Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 1. szám - Beküldött levelek
tője vagyok a Fáklyának és minden magyar dolgo zónak ajánlom, hogy rendelje meg. További észrevé teleimet a Fáklya további számainál közölni fogom. Kopcsik István rozsnyói asztalos többek között a következőket közli velünk: A Fáklya első számá ból legszívesebben az irodalmi pályázat hirdetését olvastam, továbbá Dénes György, Gály Olga verseit és a Petőfi idézet is nagyon tetszett. A második számból Lőrincz Gyula cikke tetszett a legjobban (Őrök időkre a Szovjetunióval) és dr. Sas irása, a Maxizmus és világirodalom. Be kell vallanom, hogy volt hiányérzetem is, mert szerettem volna azt is olvasni, ami nincs benne. így szerettem volna olvas ni az új szocialista képzőművészetről, a kassai és pozsonyi képkiállításokról. A kiállított képekről kö zölni kell másolatokat, ez nagyon élénkítené és szí nesítené a lapot. Továbbá ajánlom, hogy művészi kivitelű címlapokra komoly gondot fordítsanak. To vábbá azt ajánlom, hogy a Fáklya szerkesztésénél ügyeljenek arra, hogy ne közöljenek olyan cikkeket, amelyek a Pravdába, a Rudé Právoba vagy az Új Szóba valók. Olyan dolgokról írjanak, amelyek szer vesen összefüggnek a széles tömegek nevelőmunká jával. Nagyon ajánlom a gyújtó hatású forradalmi költeményeket, a szocialista bárgyú rövid novellá kat, főként a csehszlovákiai költők és írók tollából, mert nálunk ez nagyon aktuális. Előfizetője vagyok a Fáklyának és mindent elkövetek, hogy egyre több előfizetőt szerezzek a Fáklyának. Eddig harminc elő fizetőt szereztem. Bevallom, ebből húsz úgy nyilat kozott, hogy nem ilyen lapot várt. De ezen nem le het csodálkozni, hisz nálunk, Csehszlovákiában első ízben jelenik meg egy kultúrpolitikai folyóirat, amely a magyar dolgozók öntudatosítását tűzte ki céljául. Meg vagyok győződve, hogy idővel, ha meg szokják, az elméleti cikkeket, szívesebben fogják venni, mint ha képeslap lenne. ]oó Béla gyári munkás azt írja: Nagy gondot kell fordítani a könyvismertetésre, mert ilymódon útmutatást, irányítást kapunk, hogy melyik könyvet olvassuk. Ez különösen fontos a pártirodalomnál. A jövőben közöljék velünk az újabban megjelent poli tikai könyvek névsorát. Továbbá mutassanak rá azokra a könyvekre, amelyeket el kell olvasnunk. A Fáklyában fölöslegesnek tartom a széles margót, mert mi minél többet akarunk olvasni. A mai nap tól előfizetője vagyok a Fáklyának, Ami a Fáklya terjesztését illeti, városunkban csak három magyar család lakik, s mind a három minden agitációs mun ka nélkül megrendeli a Fáklyát. (Ez a levél Csehor szágból, Lysá nad Labem-ből érkezett.! Józsa Erzsébet párkányi munkásnő levelében ezt írja: Sok szép van a lapban, ami tetszik nekem. Őrülök, hogy meg - ' ütem, de még jobban örülnék, ha kézimunkaminták lennének a lapban. Biztos va gyok abban, hogy ilyen mintákkal nagy sikert arat na a Fáklya. Kovács István munkás az érsekujvári gépállomá son így ír: Én egy három elemit végzett ötvenöt éves őr vagyok a gépállom ' són és cs?k annyit mond hatok, hogy mindaz, amit a Fáklyában olvastam, nagyon érdekes volt és lekötött és semmit sem talál tam benne fölöslegesnek. Az, amiről szeretnék ol vasni, pl. egy nagy szocialista regényt, az egy ilyen füzetben nem fér el. Vágner Mihály, losonci géplakatos így szól hoz zá a lap szerkesztéséhez: Szerintem a legfontosabb, hogy a legkomolyabb cikkeket a nép nyelvén kell megírni. Legyen abban humor, gúny, legyen abban komolyság s a békeharcra való serkentés. Mindezt csak olyan valaki tudja megírni, aki állandóan a dolgozó nép közt él, aki tanul a néptől, csak ilymó don taníthatja a népet. A humorral megírt cikkek nagyon tanulságosak. Az a kívánságom, hogy a Fák lya arra törekedjék, hogy érdekes legyen. Sok-sok vidámságot, optimizmust kérünk. Varga Margit, negyedi tisztviselőnő, azt írja: A legjobban az „Őnbírálat” és a „Népdal és magyar nóta” című cikkek tetszettek. Bevallom, jobban örül tem volna, ha a Fáklya képekkel jelenik meg. Továb bá nagyon szeretném, ha a Fáklyában orosz népda lok lennének lekottázva, orosz szöveggel. Mindent egybevetve szívesen olvasom a Fáklyát, mert meg világítja az utat számunkra a szocializmus felé. Ép pen ezért a Csemadok központjának felhívását a ma gamévá tettem és mindenkinek ajánlom havi folyó iratunkat. Tátos Benjámin nyugdíjas a zselizi járásból ezt írja: A Fáklya tartalma tetszik nekem és ezen so raimmal nemcsak a magam számára, hanem egy is merősöm, jáger István számára is megrendelem egy évre a Fáklyát. Décsi Ágnes, postai levélkézbesítő, a kérdésekre a következőket válaszolja: A legjobban tetszett ne kem a szövetkezeti mozgalomról szóló cikk, a Cse madok országos közgyűlésének a határozata, továb bá Lőrincz elvtárs cikke „Őrök időkre a Szovjetunió val1’, aztán a „Földimogyoró” című novella és Both- nak a cikke „Egy munkás írja Osztravából”. Feles legesnek nem tartok a lapban semmit, de örülnék, ha többet írnának a Fáklyában Lenin és Sztálin elvtárs életéről. A magam számára megrendeltem a lapot és mindent elkövetek, hogy dolgozó nőink között ter jesszem a Fáklyát. Nagyon örülök a Fáklya megje lenésének, mert a múltban a lapok, és folyóiratok csak a burzsujok számára írtak. Ma azonban a Fák lya a munkás ember érdekeit szolgálja és ezért jól esik most a hosszú téli estéken ezeket az okos tanul mányokat figyelemmel olvasgatni. És az is igaz, hogy most a népidemokráciákban a dolgozó ember több időt szánhat az olvasásra. Az ember ma a munkája mellett művelheti magát, továbbkéoezheti magát. Szalai Szilveszcer, diószegi kőműves. Közli ve lünk: Fucsik üdvözlete tetszett nekem, továbbá „egy darab történelem”, „Tajvan szigete”, „Földimogyo ró’1, és Dénes György vers°i. Több szocialista verset kérek, mert az emb°r érzi, hogy a szocialista verset szeretettel íriák Za.khar Erzsébet, szilicei földműves, azt írja: A Tajvan szigete című cikkből sokat tanultam. Sajnos
