Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - A népi demokráciák országai: Albán népköztársaság
As 1949/50. évi kétéves terv a termelés minden egyes ágazatában ugrásszerű nö vekedést irányoz elő. Albánia kétéves tervének főbb célkitű zéseit Enver Hcdzsa a következőkben jel lemezte: n,Kétéve3 tervünk célja a termelés nö velése nemzetgazdaságunk legfontosabb ágaiban: a bányászatban, az iparban, a mezőgazdaságban. Érthető, hogy a legna gyobb beruházásokat ebben a három ág ban és az e három ág léte és fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen közi ekedé, si útvonalak terén eszközük. A kétéves terv beruházási előirányzatainak 86.78 szá zaléka, összegszerűen 4,417 ezer léka a gazdaság eme négy ágának jut Az ipari beruházások az összb &r uh ázásoknak 26.61 százalékát a közlekedési beruházások azoknak 26.3 százalékát, a bányászati be ruházások 20.17 ég a mezőgazdasági beru házások 13.17 százalékát alkotják, a ma radék 13.22 százalék az állam egyébb te vékenységeinek, Így 3.24 százalék a helyi építkezéseknek, 1.8 százalék a közegész ségügynek , 1.72 százalék a közoktatásügy nek jut..." Ipar. Albánia viszonylag gazdag ásványi kin cseit már az ókorban, sőt még az újkor elején is kiaknázták. A bányászat azon ban a török uralom alatt teljesen leha nyatlott. Albánia legjelentősebb ásványi kincse és energiaforrása az olaj. Az olajmezők a Shkodrától délre fekvő területen van nak. A háború előtt a termelés 120.000 tonna volt, a felszabadulás után már meg haladta a 200.000 tonnát, s azóta is emel kedő irányzatot mutat. A DevoÜ folyó mentén újabb petróleumtelepeket fedez tek fel, melyeknek kibányászását meg kezdték. Az olajat egy 85 km-eg csőveze téken szállítják Vlonába. Tirana, Tepelena, Korva és Pecsini kö zelében szén-, illetve barnaszén-telepek vannak. A kőszénbányászat a felszabadu lás előtti termeléshez viszonyítva megti- zenkétszereződött. Skutaritól keletre réz-, arzén és vasbá nyászat folyik. A rézbányászat 63 száza lékkal emelkedett a háború előtti mennyi séggel szemben. Pogradeci mellett, az Ochrida-tótól dél re jelentős krómércbányák kiaknázása in dult meg. 1949-ben a krómbányák terme lése több mint négyszerese volt a háború előttinek. Az ország villamosítása a felszabadulás után gyorsan haladt. Az 1921-től 1938-ig kiépített kapacitás 3200 kW volt, s 1948- ban már meghaladta a 4000 kW.t és évi 9 milüó kW-ot termelt. A kétéves terv kere tében két új villamcserőmü épült. Nehézipara Albániának mindeddig nem volt. Minden nehézipari szükségletét beho zatallal fedezte az albán ipar majdnem kizárólag mezőgazdasági-ipari üzemekből állott, így étolaj, makaróni, szesz, dohány gyár, rizshántoló, szappangyárak stb. A felszabadulás után az ipari termelés egy harmadára csökkent. A helyreállítások és az államosítás után 1947-ben az ipari termelés már elérte a háború előttinek 183 százalékát. 1948-ban 267 százalékát. Az ugrásszerű emelkedés a kétéves terv folyamán is tovább tart. A lakásépítés tíz szerese, de a gyárépítés húszszorosa a há ború előttinek. A kétéves tervben elkészült Tiranában a textilkombinát,, amelyet eredetileg 8000 orsóval, évi 20 milüó méter szövet terme lésére terveztek, de a tervet átdolgozták nagyobb méretekre. Eddig Shkodrában volt egy kisebb textilgyár. Elkészül a kétéves terv folyamán Malik ban egy 10.000 tonna kapacitású cukor gyár és egy bőrgyár. Modem olajütők, fa megmunkáló üzemek, cipőgyár és cement gyár építését is megkezdték. Amint ezek az adatok mutatják, a fél feudális, úgyszólván minden ipari terme lés nélkül szűkölködő Albánia megkezdte a szocialista iparosítás nagy munkáját, amelyhez mind ásványi, mind mezőgaz dasági nyersanyagai bőségesen rendelke zésre állnak. Albániában még inkább, mint Bulgáriában nem százalékokban mérik a fejlődést, mert a termelés évente megsok szorozódik. Mezőgazdaság. ’ Albánia területének csupán mintegy 7 százaléka áll szántóföldi művelés alatt. A terület 3i százaléka rét s legelő, több mint 5 százaléka gyümölcsös és gyűmölcs- fatermelé3, 36 százalék az erdőség aránya, terméketlen 22 százalék terület és csupán 6—7 százalék a szántó. Tehát az erdőte rület aránytalanul nagy, ugyancsak jelen tős a gyümölcskultúra is, azonban elenyé szően csekély a szántóterület. A demokratikus földreform során a föl desuraktól elkobzott föld túlnyomó részét szegénypajrasztok kapták; összesen 7221 család között 32.000 hektár földet osztot tak fel. Állami tulajdonba vettek 17.500, szövetkezeti tulajdonba kerek 11.000 hek tárt, Egyéni kistermelők * tulajdonéiban 289.000 hektár van. Albániában különösen jelentős az állat- állomány — az állattenyésztés jelentősége a mezőgazdaságban felülmúlta és felül múlja a földművelést. Ezért a földreform egyik döntően fontos intézkedése a 400 állatnál többet számoló nyájak, csordák stb. államosítása. Az elkobzás ég szétosz tás az állatállományt is teljes egészében érintette. Természetesen állami tulajdonba vették a mezőgazdasági gépeket is, s ezekből traktorállomásokat szerveztek. Albániá-