamilyen más októl is függ? Hogy ezt megértsük, részletesen meg keil vizsgálnunk, hogyan viselkedik a Nap különböző évszakokban és mi az össze függés a Nap viselkedése és az időjárás váltakozása között. Nyáron is, télen is a Nap a láthatár ke leti szegélyén emelkedik fel és a nyugati nál nyugszik le. Délben déli irányban van a láthatár felett legmagasabban. De nyáron a Nap kelet és észak között, tehát északkeleten kel és nvugat és észak kö zött, vagyis északnyugaton nyugszik. En nek következtében az égen látható un.] a hosszú és sok ideig tart, amíg a Nap déli irányban ér. Ezidö alatt igen magasra emelkedik. Télen a Nap, kelet és dél kö zött, azaz délkeleten kel és nyugat és dél között, azaz délnyugaton nyugszik le. Üt ja az égen. rövidebto, mint nyáron. Déli Irány ba sokkal rövidebb idő alatt jut el, mint nyárom és korántsem olyan magasra. (4. ábra.) Éppen a Nap útjának ilyen nagy kü lönbsége miatt van télen hideg, nyáron pedig meleg. Hiszen nyáron a Nap lénye gesen tovább világítja meg a Föld felüle tét, mint télen. A napsugarak pedig nem csak világosságot adnak a Földnek, de meleget is. Még nagyobb jelentősége van annak, hogy a Nap különböző magasság ban szokott járni a láthatár felett. Ami kor a »Nap alacsonyan áll az égen, suga rainak vastag levegőrétegen kell áthalad- niefc, amely nemcsak halványítja a Nap fényét, de sugarainak hevét is csökkenti. Azonfelül a Földet a felületére hulló nap sugarak ebben az esetben nem egyenesen (merőlegesen) érintik, hanem szög alatt, mintha elcsúsznának. Ezért a Nap ala csony állásánál a napsugarak igen gyen gén melegítik a talajt. A föld tenget yenek hajtása a Sáp sugarai hoz június végén A Föld tengelyének hajtása a Nap sugarúi hoz december végén. A téli hideget tehát azzal magyarázhat juk, hogy télen a Nap nemsokáig marad a láthatár felett és fénye alig melegíti a Föld felületét. Nyáron pedig, mikor a Nap sokáig van a láthatár felett, sugarai erő sen melegítik a Földet. Ezért van tehát nyáron meleg. Miért van a Nap nyáron magasabban a láthatár felett, mint télen? Már a régi tudósoknak is sikerült fel fedezniük, hogy a Nap lassan halad az égen egyik csillagképtől a másikig és egy esztendő alatt teljes kört írva le, ugyan arra a helyre ér vissza, ahol azelőtt volt. Hogyan lehetséges a Nap helyének vál tozását megfigyelni a csillagok között, amikor a csillagokat a nappal egyidőben nem lehet látni? Ehhez nem feltétlen szükséges az, hogy a Napot és á csülagokat egyidőben lás suk. Arról, hogy a Nap valóiban a csillagok között mozog, különböző módon győzöd- heMink meg. Például meg lehet figyelni napról napra, milyen csillagok láthatók az esti órákban az ég nyugati részén nap
